Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-13

1023 Az Országgyűlés 13. ülése, 1972. október 11-én, szerdán 1024 Közismert és minden elismerést megérdemel az a nagy munka, amelyet azóta az OVH a legveszélyesebb Duna és Tisza iménti gátrendszer, kiépítése és megszilárdítása érdekében végzett. Ugyanakkor a Dráva menti gátrendszer kiépítése és fejlesztése, védőképes állapotban való fenntartása a követelményektől elmaradt. Különösen vonatkozik ez a Szapoloa—Drávatamási közti 53 kilométer hosszú megyei töltésre, amely Drávasztára—Drávakeresztúr között 10 kilométer hoszszon nincs megépítve. Tiszteit Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Elvtárs! Az utóbbi 15 évben 26 olyan árhullám vonult le a Dráván, amely a terepmagasságot meghaladta és együttes időtartama 207 nap volt. Az 1972. évi drávai árvíz Szabolcs alatti térségében 13 000 hektár nagyságú területről, a Drávaszabolcs fölötti térségében pedig 11 000 hektárnyi területről van szó, s itt 21 községet veszélyeztet az árvíz. A Dráva tetőzéséhez nem sok kellett volna, hogy az említett területek is víz alá kerüljenek, amely a jelenlegi árvízkárokat mintegy hússzorosára növelhette volna, nem is beszélve arról, hogy több ezer személy hajléktalanná vált volna, ha ez megtörténik. Az árvíz nagysága és tartóssága, valamint a népgazdaság vesztesége arra hívja fel figyelmünket, hogy ebben a térségben is egy korszerű árvízvédelmi rendszert kell kiépíteni. Tudjuk, hogy az anyagi lehetőségekhez mérten a vízügyi szervek a IV. ötéves tervben a Drávaszabolcs alatti töltésszakasz fejlesztésére mintegy 22 millió forintot fordítanak. Kétségtelenül ez látszik a legfontosabb feladatnak, azonban a megyei töltés nélküli szakasz mentén levő községek lakóinak az lenne a kérése, hogy a két megyetöltést mintegy 10 kilométer hosszú szakaszon tegyék összefüggővé. Az ehhez szükséges 10 millió forintot a pénzügyminiszter soron kívül biztosítsa 1973ban. A helyi lakosság kívánságát támogatva kérem az Országos Vízügyi Hivatalt, hogy a Drávaszabolcs alatti védelmi rendszer kiépítésével egyidőben a volt megyei töltésen szükséges fejlesztési és erősítési munkálatokat kezdjék meg a legveszélyeztetettebb szakaszokon. Javasolom továbbá, hogy minél előbb tájékozódjék az Országos Vízügyi Hivatal a jugoszláv szerveknél, hogy a Dráva jobb parti árvízvédelmi rendszerükben milyen fejlesztéseket szándékoznak tenni, s az októberben tartandó magyar—jugoszláv vízgazdálkodási vegyes bizottsági ülésen már vegyék fel tárgyalási pontként a drávai árvízvédelmi rendszer fejlesztését. ELNÖK: Az interpellációra Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke válaszol. _DÉGEN IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Ognyenovics Milan Baranya megyei országgyűlési képviselő elvtárs interpellációjára adandó válaszomban elöljáróban arról szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy a vízügyi szervek az árvízvédelme művek fejlesztését a népgazdaság teherbíró képessége arányában tervszerűen végzik. A IV. ötéves terv időszakában az árvízvédelem fejlesztésére 1600 millió forintot, a Művek fenntartására 1100 millió forintot fordítunk. Figyelembe véve a veszélyeztetett területek kiterjedését és népgazdasági értékét, a fejlesztés a Tisza és a Duna árvédelmi rendszerében a legnagyobb arányú. A Tisza mentén ugyanis csaknem egymillió hektár, a Duna mentén mintegy 400 000 hektár, míg a Dráva mentén nem egészen 30 000 hektár az elöntéssel veszélyeztetett terület. A Dráva árvíz elleni védelménél kedvező, hogy a folyó menti községek túlnyomórészt a magas partokon települtek, így az árvíz belsőségi területeket csak kisebb mértékben veszélyeztet. Természetesen a lakosság életének, javainak, a népgazdaság értékeinek megóvása az árvíz pusztításaitól a Dráva mentén éppoly fontos, mint a Duna vagy a Tisza menti tájakon. Ezért a Dráva menti teljes árvízvédelmi rendszer kellő biztonságra való kiépítését folyamatosan végezzük. Ez azonban csak hosszabb idő alatt, fokozatosan valósítható meg. Az ez évi drávai árvíz során sikerült megakadályozni a fővédvonalakkal védett területek elöntését, de a töltésekkel be nem védett területeken károk keletkeztek. Az árvízi tapasztalatok nyomán indokoltnak tartjuk Ognyenovics Milán elvtárs interpellációjában említett Dráva menti, mintegy 10 kilométernyi szakaszon a töltés kiépítését. E munkát 1973-ban megkezdjük és mintegy három év alatt befejezzük. A drávai árvízvédelem kérdése a Magyar— Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság következő ülésszakának napirendjén szerepel. Megtárgyaljuk az 1972. évi védekezés tapasztalatait, egyeztetjük a fejlesztés további teendőire vonatkozó elgondolásokat. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtárs! Kérem az interpellációra adott válaszom tudomásulvételét. ELNÖK: Kérdem Ognyenovics Milán képviselő elvtársat, egyetért-e a válasszal? OGNYENOVICS MILÁN: A választ elfogadom. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy az Országos Vízügyi Hivatal elnökének válaszát tudomásul veszi-e. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Megállapítom, hogy az Országos Vízügyi Hivatal elnökének válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Következik Szokola Károlyné dr. képviselőtársunk interpellációja, a Somogy megyében használhatatlanná vált általános iskolai épületek pótlása tárgyában a művelődésügyi miniszterhez. A képviselőtársunkat illeti a szó. SZOKOLA KÁROLYNÉ DR.: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter elvtárs! Somogy