Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-13

1021 Az Országgyűlés 13. ülése, 1972. október ll-én, szerdán 1022 gom válaszomat megadni. Úgy érzem, hogy ami az útépítéssel kapcsolatban rendelkezésünkre álló pénzt illeti, kedvező választ tudok adni. Teljes mértékben szeretnénk megépíteni az 5-ös utat — ez benne van negyedik ötéves tervünkben —, és egy kicsit továbbmenni — nemcsak a Csongrád megyei szakaszt, hanem a Pest megyei és a Bács megyei szakaszt is, tehát végig Budapest—Szeged—Röszke országhatárig megépítjük. A rekonstrukciója persze nem olyan mértékű lesz, ahogyan szeretnénk, és ahogyan talán ennek az útnak a forgalma megkövetelné. Tehát a szintbeli kereszteződések (megszüntetését nem tudjuk elvégezni. Talán nem tudunk olyan újabb vonalkorrekciókat is végrehajtani, amilyeneket szeretnénk, de mindenesetre egy szerkezetburkolatmegerősítést, egy aszfaltszőnyeg-terítést végig végrehajtunk az 5-ös úton. Ügy érzem, hogy ez a körülmények figyelembevételével a mostani forgalom lebonyolítására elegendő lesz. A legnehezebb probléma — amelyet Juratovics elvtárs meg is említett — tulajdonképpen a közbevetett, átmenő szakaszok, városi átkelési szakaszok kérdése. Ezzel kapcsolatban felvilágosításként azt kell elmondanom: a közelmúltban Kecskeméten voltunk és a helyi szervekkel elvben megállapodtunk a végrehajtás módjában. Ügy érzem, hogy ezt végre is tudjuk hajtani, tehát a kecskeméti átkelési szakaszt — remélem — már 1973-ban meg fogjuk építeni. Ugyanezt mondhatom a kiskunfélegyházi átkelési szakaszról is. Sajnos, nem ennyire vagyok optimista a szegedi átkelési szakasszal kapcsolatban, amelyről még a különböző módozatokat illetően vitáink vannak. Ezzel kapcsolatban a városnak még különböző közmüveket kell létesítenie. Azért mégis annyira optimista vagyok, hogy azt jelenthetem itt az Országgyűlésnek: minden reményünk megvan arra, hogy a szegedi átkelési szakaszt is a negyedik ötéves terv folyamán a teljes 5-ös úttal együtt befejezzük. Egyébként elmondhatom a tisztelt Országgyűlésnek : ez, és a 4-es főút — tehát a Szolnok— Debrecen—Nyíregyháza—Záhony országhatár — ez a két útépítés tulajdonképpen a következő években a mi legnagyobb koncentrált útépítésünk. Ami a kisebb, de a helyiek számára ugyancsak nagyon fontos utakat illeti : a 43-as út szintén el fog készülni a nagylaki országhatárig. Itt nem lesz probléma az átkelési szakasszal, és mind az apátfalvai, mind a makói átkelési szakasz elkészül. Ugyancsak elkészül a 45-ös, a szentesi út, a szentesi átkelési szakasszal — és a 47-es út is. Ez az út természetesen bizonyos fokig a most építés alatt álló algyői híddal kapcsolatos. Mire az algyői elkészül, tehát 1974. év közepére, mi szinkronban az úttal is elkészülünk, és akkor az igen erős forgalom, amely különösen Szeged és Hódmezővásárhely között van, mindenképpen a negyedik ötéves terv folyamán olyan új pályafelületet fog kapni, amely ezt a növekvő forgalmat le tudja bonyolítani. Kérem a tisztelt Országgyűlést és tisztelt Juratovics elvtársat, hogy fogadja el válaszomat. ELNÖK: Kérdem Juratovics Aladár képviselőtársamat, egyetért-e a miniszter elvtárs válaszával? JURATOVICS ALADÁR: Igen. Köszönöm szépen a választ. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter elvtárs válaszát tudomásul veszi-e? Aki elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Megállapítom, hogy a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Következik Ognyenovics Milán képviselőtársunk interpellációja a Dráva menti gátrendszer hiányzó szakasza kiépítésének meggyorsítása, valamint az egész Dráva menti gátrendszer megszilárdítása tárgyában az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez. — Ognyenovics Milán képviselőtársunkat illeti a szó. OGNYENOVICS MILÁN: Tisztelt Országgyűlés! A rendkívüli időjárás következtében 1972 júliusában és augusztusában a Dráva 30 centiméterrel haladta meg eddigi legmagasabb szintjét. A folyó a jól szervezett és hősies védekezés ellenére is kiöntött, súlyos károkat okozva a Drávával határos valamennyi mezőgazdasági üzemben a Baranya megyei szakaszon. A helyzetet súlyosbította az a tény is, hogy ugyancsak a nagy esőzések nyomán kiáradtak a Drávába torkolló csatornák és vízfolyások is. A Dráva mentén nyolc termelőszövetkezet és egy állami gazdaság 87 millió forintos kárt szenvedett. Az említett károk választókerületem 57 községéből 25 községet érintenek. Különösen nagy kárt szenvedtek azok a községek, ahol a igátrendszer még nincs kiépítve. A tények és problémák ismerete arra késztetett, hogy interpellációt intézzek dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtárshoz a károsult területek gyors és hathatós megsegítése érdekében, valamint, hogy most interpellációt intézzek Degen Imre elvtárshoz, az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez. Ez a két kérdés összefügg egymással és feltételezi egymást. Tisztelt Államtitkár Elvtárs! Mit kíván tenni az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a Dráva menti gátrendszer hiányzó szakasza kiépítésének meggyorsítása, valamint az egész Dráva menti gátrendszer megszilárdítása érdekében? A vízügyről szóló IV. számú törvény VI. fejezetének 37. §-a, amelyet 1964-ben tárgyalt és fogadott el az Országgyűlés, kimondotta: „Az árvízvédelmi fővédvonalak, valamint a főművek építése és fenntartása, továbbá mindezekben a védekezés műszaki tevékenységének ellátása a vízügyi szervek feladata". A törvény e paragrafusának indokolása továbbá kimondja, hogy a sikeres védekezés elsőrendű feltétele a védőművek kiépítése, fejlesztése és védőképes állapotban való fenntartása. Tehát a preventív védekezés !