Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-13

1019 Az Országgyűlés 13. ülése, 1972. október 11-én, szerdán 1020 belföldi, másrészt a tranzitforgalmat. Ezért az 51-es számú úton a hercegszántói határátkelőhely nemzetközi forgalomra való megnyitása tehermentesítené az E—5-ös utat is. Az 51-es úton lebonyolítható idegenforgalom egyrészt Budapest, másrészt Baján keresztül a Dunántúl és a Balaton vonatkozásában is rövidítené a távolságot. Ez az út a nemzetközi személyforgalom lebonyolítására alkalmas. A nemzetközi határátkelőhely megnyitása ügyében a megye vezetői 1971-ben előterjesztéssel éltek az illetékes országos hatáskörű szervekhez. Dr. Csanádi György miniszter elvtárs a megye javaslatával egyetértett. A határőrség országos parancsnoka is egyetértő nyilatkozatot tett. Az Országos Idegenforgalmi Tanács arról adott tájékoztatást, hogy à határkoordinációs bizottság a megye előterjesztését ismételten megvizsgálja. Mivel közben egy év újra eltelt, kérem dr. Csanádi György miniszter elvtársat, és távollétében is Szurdi István miniszter elvtársat, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnökét, hogy most már véglegesen vizsgálják nieg ennek a határátkelőhelynek a nemzetközi forgalomban történő megnyitásának lehetőségét. Ezt a kérést i annak reményében teszem meg, hogy a megoldásra is rövid időn belül sor kerül. ELNÖK: Az interpellációra dr. Csanádi György elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter válaszol. DR. CSANÁDI GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Válaszomat előzetesen megbeszéltem Szurdi elvtárssal és ő is egyetért ezzel. Teljes mértékben igaza van a képviselő elvtársnak: mindazok, aimiket elmondott, a tényeknek megfelelnek. Legfeljebb a teljesség kedvéért talán elmondanám, hogy a magyar—jugoszláv forgalomban hét határátkelő helyünk van, amelyből öt a nemzetközi forgalomnak meg van nyitva, tehát eddig is nagyon sokat tettünk a magyar—jugoszláv személy- és áruforgalom lebonyolításának elősegítésére. Azt is látnunk kell, hogy 1974-jben már megnyílik a közösen megépített Dráva-híd Drávaszabolcsnál, ahol már megállapodtunk a jugoszláv kormánnyal, hogy ott egy új nemzetközi határátkelő helyet fogunk létesíteni. Ennek ellenére, mivel továbbra is az a véleményünk, hogy erősítenünk kell a jugoszláv áruforgalmat és személyforgalmat a közúti közlekedésiben, ezt a kérdést az illetékes jugoszláv— magyar vegyes kormánybizottság elé terjesztjük, s annak kedvező döntése esetén — amiben nem kételkedem —, és az ott megadott határidőre ezt a határátkelő helyet meg fogjuk nyitni. Kérem válaszom tudomásul vételét. ELNÖK: Kérdem Ispánovits Márton képviselőtársamat, hogy egyetért-e a miniszter elvtárs válaszával? ISPÁNOVITS MÁRTON: Igen. Köszönettel elfogadom. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter elvtárs válaszát tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene. (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Megállapítom, hogy a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Következik Juratovícs Aladár képviselőtársunk interpellációja az E—5-ös út korszerűsítése tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Jnratovics Aladár képviselőtársunké a szó. JURATOVICS ALADÁR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Interpellációmat dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszterhez intézem az E—5-ös út korszerűsítése ügyében. Az E—5HÖS főközlekedési út ismeretesen az ország déli részét három megyén át Budapesttel köti össze, majd az M—l^es úttal folytatódik. A korszerűsítés fontosságát a belföldi és a nemzetközi forgalomnövekedés egyaránt sürgeti. Alátámasztja ezt a tényt az 1970. évi forgalomszámlálás, amely szerint a Szegedtől északra eső szakaszon 1963-tól a személygépkocsiforgalom 330, az autóbuszforgalom 440, és a tehergépkocsiforgalom 280 százalékkal növekedett, ami még az előre tervezettet is meghaladja. Különösen jelentős az a tény, hogy három várost is keresztez — Szeged, Kiskunfélegyháza, Kecskemét — ami megnöveli ezen a szakaszon a helyközi forgalmat is. Kiemelten fontos nemzetközi útvonal, hiszen a balkáni országok kamion- és turistaforgalma is ezen bonyolódik le. A jelenlegi közlekedés veszélyességét mutatja, hogy az 1971. évben az E—5-ös Csongrád megyei szakaszán 132 közúti baleset történt, és ebből 72 Szeged belterületén, és 11 haláleset következett be. A korszerűsítés már évekkel ezelőtt elkezdődött és egyes szakaszokon be is fejeződött. A munka ütemét azonban elsősorban a Csongrád megyei szakaszon lassúnak ítélem meg, és még el sem kezdődött a Szeged városon belüli szakasz korszerűsítése. Félő tehát, hogy a negyedik ötéves tervben nem fejeződik be az E—5-ös út korszerűsítése. Ennek következménye lehet, hogy a negyedik ötéves terv időszakára tervezett 43-as és 47-es út korszerűsítése is további eltolódást szenved. A 43-as út átépítését a nagylaki határforgalom növekedése, a 47-es út korszerűsítését az elkészülő algyői Tisza-híd miatti, valamint az olajipari forgalom növekedése sürgeti. Kérdésem, hogy milyen intézkedéseket tart szükségesnek a miniszter elvtárs a rendelkezésre álló pénzügyi és kapacitás-lehetőségek mellett az E—5-ös és a jelzett utak korszerűsítésének meggyorsítására? ELNÖK: Az interpellációra dr. Csanádi György elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter 'válaszol. DR. CSANÁDI GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Juratovics elvtárs tulajdonképpen nyitott kaput dönget olyan értelemben, hogy azt hiszem, nagyon is egyetértünk abban, hogy az 5-ös számú utat meg kell építeni. Legfeljebb én kissé „kellemesebb" helyzetben vagyok; ismerem a pénzügyi lehetőségeket és ennek megfelelően fo-