Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-13

1017 Az Országgyűlés 13, ülése, 1972, október 11-én, szerdán 1018 zottsági előadóját, hogy Szilágyi Gábor képvi­selőtársunk két módosító javaslatával egyetért-e. DR. GONDA GYÖRGY, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója: Igen. ELNÖK: Most kérdem az Országgyűlést, hogy Szilágyi Gábor képviselőtársunk két mó­dosító javaslatát, amelyeknek az ügyrendbe ik­tatásával most a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója is egyetértett, az Országgyű­lés elfogadja-e. Aki igen, kérem, kézfelemelés­sel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Köszönöm. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Nem. Határozati­lag kimondom : az Országgyűlés dr. Szilágyi Gá­bor képviselőtársunk két módosító javaslatát el­fogadta. Most pedig kérdem az Országgyűlést, hogy az ügyrend módosításáról és egységes szövegé­ről szóló javaslatot a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság által előterjesztett szövegében és a már megszavazott két módosítással együtt el­fogadja-e. Aki elfogadja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e va­laki ellene? (Nincs.) Nincs. Tartózkodott-e vala­ki a szavazástól? (Nem.) Nem. Kimondom a ha­tározatot: az Országgyűlés az ügyrendjének mó­dosításáról és egységes szövegéről szóló javasla­tot a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ál­tal beterjesztett szövegében és a már megszava­zott két módosítással együtt egyhangúlag elfo­gadta. Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 16.54—17.18. Elnök: APRÖ ANTAL.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Napirend szerint áttérünk az interpellációkra. Kérdem először Búza Barna képviselőtársun­kat, hogy a Balaton vízháztartásának és halállo­mányának, valamint a Balaton-parti táj fokozot­tabb védelme tárgyában legutóbb előterjesztett interpellációjára Bondor József építésügyi és vá­rosfejlesztési minisztertől írásban kapott válasz­szal egyetért-e? BUZA BARNA: Egyetértek, de néhány szó­ban szeretnék viszontválasszal élni. Tisztelt Országgyűlés! A Balatonnak és kör­nyezetének fokozottabb védelme érdekében be­nyújtott interpellációmra határidőn belül meg­adott és a tisztelt Országgyűlés előtt írásban is­mertetett választ elfogadom. A válasz átfogóan közli azokat a terveket és intézkedéseket, ame­lyek a Balaton fejlesztésének útját mutatják, akár vízháztartási, biológiai, partvédelmi, tele­pítéstervezési vagy beépítési vonatkozásban. 1963-nban a tisztelt kormány által jóváha­gyott Balaton regionális tervének, fokozatos meg­valósításává] a társadalmi igények kielégítése domborodik ki, ami jobb lehetőséget ad a pihe­nésre, gyógyulásra és társadalmunk minden kor­osztályának sportolási lehetőségeire is. Nem lá­tom azonban ilyen világosan a Balatoni Halászati Vállalat munkáját, bár elnyerte a Kiváló Vállalat címet. De az elismerés mellett, a rendelkezésünkre álló kimutatásokból az is kitűnik, hogy 1970­ben 48 800 kilogramm angolnát fogott vissza, aminek felnevelődéséhez kilónként 10—14 kiló­gramm apróhal szükséges, amiből nem hiányzot­tak az őshonos nemes halivadékok és azoknak ikrái sem. Jó, ha egy vállalat nyereségesen dolgozik a maga területén, de nem jó az, ha esetleg fe­szített tervvel és mindenáron. A Balaton pedig nem egy vállalaté, hanem az egész országé, így annak társadalmi hasznosítására is tekintettel kellene lenni. A válaszból kitűnően megnyugtatónak tar­tom, hogy a halászati szabályzat szigorúbb be­tartása alapján az itthoni vizsgálatok befejezé­séig az angolna betelepítése nem fokozható, vagy nem fokozódik. Addig is hasznos lenne, ha a kül­földön is ismert és itthon is publikált angolna élettani vizsgálatok eredményeit az illetékesek figyelembe vennék. Bondor József miniszter elvtársnak köszö­nöm a válasz megadását és az érte végzett mun­kát. Ezzel nemcsak képviselőtársami és én, ha- * nem az ország lakossága is átfogó tájékoztatást kapott nemzeti kincsünknek, a Balatonnak és környezeténeik várható kialakulásáról. Abban a reményben, hogy az idevonatkozó rendelkezések, tervek valóra is válnak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK : Kérdem az Országgyűlést, hogy az interpellációra adott és írásban kiosztott minisz­teri választ tudomásul veszi-e? Aki igen, kérem, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtör­ténik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózko­dott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Megállapítom, hogy a választ az interpel­láló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Következik Ispánovits Márton képviselőtár­sunk interpellációja a hercegszántói határát­kelőhely nemzetközivé tétele tárgyában a köz­lekedés- és postaügyi miniszterhez és a belkeres­kedelmi miniszterhez. Ispánovits Márton képviselőtársunkat illeti a szó. ISPÁNOVITS MÁRTON: Tisztelt Ország­gyűlés! Hercegszántón, Bács-Kiskun megyében 1967. augusztus 20-án kishatárforgalmú határ­átkelőhely nyílt, amelyet csak magyar és jugo­szláv állampolgárok vehetnek igénybe. A szüksé­ges kezelőépületet, amely a nemzetközi forgalom leibonyolítására is alkalmas, valamint a szükséges szolgálati lakásokat annak idején a megyei ta­nács saját anyagi erejéből hozta létre. Akkor az illetékes országos szervektől ígéretet kaptunk, hogy egy bizonyos idő után ez a határátkelőhely a nemzetközi forgalom számára is megnyitásra kerül. A jugoszláv vajdaság vezetőivel folytatott tárgyalások során évek óta ismételten felmerül a határátkelőhely nemzetközivé történő fejlesz­tése. Ez az igény egybeesik a megye lakosságá­nak kérésével is. Ismeretes, hogy az E—5-ös út alacsony áteresztő képessége lelassítja egyrészt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom