Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-13

lOll Az országgyűlés 13. ülése, 1972. október 11-ên, szerdán 1012 ben szintén célszerű volt beépíteni. Módosító javaslataink tehát egyrészt az alkotmányhoz, másrészt az Országgyűlés munkájának eddigi tapasztalataihoz kapcsolódnak. Tisztelt Országgyűlés! Nem kívánok a javasolt módosítások mindegyikével foglalkozni, hanem csak azokkal, amelyek az Országgyűlés életének legfontosabb területeit érintik, vagy amelyek felett az előkészítés során a legélénkebb viták folytak. A módosítások jelentős része az országgyűlési bizottságok szerepét és működését érinti. Ezek a tervezett változások is jórészt azokra a tapasztalatokra épülnek, amelyek már az elmúlt években éreztették, hogy megnőtt és egyre növekszik a bizottságok aktivitása és szerepük az Országgyűlés munkájában. Vonatkozik ez a törvényalkotásra éppen úgy, mint az ellenőrzésben betöltött szerepükre. A szocialista demokrácia még erőteljesebb érvényesülése érdekében, az Országgyűlés hatékony működését segítve célszerű a bizottságok szerepét tovább fejleszteni. Legfontosabbnak talán azt kell tekinteni, hogy a javaslatban külön kiemelést kapott „közreműködésük a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában". Ez a bizottságok felelősségét külön is aláhúzza és világossá teszi szerepüket ebben a rendkívül jelentős politikai kérdésben. A javaslat 24. §-ának (2) bekezdése az Országgyűlés elé kerülő javaslatokkal kapcsolatosan ad a bizottságoknak egyértelmű felhatalmazást és szerepet. Lényegét illetően ez megfelel az eddigi gyakorlatnak, mégsem közömbös, hogy az ügyrend milyen elvárást jelöl meg az Országgyűlés elé kerülő javaslatok bizottsági véleményezésével összefüggésben. A bizottságok aktív és felelősségteljes közreműködése, a javaslatokról alkotott vélemények érdemi hozzájárulás az Országgyűlés munkájához. Nyilvánvaló, hogy egészen más minősítéssel, de ehhez tartozik az ügyrend egy másik javasolt pontja, ami a törvényerejű rendeletek véleményezésével függ össze. A bizottságok elé terjesztett törvényerejű rendeletekről kialakított vélemény javára válhat a szocialista jogrendszer egységének, ez pedig az Országgyűlés és az Elnöki Tanács munkája szempontjából is nagyon lényeges. Ez a fajta bizottsági közreműködés természetesen nem azonos azzal a szereppel és hatáskörrel, mint amit előterjesztésünk a törvényalkotással kapcsolatosan tartalmaz. Szervezeti jellegű javaslat, de érdemi szempontból is fontos, hogy az ügyrendtervezet egy új bizottság létrehozását indítványozza, mégpedig építési-közlekedési hatáskörrel. Tény ugyanis, hogy az ipari bizottság, amely eddig e kérdésekkel is foglalkozott, majdnem áttekinthetetlenül széles területen mozgott és ezért feladatának nehezen tudott eleget tenni. Megjegyzem még, hogy a bizottságokkal kapcsolatosan néhány egyéb javaslat is elhangzott, például más, új bizottság létesítésére vagy egyes bizottságok elnevezésével összefüggésben, de ezeket nem láttuk célszerűnek elfogadni. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrendtervezet új fejezete, a VII. fejezet a képviselőkről szól. Az, hogy e kérdés á képviselők jogállásáról, munkájáról az ügyrendbe beépítésre került, önmagában is lényeges. Egyaránt kifejeződik ebben a képviselők szerepe, felelőssége és az egyéni választókerületi rendszer létezése. Ügyrendünk tervezete e fejezetben lényegében megpróbálja röviden összegezni mindazt, ami a képviselői tevékenységhez, annak eredményes ellátásához mint legfőbb szabályok és feltételek 'kívánatosak. A javaslatnál megfontolás tárgyát képezte, hogy az Országgyűlésen kívüli képviselői munka az Országgyűlés belső ügyrendjének tárgya lehet-e? Ügy ítéltük meg, hogy az ügyrend logikájának nem mond ellent, ha idevesszük és együtt szerepel az Országgyűlésen belüli és a külső, a választókerületi tevékenység, mint a képviselői működés egymással szorosan összefüggő két területe. Viták voltak a képviselőcsoportok szerepének értelmezéséről. Álláspontunk szerint meghatározónak kell tekinteni, hogy képviselői megbízatásunkat egyéni választókerületi rendszer alapján kapjuk. Szerepünk és felelősségünk ehhez a helyzethez kapcsolódik. A képviselőcsoportok munkája hasznos és szükséges, mert összekapcsolják az Országgyűlés vezetését a képviselőkkel, elősegítik a képviselők tájékozódását, felkészülését munkájuk végzéséhez. Ezekben látjuk a csoportok működésének legfontosabb kereteit. A javaslat ezzel összefüggésben az eddigi gyakorlatnak megfelelően hangsúlyozza azt a nélkülözhetetlen közreműködést, amit a Hazafias Népfront szervei nyújtanak a képviselői megbízatás teljesítéséhez, a képviselők és a lakosság közötti kapcsolat építéséhez, szervezéséhez. A (képviselői megbízatás ellátásához igen nagy segítséget jelent a kormány határozata, amelyet képviselőtársaim javaslatunkkal együtt megkaptak és ami az államigazgatási szervek feladatait szabályozza a képviselői tevékenység támogatásával kapcsolatosan. Tisztelt Országgyűlés ! Amikor előterjesztésünk elfogadását kérem, ezeket a megállapításokat kívántam bizottságunk nevében hangsúlyozni. Alkotmányunk az Országgyűlés működéséhez világos elveket ad. Az ügyrenddel kapcsolatban támasztott igény az lehet, hogy a maga észközeivel munkánk szabályait fogalmazza meg, megjelölve annak kereteit, feltételeit, segítve megtisztelő megbízatásunk, a képviselői munka eredményes teljesítését. Kérem az Országgyűlés ügyrendjének módosítására és egységes szövegére vonatkozó javaslatunk elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrendmódosításhoz dr. Szilágyi Gábor .képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Neki a szót megadom. DR. SZILÁGYI GÁBOR: Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Elvtársak ! A mai ülésünkre a jogi-, igazgatási- és igazságügyi bizottság által beterjesztett ügyrendi módosító javaslat eleve nem tarthat számot olyan közérdeklődésre, niant a lakosságot széles körben közvetlenül érintő kérdések. Ez a körülmény egyáltalán nem csökkenti a napirend értékét, mivel az Országgyűlésnök alkotmányos funkciói eredményes betöltéséhez, a szocialista