Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-13

979 Az Országgyűlés 13. ülése, 1972. október 11-én, szerdán 980 ján tudom, nemcsak Baranya megyében, hanem szerte az országban a nők tömegei segítik és figyelemmel kísérik a nőpolitikái határozat végrehajtását, örömmel nyugtázzák a sok szép, munkájukat könnyítő eredményeket, ugyanakkor hol halkabban, hol hangosabban fogalmazzák meg napi gondjaikat, különösen a piacon szerzett bosszúságaikat. S miközben nem kapnak, vagy nagyon drágán jutnak gyümölcshöz, nem kis felháborodással teszik szóvá azt a káros jelenséget, amely szemük előtt játszódott az utóbbi időben, mikor a gyönyörű gyümölcsösök kerültek kivágásra. Szerencsére a társadalmi nyomás ennek gátat vetett. Azt remélem, a tárca illetékesei számára is komoly tanulság volt. Bízom benne, hogy a jövőben megfogalmazásra kerülő rendelkezések egyértelműbbek lesznek, nem adnak lehetőséget ilyen káros jelenségek megvalósulásához. Még egy kérdést kívánok szóvá tenni. A húsprogram megvalósításával kapcsolatban a feldolgozás területén jelentkező feszültségeket. Az írásos előterjesztés is foglalkozik a kérdéssel, s helyesnek tartom, hogy az állami húsipari feldolgozás fejlesztése mellett szorgalmazást nyer a társulások útján való feldolgozó kapacitás létrehozása, illetve bővítése. Ezzel kapcsolatban engedtessék meg nekem, hogy egy konkrét problémával együtt, kérést is tolmácsoljak. Baranya megyében a kormány, és személy szerint Dimény elvtárs javaslata alapján az országban szinte elsőként kezdődött meg a szervező munka egy közös kooperációban létesülő baromfifeldolgozó létrehozására. A kooperáció jelentőségét nem volt könnyű megértetni a gazdaságokkal, de végül is a társuló gazdaságok egyenként 10 millió forinttal, összesen 100 millió forinttal járultak hozzá saját fejlesztési alapjukból az állam által biztosított összeghez. Ügy éreztük, természetes dolog, hogy kezdeményezésünk nem szorul még külön utánjárásra. De úgy látszik, lassan az lesz a természetes, hogy külön utánjárás nélkül nem megy semmi. Mi történt? Nem tudjuk! De olyan értesülésünk van, amely szerint kérdőjelet kapott a kérdés, a Pécsett létesítendő üzem, vagyis most úgy vetődik fel, legyen vagy ne legyen, vagy mikor legyen baromfifeldolgozó. Gondolom, indokainkat miniszter elvtárs jól ismeri, amelyek közül kiemelném, hogy Pécs 160 000 lakosú város és jelentős fogyasztó, igénye a frissen vágott baromfi iránt megnőtt. A termelői háttér biztosított, munkaerőfoglalkoztatás szempontjából 500 nő, köztük fiatal leányok számára ipari munkahely-lehetőség gondjainkat enyhíthetné. Éppen ezért a külön utánjáráson túl, tisztelettel kérem miniszter elvtárstól a korábbi minisztériumi állásfoglalásra hivatkozva a megkülönböztetett támogatást. Tisztelt Országgyűlés! Az általam felvetett kérdések, lehet, úgy tűnnek, hogy csak felső szintű intézkedéseket várok. Szeretném kifejezésre juttatni, tisztában vagyok azzal, hogy az állami költségvetés egyensúlya nem bír el indokolatlan többletterhet. Ezért megismétlem, nem plusz pénzösszegeket kérek, hanem a meglevő lehetőségek ésszerű kihasználását sürgetem, a visszás helyzetek gyorsabb ütemű tisztázását, s azt hangsúlyozom, hogy szerezzünk érvényt minden szinten nagyszerű céljaink, határozataink végrehajtásának. Választóim megbízása alapján mondhatom, magunk erejéből mindent elkövetünk, hogy érvényre jussanak a központi gazdaságpolitikai törekvések, ahol szükséges, magunk eszközeivel fellépünk a pazarlás, a felelőtlen gazdálkodás és a helyileg tapasztalható tehetetlenség ellen is. Az írásos és a szóbeli előterjesztést elfogadom. Köszönöm szíves türelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Fülöp László képviselőtársunk. FÜLÖP LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Televíziós zsűritagok szavaival élve, nehéz helyzetben vagyok. Tudniillik a huszonötödik hozzászóló leszek. Ha esetleg ismétlésekbe bocsátkozom, vagy ugyanazokat a kérdéseket fejtegetem, mindez a huszonötödik hozzászólás, mentségemre legyen mondva. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság, de a fagazdaság is mindig élénken foglalkoztatta közvéleményünket, hiszen a mindennapi életben lépten-nyomon találkozunk velük, életünk e területekhez szorosan hozzá van kapcsolva. Lényegesek e területek abból a szempontból is, hogy az itt foglalkoztatottak száma másfél millió körül mozog és ebből a másfél millió emberből jelentős számot képviselnek a nők, akiknek munkaalkalmat, kereseti lehetőséget biztosít e rész. A fiatalok száma is egyre gyarapszik, élethivatásuknak választják a mezőgazdaságot, illetve a vele kapcsolódó ágazatokat. Mindezek ellenére sajnos el kell mondanunk, hogy a mezőgazdaságon belül, különösen a termelőszövetkezetekben még mindig nagyon magas az átlagos életkor. Sokat tettünk annak érdekében, hogy fiataljainkat falun tartsuk a szövetkezetekben, de úgy érezzük, még többet kell tenni ennek érdekében. Figyelmet érdemel a mezőgazdaság, illetve az élelmiszer-gazdaság abból a szempontból is — mint Dimény elvtárs expozéjából hallottuk —, hogy lakosságunk jövedelmének közel 50 százalékát fordítja élelmiszer és élvezeti cikkek vásárlására. örömmel hallgattam, hogy exportlehetőségeink egyre nagyobbak mind az élő állat, mind a húskészítmények, valamint a növénytermesztési termékek, konzervipari termékek vonatkozásában. Népgazdaságunk devizabevételéhez nagyon komoly mértékben hozzájárul a mezőgazdaság. Tisztelt Országgyűlés! Az 1960-as évek elején hazánkban befejeződött a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezése. Ezzel leraktuk mindkét fő területen a szocializmus alapjait. Azóta nagy fejlődésen mentünk keresztül. Pártunk, kormányunk politikájának helyességét bizonyítják eredményeink, melyeket 12 év alatt elértünk. Dolgozó paraszt-