Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-13

Ô71 Äz Országgyűlés 13. ülése, 1Ù72. október 11-én, szerdán 972 Bács-Kiskun megyében is. A termesztési kedv hanyatlása összefüggésbe hozható a mezőgazdasági nagyüzemek munkaerő-problémáival és főleg a termesztés gazdaságtalanságával. Zöldségtermesztésünkben lényeges előrelendülést csak az egyes kultúrák komplex gépesítésétől és a korszerű agrotechnika alkalmazásától várhatunk. Igazolja ezt az a tény, hogy a zöldségfélék közül azoknak a termesztése nőtt az elmúlt évben, amelyeknek a gépesítése megoldódott. Ugyanakkor a munkaigényes, nem gépesített művelésű zöldségfélék termesztése állandóan visszaszorul. Egy olyan ágazatban, ahol a gépesítés bevezetése után a költségszint a korábbi technológiákhoz viszonyítva nem csökken, de a lekötött tőke összehasonlíthatatlanul nagyobb, ott a veszteségforrások veszélyeztetik a termelés rentabilitását, és a befektetett nagy értékű eszközök hatékonyságát. A megye földterületének művelési ágak szerint történő megoszlásváltozásából a növekedés ellenére szeretném kiemelni az erdősített terület alakulását. 1970/71-hez viszonyítva csökkenő tendenciát mutat, az állami támogatás csökkenése miatt az erdősített terület nagysága. Ez azért érdemel külön említést, mert 200 000 katasztrális hold a két aranykorona alatti homokterület, ami csak erdőtelepítéssel lenne hasznosítható. A megye állattenyésztési ágazatának dinamikus fejlődése az új gazdaságirányítási rendszer óta — elsősorban a sertéstenyésztésben — fokozott. 1975-ben 765 000 lesz a megye hízósertés-termelése, ami 1965-höz képest 84 százalékos fejlődést jelent. Az iparszerű sertéstelepek a legkorszerűbb tenyésztési, tartási, takarmányozási körülményeket biztosítják, de e kedvező hatások ered • menye csak a teljes beüzemelést követő években jelentkezik. Az üzembe helyezés évében azonban az eddig üzembe helyezett szakosított sertéstelepek veszteségesek voltak. Ennek oka többek között az, — hogy a telepeket vegyes állománnyal töltötték fel, de nem üzemelnek teljes kapacitással; — a fajták nem megfelelőek az iparszerű követelményeknek ; — a technológiai rendszerben szerkezeti és anyaghibák jelentkeznek az itt-ott még hiányos szakmai és gyakorlati ismeretek mellett — és végül a felvett hitelt az átadás évében kellviszszafizetni, holott az eredmény csak az első év után realizálódik. Pénzügyi szerveinktől ez utóbbi elszámolási kötelezettség felülvizsgálatát kérik gazdaságaink. A megye szarvasmarha-állománya 1'965-höz képest szintén emelkedett. Jellemzője, hogy a tehénállomány 54 százaléka háztájiban van és a 27 000 darab 84 százaléka tanyán. A várható fejlődés segítése érdekében célszerű lenne olyan fejőgép kialakítása, amely háztájiban is alkalmazható, esetleg áramfejlesztővel egybeépítve. A takarmányellátást és áruforgalmazást pedig a gazdaságokkal közösen lenne célszerű lebonyolítani. Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának további fejlődését szolgáló program az OVH 1965ben készített országos „Vízgazdálkodási Keretterve". Az e szerint létesítendő Duna—Tisza csatorna megyénket két öntözőrendszerben teszi érdekeltté, s mintegy 160—170 ezer hektár homoki terület válik öntözhetővé. Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaság gyors ütemű fejlődése kötelezően írja elő az állandóan növekvő energiaigények biztonságos kielégítését, a fogyasztók számára az energiahordozók választékának bővítését, a felhasználás gazdasági hatékonyságának emelését. Feladataink nagyságát és fontosságát annak figyelembevételével kell mérlegelni, hogy 1970-től 1985-ig összes energiaigényünkben az import energiahordozók részaránya 38 százalékról körülbelül 60 százalékra, s az energiaforrásokon belül a szénhidrogének aránya 44 százalékról körülbelül 69 százalékra emelkedik. A hazai jelentős földtani földgázvagy on feltárása lehetőséget nyújt arra, hogy e korszerű energiahordozót a fogyasztók széles köre felhasználhassa. A földgáz felhasználásának a termeléssel és importtal összehangolt széles körű továbbfejlesztése a központi fejlesztési program alapján folyik. A program, a korszerű energiahordozók felhasználásának jelentős népgazdasági hasznát is figyelembe véve, a gázenergiának élelmiszer-gazdasági és mezőgazdasági felhasználását is tervezte. A mezőgazdaság földgázfelhasználási terve 1971-ben 30 millió köbméter volt, ezzel szemben csak, vagy már 23 millió köbméter földgázt használt fel a mezőgazdaság akkor, amikor az ország 3,7 milliárd köbméter földgázt termelt, illetve használt fel. Hazánk területén elszórtan több kis ipari készletű szénhidrogén, vagy széndioxid és szénhidrogén-keveréket tartalmazó mező mürevalónak minősült. Azonban a készletek kicsinysége vagy a kevert gáz jelenléte miatt hasznosítás céljából bekapcsolásuk az országos vagy regionális gáztávvezeték-rendszerekbe nem gazdaságos. A készletek felhasználása gazdaságosan megoldható lenne a helyszínen, mezőgazdasági üzemekben. Az önköltség mintegy 30—50 százalékát kitevő távvezetéki szállítás költségei így nem merülnének fel. A kis gázmezők és kevert gáztelepek készletének hasznosítása népgazdasági érdek, ezért az árak megállapításakor a magasabb költségekre való tekintettel bizonyos preferenciákat kell nyújtani. A jövő feladata a mezőgazdaság igényeinek megfelelő kis teljesítményű kezelő és fogadó állomások kialakítása is. A földgáz hasznosításának néhány lehetősége a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban lehet például: — mezőgazdasági termékek és élelmiszerek szárítása ; — abszorpciós gépi hűtőkörök alkalmazása; — üvegházak, fóliasátrak, szakosított sertéstelepek fűtése és általában a mezőgazdasági üzemközpontok energiaellátása;