Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-11

849 Az Országgyűlés 11. ülése, 1972. június 23-án, pénteken 850 szaszarítására. Éberen kell figyelnünk az élet által létrehozott új jelenségeket, és ezeket osz­tályozva a jognak megfelelően úgy kell támo­gatni, vagy gátolni, hogy eközben minél keve­sebb zaklatásnak tegyük ki az állami szerveket és az állampolgárokat. Vagyis a munka színvo­nalasan végzése az ügyészségre is kötelező sza­bály marad. Kérem, hogy az ügyészségről szóló törvény­javaslatot, valamint az ügyészi szervezet két­éves munkájáról szóló beszámolómat elfogad­ni szíveskedjenek. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet 16.33—16.55. — Elnök: APRÓ ANTAL.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácsko­zásunkat folytatjuk. Bejelentem, hogy a tör­vényjavaslathoz egy képviselőtársunk, dr. Má­tay Pál jelentkezett hozzászólásra. Képviselő­társamnak a szót megadom. DR. MÁT AY PÁL: Tisztelt Országgyűlés, kedves Képviselőtársaim! örömmel üdvözlöm a napirenden levő törvényjavaslatot. Jelentőségét Gonda elvtárs előterjesztésében, Szénási elvtárs felszólalásában már hangsúlyozta. Az eddigie­ken túlmenően én arról az oldalról szeretném megvizsgálni a javaslatot, hogy megfelel-e azok­nak a céloknak, amelyeket az állámélet tovább­fejlesztésével és a törvényesség fokozottabb biz­tosításával kapcsolatban állítottunk magunk elé. Az állami élet továbbfejlesztését a szocializ­mus teljes felépítésének egyik központi feladata­ként jelölte ímeg pártunk X. kongresszusa. Azért központi feladat ez, mert a továbbfejlesztés cél­ja, hogy hatékonyabb legyen az állami szervek tevékenysége, kevesebb legyen az átfedés, a párhuzamosság az állami szervek tevékenységé­ben, világosabb és számon kérhetőbb legyen az állami szervek feladatainak meghatározása, nö­vekedjék az állami szervek és az állami szer­vekiben dolgozó, közhivatalokat ellátók felelős­sége. Ha azt vizsgáljuk, hogy az ügyészi törvény­javaslat e célokat szolgálja-e, akkor az a válasz rá, hogy igen. Miért? Mert megteremti a haté­konyabb ügyészi tevékenység féltételeit. Szé­nási elvtárs elmondotta, hogy alapvető funkciói­ban nem változik az ügyészség feladatköre, de a törvényjavaslat azzal a helyes rendezőelvvel, amely szerint az egyes felügyeleti körökben pontosan meg kell határozni a felügyelet szervi és tárgyi határát, jól körülhatárolható módon szabta meg az ügyészség feladatkörét, s ezzel konkrétabbá, elvégezhetőbbé és számonkérhe­tőbbé tette az ügyészség feladatait. Jelentősen csökkenti a törvényjavaslat az átfedéseket azzal, hogy figyelemmel van arra, hogy a legutóbbi években alkotott törvényekben már kialakult a törvényességi felügyeletben egy ésszerű szereposztás. A szereposztáson belül ki­alakult a helyes elrendezés, hogy a törvényessé­get minden jogalkalmazási területen elsősorban az úgynevezett belső garanciák rendszerébe tar­tozó szerveken keresztül kell biztosítani, vagyis a felettes szerveken, az irányító szerveken és a felügyeleti szerveken keresztül. Ezeknek a szerveknek a tevékenységét se­gíti a törvényességi szereposztásban az úgyne­vezett külső garanciák közé soroló ügyészi tör­vényességi felügyelet. Ez a rendezés csökkenteni fogja a bürokrá­ciát, csökkenteni fogja az átfedéseket, de sem­mit sem csökkenti az ügyészség munkáját, el­lenben szaporodik azoknak a száma, akik az ed­diginél nagyobb figyelmet fordítanak a törvé­nyességre. Segít a törvényjavaslat a párhuzamosságok kiküszöbölésében is. Azzal például, hogy a gaz­dasági és egyéb jogalkalmazó szerveknél a tör­vényességi felügyelet tárgyi hatályát a törvény­javaslat a munkaviszonynál, a szövetkezeti tag­sági viszonynál, továbbá jogszabály felhatalma­zása alapján kiadott általános érvényű intézke­déseknél szabta meg, megszünteti a párhuza­mosságot más általános, külső ellenőrzést gya­korló szervek, például az ügyészség és a Népi Ellenőrzési Bizottság között. Jónak tartam tehát a törvényjavaslatot, mert megteremti az átfedésekkel és párhuza­mossággal kevésbé terhes, hatékonyabb ügyészi munka feltételeit. Tisztelt Országgyűlés! Államszervezés! gya­korlatunkban kialakult törvényességi felfogás szerint a törvényesség megtartása minden álla­mi szerv feladata. Ezt biztosítani hivatott a tör­vényességi garanciák rendszere. Az állampolgá­rok azonban, amikor törvényes jogaik és törvé­nyes érdekeik védelméről van szó, nem gondol­kodnak külső vagy belső garanciarendszerek­ben. Állampolgáraink az elmúlt másfél-két évti­zedben hozzászoktak ahhoz, hogy ha sérelmük van, a párt-, a kormányszervekhez, a tanácsel­nökökhöz, vagy az ügyészséghez fordulnak se­gítségért. Az ügyészség működését a törvényesség megtartása • kérdésében a párt és a kormány po­litikája és gyakorlata mellett egyik fő garanciá­nak tartja. E körben szerzett jó tapasztalat pe­dig biztonságérzetet adott állampolgárainknak. Ezért nagyon jó, hogy az alkotmány rendelke­zéseinek megfelelően egyik fő feladatunkként jelöli meg a törvény az állampolgári jogok vé­delmét. Tudjuk jól, hogy az utóbbi években al­kotott törvények sora adott biztosítékot az ál­lampolgári jogok érvényesülésére. E biztosíté­kok mellett azok támogatására és segítésére azonban meg kellett teremteni annak biztosíté­kát is, ha netalántán valamely szerv elmulasz­taná törvényességi kötelességét, akkor legyen, aki azt pótolja. Ilyen biztosítékot hozott a ma délelőtt tár­gyalt bírósági szervezeti törvény és ilyen bizto­sítékot ad az állampolgárok számára a jelen törvényjavaslat is. Jó tehát a törvényjavaslat, mert az állampolgárokban erősíti a törvényes jogaik érvényesülésével kapcsolatos biztonság­érzetet. Amikor az államélet továbbfejlesztése so­rán különböző szerveinket úgy alakítjuk ki,

Next

/
Oldalképek
Tartalom