Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-11

851 Az Országgyűlés 11. ülése, hogy megfeleljenek államépítési elképzeléseinknek, jól szolgálják és erősítsék állampolgáraink jó politikai közérzetét, nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az állami szervek feladatait úgy határozzuk meg, hogy e szervekben dolgozóknak, világos feladatmeghatározást adjunk és ez a feladatmeghatározás olyan legyen, hogy az erősítse munkájuk hasznosságának tudatát. r

\ 'Véleményem szerint ezt a feladatát is jól oldja meg a törvényjavaslat. Már az alkotmánynak az ügyészségről szóló fejezete, de a jelen törvényjavaslat is úgy csoportosítja az ügyészségre háruló feladatokat, hogy az súlypontozást is jelent a feladatmeghatározásnál, A tervezetből világossá válik minden ügyész számára, hogy a legfontosabb feladatunk, amelyre energiánk legnagyobb részét kell fordítanunk, a bűnüldözés és ezen belül a nyomozás törvényessége feletti felügyelet. A legfontosabb feladatunk tehát az, hogy ügyeljünk arra, hogy aki tiszteletben tartotta törvényeinket, azt ne érhesse alaptalanul büntetőjogi zaklatás. De mindenki kerüljön természetesen a védelem jogának biztosítása mellett differenciáltan, tehát cselekményével arányban törvényes felelősségre vonásra, ha szembekerül törvényeinkkel, ha megsértette a társadalmi együttélés szabályait, a gazdasági rendet, vagy éppen a politikai hatalom ellen emelte a kezét. Világos és sorrendben rangos feladat, hogy megfelelő erőt biztosítsunk a vád képviseletére, segítve a bíróságot törvényeink és szocialista jogpolitikánk helyes alkalmazására. A legutóbbi évek gyakorlatával is összhangban van, az ügyészi munka erőihez is alkalmazkodik az általános törvényességi felügyelet területének feladatmeghatározása. Félreérthetetlenül határozza meg a javaslat a büntetésvégrehajtás törvényessége feletti felügyelet határait is. És végül, világos az a feladat is, amit a polgári bíróságok eljárása körében kell kifejteni. Arra irányít a javaslat, hogy az ügyész polgári pert akkor indít, polgári perben akkor lép fel, ha ezt valamely fontos állami, vagy társadalmi érdek megkívánja, vagy azt észleli, hogy a perben szereplő valamelyik állampolgár jogai védelmére képtelen. Természetes, ha az ítélet törvénysértő, vagy megalapozatlan, ellene fellebbezést jelent be, vagy törvényességi óvást kezdeményez. Egyébként — tiszteletben tartva a felek rendelkezési jogát — a felekre bízza a polgári pereskedést. Jól irányítja tehát a törvényjavaslat az ügyészi szervezetet. Tisztelt Országgyűlés! Ügyészi szervezetünk kis létszámú testület, 'munkaereje véges, azt mindig racionálisan kell a társadalmi érdekek céljából felhasználni. Az eddigi munkánk során azt a' gyakorlatot követtük, hogy az ügyészi szervezet évenként soron levő feladatait nem önálló elképzelések alapján, hanem a párt és a kormány politikájának aktuális kérdései szolgálatába állítva határozta meg a legfőbb ügyész. És jó ez a törvényjavaslat azért is, mert most a szövegében is kifejezésre juttatja, hogy a törvény által meghatározott általános feladatokon belül az aktuális feladatokat mindig a 1972. június 23-án, pénteken 852 társadalmi érdekek szem előtt tartása alapján a legfőbb ügyész határozza meg számunkra. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyészi szervezetben dolgozó ügyészek három generációt képviselnek. A legöregebbje azokból az ügyészekből verbuválódott, akik ott voltak a népügyészség soraiban, s harcoltak a háborús bűnök, a munkáshatalom megszilárdulása ellen gáncsoskodó, az alakuló új gazdasági rendünk szabotőrjei, a feketézők ellen. A derékhadat azok az ügyészek képviselik, akik segítették a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásparaszt kormány harcát az ellenforradalmárok ellen, a politikai és gazdasági konszolidáció megteremtését. Együtt dolgozik már velünk az a generáció , is, amely a konszolidált gazdasági és politikai viszonyok között nőtt fel, szerzett jogi képzettséget és ügyész lett belőle, ök kiváló harcostársainkká váltak a társadalmi tulajdon védelmében, a harácsolás, az anyagiasság elleni küzdelemben, a törvényesség megtartásáért folytatott munkában. Olyan apparátus ez, elvtársak, melyet sohasem kényeztettek el, melynek sokszor a bűnös, vagy ellenséges magatartás mellett néha még a barátokkal is meg kell hogy vívja a harcát, mert a törvényességért emelt szó néha némelyek szemében akadékoskodásnak is tűnik. Egyik biztos támasza ez az apparátus a munkáshatalomnak. Engedjék meg tisztelt Képviselőtársaim, hogy itt ez alkalommal én is megköszönjem az apparátus nevében azt a gondoskodást, amelyről délelőtt Nezvál elvtárs is szólt. Meggyőződésem, hogy ez a szervezet örömmel fogadja az ügyészi törvényt, mert a törvény szövegében, különösen bevezetőjében, indoklásában és az Országgyűlés tárgyalásában egyaránt munkájának elismerését, megbecsülését látja. És ez rendkívül fontos. A munka hasznosságának tudata nélkül nem érezheti át az ember a munka örömét. A munka öröme nélkül pedig nincsen hivatástudattal végzett munka. Ezt a munkát pedig csak hivatástudattal lehet végezni. Ezt kívánja tőlünk a proletárdiktatúra, a társadalom érdeke. A törvényjavaslatot jónak tartom, örömmel megszavazom és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Benkei András belügyminiszter elvtárs kíván szólni. BENKEI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus teljes felépítéséért folyó sokrétű, felelősségteljes munkába az elmúlt években egyre eredményesebben illeszkedik a magasabb szintű követelményekhez igazodó szocialista jogszabályalkotó tevékenység. Államéletünk szüntelen fejlődésének folyamatát a törvényalkotó munka olyan fontos állomásai is jelzik, mint az új tanácstörvény, a módosított büntető törvénykönyv és az Országgyűlés által legutóbb ez év áprilisában elfogadott alaptörvény, Népköztársaságunk egységes szövegű alkotmánya. A szocialista jogszabályalkotás folyamata-