Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-11
837 Az Országgyűlés 11. ülése, 1972. június 23-án, pénteken 838 vegének 49. szakasza (1) bekezdése azt mondotta ki, hogy a törvényesség megtartása felett a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze őrködik, addig ezen a felfogáson a módosított alkotmány fontos változást eszközöl. A korábbi rendelkezés ugyanis olyan látszatot kelthetett, mintha a törvényesség biztosítása valamiféle ügyészi privilégium volna, amelyért az elsődleges felelősség a jogalkalmazás valamennyi területén az ügyészt terhelné. Bár az ügyészség sohasem tartott igényt ilyen monopol-helyzetre, az említett szöveg imégis alkalmas volt arra, hogy elhomályosítsa a különböző jogalkotó, valamint jogalkalmazó szervek felelősségét a szocialista törvényesség maradéktalan érvényre juttatása terén. Az alkotmány új szövege a realitásoknak megfelelően határozza meg az ügyészség feladatait, a közreműködés kifejezéssel jelölve meg az ügyészség szerepét. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt évek során kialakult és hatékonnyá vált a szocialista törvényesség belső, az adott jogalkalmazó szerveken belüli biztosítékainak rendszere. A különféle jogorvoslatot, valamint a felügyeletet, állami törvényességi felügyeletet, illetőleg belső ellenőrzést ellátó szervek folyamatos tevékenysége a szocialista törvényesség biztosítékai közé egyaránt beletartozik. A hozott határozatok és más döntések törvényességét tehát elsősorban a belső garanciák útján kell érvényesíteni, s ezeket csupán kiegészítik, de nem pótolják olyan külső törvényességi garanciák, mint például egyes döntések bírói felülvizsgálata, vagy az ügyészi törvényességi felügyelet. Tisztelt Országgyűlés! Ha ezek előrebocsátása után az ügyészi törvényességi felügyelet szerepét és jelentőségét a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek tükrében közelebbről vizsgáljuk, a következő vonásokat kell kiemelni: 1. Az ügyészség a legfőbb ügyész útján közvetlenül az Országgyűlésnek, vagyis az államhatalom legfelsőbb szervének alárendelten működik. Alkotmányjogi helyzetéből eredően legfontosabb feladata az Országgyűlés által alkotott nagyjelentőségű törvények gyakorlati alkalmazásának figyelemmel kísérése, s indokolt esetben a törvénysértések megelőzésére, vagy felszámolására irányuló ügyészi intézkedések megtétele. A törvényjavaslat az alkotmánnyal összhangban erősíti az ügyészség szerepét és feladatát a bűnüldözésben. Az ügyészi törvényességi felügyeletnek ugyanakkor garanciális jelentősége van az állampolgárok alkotmányban meghatározott alapvető jogainak, így például személyes szabadságának, személyi tulajdonhoz való jogának biztosítása terén. Amikor az ügyészség elősegíti a törvények (megtartását és megtartatását, egyben az állampolgárok jogos és törvényes érdekeit is védi. 2. Az ügyészség tevékenységi köre nem korlátozódik a jogalkalmazás egy-egy részterületére, hanem annak egészére kiterjed, a büntetőjogi felelősségrevonásra éppen úgy, mint a tanácsi szervek hatósági ügyintéző tevékenységére. Ennélfogva az ügyészségnek teljes áttekintése van általában a jogalkalmazás helyzetéről, illetőleg az egyes fontosabb jogszabályok gyakorlati alkalmazásáról. Ez az áttekintés az államigazgatási ügyintézés törvényességének vizsgálatát, a bíróságok ítélkezési gyakorlatának elemzését, továbbá a bíróságokon kívüli jogvitát intéző szervek munkájának vizsgálatát egyaránt magában foglalja. E tapasztalatok hasznosítását szolgálja a legfőbb ügyésznek az Országgyűlés előtti rendszeres beszámolása, valamint az is, hogy a területi ügyészségek vezetői rendszeresen tájékoz* tatják a megfelelő szintű tanácsokat területük törvényességi helyzetéről. 3. A törvényesség egysége az azonos jogszabály értelmezés érvényesítésében fontos szerepet tölt be. A helyi szervektől független, centralizált ügyészi szervezet, amely nem csupán feltárja a vitás jogszabály értelmezési problémákat, hanem segítséget is nyújt azok megoldásához. E célból biztosítja a javaslat a legfőbb ügyész számára azt a jogot, hogy a Legfelsőbb Bíróságnál irányelvek és elvi döntések, a (minisztereknél, valamint áz országos hatáskörű államigazgatási szervek vezetőinél pedig a jogszabályok egységes értelmezése érdekében elvi állásfoglalások kiadását kezdeményezze. 4. A jogalkalmazáson túlmenően az ügyészi szervezetnek lényeges feladatai vannak az országos és helyi jogalkotás alkotmányosságának, törvényességének biztosítása terén is. A javaslat értelmében a legfőbb ügyész a Minisztertanácsnál, a minisztereknél, valamint az országos hatáskörű államigazgatási szervek vezetőinél jogszabály kibocsátását, módosítását, vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti, a miniszteri rendeletnél magasabb szintű jogszabályok tervezetére törvényességi szempontból előzetes észrevételt tehet. Hasonló jogot biztosít a javaslat a területi ügyészségek vezetői számára a helyi jogszabályok, például tanácsrendelet, alapszabály, szabályzat kiadásának, illetőleg módosításának, vagy hatályon kívül helyezésének kezdeményezése tekintetében. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, amely az előbbiekben ismertetett elveket juttatja érvényre, hosszú és alapos előkészítő munka eredménye. Mivel az alkotmányban önálló fejezet tartalmazza az ügyészségre vonatkozó alapvető szabályokat, az alkotmánymódosítás előkészítése egyben az ügyészségről szóló törvény szempontjából is alapvető jelentőségű volt. A törvény előkészítését végző kodifikációs bizottság csaknem kétéves munkája során mód és lehetőség volt arra, hogy a gyakorlati szakemberek mellett az állam- és jogtudomány művelői is kifejthessék a készülő törvénnyel kapcsolatos javaslataikat. A javaslat az alkotmány VI. fejezetéből kiindulva, a tanácsokról szóló 1971. évi első törvénnyel, a bíróságokról szóló és éppen most jóváhagyott törvényjavaslattal, valamint más magasszintű jogszabályainkkal összhangban, van. A törvény tervezetét a Minisztertanács megtárgyalta és azzal egyetértett. A törvényjavaslatot az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága nevében terjesztem elő,
