Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-11

835 Az Országgyűlés 11. ülése, 1972. június 23-án, pénteken 836 szocialista demokrácia továbbfejlesztésében és jól fogja majd szolgálni szocialista céljainkat, és jó eszköz lesz a kezünkben rendszerünk további erősítésében. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. A törvényjavaslathoz a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kinyomtatott és képviselőtársaim között szétosztott jelentésében több módosító javaslatot nyújtott be. Kérem képviselőtársaimat, hogy akik a jelentésben foglalt módosító javaslatokat elfogadják, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Haitározatilag kimondom, hogy az Országgyűlés a bizottság módosító javaslatait elfogadta. Most pedig kérdem az Országgyűlést, hogy a bíróságokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a már megszavazott módosításokkal elfogadja-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a bíróságokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a már megszavazott módosításokkal egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke felszólalása keretében a Legfelsőbb Bíróság tevékenységéről is beszámolt. Kérem képviselőtársaimat, hogy akik a beszámolót tudomásul veszik, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Köszönöm. Határozatilag kimondom, hogy az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette. Napirend szerint következik a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. ELNÖK: Dr. Gonda György képviselőtársunknak, a törvényjavaslatot beterjesztő jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnökének adom meg a szót. DR. GONDA GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban a közállapotokat ma a törvényesség jellemzi. Az állami, társadalmi és szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok szocialista törvényeink szellemében élnek és dolgoznak. Társadalmunk törvényes rendjének biztosítása a szocializmus felépítésének nélkülözhetetlen feltétele. Ennek megfelelően népköztársaságunk közelmúltban módosított alkotmánya több kiemelkedő fontosságú rendelkezést tartalmaz az alkotmányosság és a törvényesség érvényre juttatásáról. Az alkotmány 19. szakaszának (3) bekezdése értelmében az Országgyűlés, mint legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv ellenőrzi az alkotmány megtartását. Más helyen az állam minden szervének és állampolgárának kötelességévé teszi, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsák és feladatkörükben eljárva megtartassák. Alkotmányunknak ezek az előírásai kifejezik a törvényességgel kapcsolatos mai állapotainkat, a legfőbb társadalompolitikai és jogi. garanciákat, és egyben megszabják a legfőbb teendőket. Ehhez a felfogáshoz igazodva kell törvény erejével megjelölni az ügyészség fontos és megtisztelő szerepét, kifejezve az alkotmány VI. — az ügyészségről szóló — fejezetében megjelölt elveket. Talán nem felesleges azonban — tisztelt Országgyűlés — felidézni, hogy az újtípusú, az államhatalom legfelsőbb szervének alárendelt és a jogalkalmazás valamennyi területén tevékenykedő ügyészi szervezetre vonatkozó alapvető rendelkezéseket első ízben a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény fogalmazta meg. A mai gyakorlat lényegében az 1959. évi 9. számú törvényerejű rendeletben előírt szabályokhoz igazodik. Ez a törvényerejű rendelet határozza meg az ügyész jogait és kötelességeit, illetőleg az ügyészi intézkedések fajtáit. Az említett törvényerejű rendelet hatályba lépése óta több mint egy évtized telt el, ami a társadalmi fejlődés jelenlegi, rendkívüli gyors üteme mellett nem csekély idő, főként ha figyelembe vesszük, hogy időközben államszervezetünkben, gazdasági életünkben és jogrendszerünkben fontos változások történtek. Végrehajtottuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, megalkottuk a gazdasági irányítás reformját, az új tanácstörvényt és több más fontos jogszabályt, legutóbb pedig, mintegy az eddigi fejlődés összegezéseként sor került a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosítására. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyészi szervezet vezetőit és munkatársait elismerés illeti azért, hogy a hatályban levő törvényerejű rendelet keretei között, de a módosuló követelményekhez igazodva lépést tudtak tartani az állami élet és a jogi szabályozás változásaival, s erejüket a legfontosabb időszerű feladatokra tudták összpontosítani. A Magyar Népköztársaság alkotmányának módosítása azonban, amely mintegy betetőzte az 1959. évi 9. számú törvényerejű rendelet megalkotása óta bekövetkezett változásokat, feltétlenül szükségessé tette az ügyészségre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát. Ez nem csupán azért vált indokolttá, mert az alkotmánymódosítás során megváltozott az ügyészségről szóló fejezet tartalma, hanem azért is, mert az alkotmány 53. szakasz (3) bekezdése értelmében az ügyészségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. E rendelkezés végrehajtásaként készült el a most előterjesztett törvényjavaslat, amelynek elfogadása esetén a felszabadulást követően első ízben kap törvényi szintű szabályozást az ügyészség tevékenysége. A jogi szabályozás szintjének emelkedése nem egyszerűen formai kérdés, hanem annak a fontos feladatnak a társadalmi jelentőségét is tükrözi, amelyet az ügyészség a szocialista törvényesség szervezeti és eljárási garanciáinak rendszerén belül betölt. A változás lényegét azonban mindenekelőtt az jelenti, hogy amíg az alkotmány korábbi szö-