Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-11

833 Az Országgyűlés 11. ülése, 1972. június 23-án, pénteken 834 lalkozási betegségekből eredő perekben a fele­lősség elbírálásánál szigorú mértékkel mént. Fontos feladatának tartotta, hogy a munkálta­tókat a munkafeltételek javítása, a munkavéde­lem fejlesztése terén fokozott erőfeszítésre ser­kentse. Tisztelt Országgyűlés! Az ítélkező és elvi irányító tevékenységben, valamint a panasz­ügyek intézésében nem merült ki a Legfelsőbb Bíróság munkája. Tevékenyen részt vettünk a kodifikációs munkaprogram megvalósításában, nemcsak azzal, hogy észrevételeket tettünk a jogszabályok tervezetére, hanem azáltal is, hogy közvetlenül bekapcsolódtunk a jogszabályokat előkészítő bizottsági -munkálatokba. Ilymódon jól hasznosítottuk a gyakorlati tevékenységünk során szerzett gazdag tapasztalatainkat, megfi­gyeléseinket. Munkánk eredményességét nagymértékben fokozta a Legfelsőbb Bíróságnak az Igazságügyi Minisztériummal és a Legfőbb Ügyészséggel ki­alakult közvetlen, folyamatos és kölcsönös se­gítőkészségtől áthatott kapcsolata. E termékeny együttműködés — amelynek számos megnyilvá­nulása volt — jelentősen elősegítette a társadal­mi összefüggések alaposabb megismerését, az elvi állásfoglalások jobb megalapozását. Nagy súlyt helyeztünk a megyei bíróságokhoz fűződő kapcsolataink továbbfejlesztésére, de gyümöl­csöző volt azokkal a más szervekkel való koope­rációnk is, amelyekkel az elvi állásfoglalásaink előkészítése során kapcsolatba kerültünk. Ezút­tal is köszönetemet fejezem ki azért az értékes támogatásért, amelyben a más szervekkel való együttműködésünk során részünk volt. Tisztelt Országgyűlés ! Számadásunk . egy­ben készülődés is az elkövetkező időszak felada­tainak megoldására. Népi demokráciánk állami, gazdasági és társadalmi rendjének, nem külön­ben az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek következetes bírósági védelme újabb és újabb erőfeszítést, sok-sok hozzáértést és tu­dományos igényű munkaszervezést igényel. Meg kell birkóznunk azzal a feladattal, amelyet két új kollégiumnak, a gazdasági kollégiumnak és a munkaügyi kollégiumnak a Legfelsőbb Bíróság szervezetébe való beépítése jelent. A gazdasági döntő bizottságok és a területi munkaügyi dön­tőbizottságok megszűnése, feladataiknak a bíró­ságok által történő átvétele az ítélkezési gyakor­lat egységének biztosításáról való fokozott gon­doskodást tesz szükségessé. Ez nagymértékben megnöveli az elvi irányítás súlyát, a vele szem­ben támasztható elvárásokat. A törvényesség és az igazság eszméjének gondozása, a kíméletlen harc minden káros je­lenség ellen, rendkívül felelősségteljes, s egyben megtisztelő feladat. Az ezzel járó terhet öröm­mel vállaljuk, s nem csökkent kitartással mun­kálkodunk az alkotmányban és a most megal­kotandó bírósági szervezeti törvényben megsza­bott feladatok egyre magasabb szinten való tel­jesítésén. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy beszá­molómat fogadja el, javasolom, hogy a bírósá­gokról szóló törvényjavaslatot emelje törvény­erőre. (Taps.). ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalás­ra több jelentkező nincs, a vitát bezárom. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter kíván szólni. DR. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Képviselő Elvtársak! Bár nagy pohár vizet kaptam, azért engedjék meg, hogy a válaszom rövid legyen. A képviselő elvtársak kifejezésre juttatták egyet­értésüket a törvényjavaslattal. Köszönöm az egyetértést és a támogatást. Amit a felszólalá­sukban érintettek, mind nagyon fontos kérdé­sek, amelyekkel már eddig is foglalkoztunk, és természetes, hogy a jövőben is foglalkoznunk kell. A felszólalásokból csak a következőkre sze­retnék kitérni, a következőket szeretném meg­említeni: Lakatos Pál elvtárs a törvénytisztelet erősítésének, fokozásának a feladatairól szólt. Nezvál elvtárs a bírósági munka megítélésének néhány kérdéséről beszélt. Vagy amit Zámbó elvtárs mondott, hogy időben fogjunk hozzá a most elhatározandó szervezet kialakításához, átalakításához, a bírák választásához, azért, hogy ez az átállás, ez az új helyzet ne okozzon zökkenőt az igazságszolgáltatás munkájában. MindHmind olyan kérdések, amelyek a jövő­ben előttünk állanak, és amelyekkel valóban a kérdések komolyságának megfelelően kell fog­lalkozni. Ide érteném még természetesen azt is, amit Zámbó elvtárs a védelemmel, az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatosan mondott. Ami az önkiszolgáló boltokban történő lopásokkal kap­csolatos, ennek a kérdésnek a jogi szabályo­zásával összefügg, diplomatikusan azt lehet megállapítani, hogy ezt a rendelkezést nem fo­gadták egyértelműen és hogy úgy mondjam, megoszlanak a vélemények a kérdés jogi ren­dezését illetően. Én értem, amit Zámbó elvtárs mondott, hiszen nyilvánvaló, hogy nem a tol­vajok védelméről akart itt szólni, hanem azt hi­szem, abban alapvetően igaza van, hogy vigyáz­nunk kell arra, hogy a verebekre ágyúval ne lövöldözzünk. Ugyanakkor még az elmúlt fél esztendő ta­pasztalata vagy tapasztalatai az én véleményem szerint nem mindenben elegendőek arra, hogy holnap, vagy holnapután, vagy egy hónap múl­va elhatározzuk, hogy esetleg más módon szabá­lyozzuk a kérdést. Addig is természetesen, amíg a kérdés ismételten napirendre nem kerül, a bűnüldöző szervek, a rendőrség, ügyészség, bí­róság, olyan eszközökkel rendelkeznek, ame­lyek lehetővé teszik számukra a fokozottabb differenciálást ezeknek a kérdéseknek a megíté­lésében. Teljesen egyetértek Szakács elvtárssal is egészében, de különösen abban, amit a bíró­ságok munkája irányításának aktuális felada­tairól és kérdéseiről mondott. Kedves Elvtársak! A jogi bizottság írásban előterjesztett javaslataival egyetértek, én is ajánlom elfogadni ezeket a módosító javaslato­kat. Azt kérem befejezésül, hogy a módosító ja­vaslatokkal, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság módosító javaslataival együtt a tisztelt Országgyűlés fogadja el az előterjesztett tör­vényjavaslatot abban a biztos tudatban, hogy ez az új törvény újabb lépés lesz államéletünk és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom