Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-2
73 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 23-án, szerdán 74 népköztársaságunk nemzetközi tevékenységének, tekintélye növelésének helyes programja. A kormány elnökének beszámolója nagyrészt gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A szocializmus teljes felépítése, a fejlett szocialista társadalom megteremtése nagyon sokoldalú, a társadalmi élet minden területét érintő munkát követel meg. A társadalmi építőmunka egyetlen területe sem szorulhat háttérbe, nem maradhat el más terület fejlődése mögött anélkül, hogy a többi előrehaladását ne akadályozná. És mégis, a társadalmi fejlődés egészében változatlanul különös szerepet játszik a gazdasági építőmunka, a szocialista termelési viszonyok megerősítése és kibontakoztatása, mert alapvetően ez határozza meg a társadalom más területeinek fejlődését is. Ez az oka annak, hogy a gazdasági kérdések változatlanul közérdeklődésünk előterében állnak. E feladataink megoldásában három fontos eszközünk van. ötéves tervünk végrehajtása, a gazdasági reform pozitív vonásainak teljes értékű kibontakoztatása, a szocialista integráció elmélyítése és a nemzetközi munkamegosztás. Mindháromról részletesen szólt miniszterelnökünk. A gazdaság fejlesztésének szükségessége egész társadalmunk előtt világos, ötéves tervünk céljait népünk ismeri, ezeket jónak tartja és megvalósításukkal egyetért. A reform sikere ma már vitathatatlan. Bár itt is adódtak kezdetben félreértésekből és tapasztalatlanságból adódó, esetenként zavartkeltő momentumok, ezekre időben felfigyeltünk. A korrigálás lehetősége eddig is rajtunk múlt, és ha szükséges, a jövőben is csak rajtunk fog múlni. A vezetés idejében fel tudja ismerni a hibákat, és ha már felismerte, gyorsan korrigálja, r Nagyon fontos, hogy rosszul felfogott tekintélyféltésből ne ragaszkodjunk görcsösen elhamarkodottnak, vagy tévesnek bizonyult intézkedésekhez, hanem akkor változtassunk rajtuk, amikor még nem okoznak súlyosabb gondokat. Utalnék e helyen azokra a problémákra, amelyekre á múlt ciklusban a képviselők több ízben felhívták a figyelmet — mint például a nyereségelosztás, az árak alakulása, a munkaerővándorlás, a belkereskedelmi problémák — és amelyekben nem mindig volt elég gyors és rugalmas a kormányzati szervek reagálása. Miért teszem ezt szóvá? Azért, mert a reform végrehajtásának több éves gyakorlata 1er hetővé teszi ugyan az alaposabb áttekintést, de ez még mindig nem jelenti azt, hogy már minden üzem, minden kollektíva maradéktalanul érvényesíti a helyes elveket. A munka nehezén azonban kétségkívül túljutottunk. Mind az ország vezetőinek, mind az államigazgatási szervek és vállalatok irányító kollektíváinak és dolgozóinak az egész közösség érdekeit képviselő döntéseket kell hozniuk, és a helyes elvek maradéktalan érvényesülésén kell munkálkodniuk. Tisztelt Országgyűlés! Most és a következő években az ötéves terv pontos végrehajtásával, a reform pozitív vonásainak erősítésével, a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítésével küzdünk leginkább népgazdaságunk egészséges fejlődésének meggyorsításáért. Ennek során határozottan és következetesen fel kell számolni gazdasági életünknek azokat a negatív jelenségeit, amelyekről a miniszterelnök elvtárs is beszélt, és amelyek már hosszabb idő óta terhelik népgazdaságunkat, fékezik még gyorsabb fejlődését. Ilyen a nagy beruházások elhúzódása és költségkereteinek túllépése, ami népgazdaságunkat és állami költségvetésünket sok milliárd forinttal terheli. Mostani ülésszakunk előtt képviselőtársaink több bizottságban —' így az ipari, az egészségügyi bizottságban is — teljes joggal és nagy felelősséggel vetették fel ezt a kérdést. De ilyen a műszaki fejlődés, a termelékenység nem kellő növekedése, a munkaerő-gazdálkodás nem kielégítő volta és sok más, a parlamentben is több ízben szóvá tett kérdés. E negatív gazdasági jelenségek felszámolásának érdekében az eddigieknél határozottabb intézkedésekre van szükség. A beszámoló reménnyel tölt el, hogy ezek az intézkedések nem maradnak el. A kormány beszámolója helyesen állapította meg, hogy terveink végrehajtásában döntő jelentősége van a vezetés színvonala emelésének. A beszámoló — nagyon helyesen — mindenekelőtt a kormányzati munka további korszerűsítéséről, hatékonyságának növeléséről beszélt. De természetesen ez nemcsak a kormányra, hanem minden — á kis és nagy ügyekben döntésre jogosult — vezető testületre vonatkozik. A vezetés színvonala emelésének döntő feltétele minden szinten, hogy a maga területén minden vezető szerv idejében és helyesen tárja fel a megoldandó feladatokat, legyen konkrét terve azok megoldására, vonja be a tömegeket azok kidolgozásába és végrehajtásába, szervezze meg és irányítsa jól mind a központi államigazgatási, mind a helyi szervek munkáját, szóval: éljenek helyesen és jól a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel és erkölcsi erőkkel. Ez az alapvető feltétele annak is, hogy dolgozó népünk kibontakoztassa alkotó erőit, mert csak ekkor és így van lehetőség arra, hogy segítsék és támogassák munkánkat. Mind a gazdasági építőmunkában, mind a kormányzás, a vezetés munkájának megjavításában, mind pedig a közerkölcs további javításában nagy szerepe van a szocialista demokrácia fejlesztésének. Ezért nagy megelégedéssel és egyetértéssel fogadtuk a kormánybeszámoló erre vonatkozó megállapításait. A szocialista demokrácia erősítéséről és a tömegekre támaszkodó vezetési módszerek fejlesztéséről szólva külön szeretném hangsúlyozni, hogy a szocialista demokrácia nemcsak jogokat és lehetőségeket, hanem felelősséget, fokozott igényességet, a kötelességek szigorú számonkérését is jelenti. A kritikus magatartás, a követelmények hangsúlyozása ma még nem mindenütt és nem mindig a legszerencsésebb formában nyilvánul meg. Vannak még, akik a becsületes munkát, az önzetlen áldozatvállalást inkább csak másoktól várják, s ők maguk igyekeznek kibújni a személyes felelősségvállalás alól. A jogok és kötelességek egységének, a megnövekedett hatáskörök és az önállóság, valamint a nagyobb felelősség egységének köz- és állami életünk minden láncszemében érvényesülnie kell.