Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-11
789 Az Országgyűlés 11. ülése, Olyan tájékoztatást kaptam, hogy az egy lakásra eső költség lényegesen emelkedett. A tanács ennek ellensúlyozására 3 százalékot kap. Ez kevés. Szükségesnek tartom ezen helyzet sürgős felülvizsgálatát. Tudomásom szerint nem történt olyan központi áremelés, ami indokolná az ilyen mérvű építőipari árváltozást. A betervezett lakásokat pedig feltétlenül szükséges felépíteni. Tisztelt Országgyűlés! Jó, vagy rossz gazdálkodási tevékenységünk gyorsíthat] a, vagy lassíthatja hazánkban a szocialista társadalom teljes felépítését. Közös célunk tehát, hogy minden becsületes, hazáját szerető állampolgárunk a maga helyén tegyen meg mindent gazdasági célkitűzéseink megvalósításáért. Választókerületem dolgozói jórészt bányászok. Mi továbbra is mindent meg fogunk tenni ennek érdekében, hogy nemes célkitűzéseink ránk háruló részét teljesítsük. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK: Pakurár Miklósné képviselőtársunk a következő felszólaló. PAKURÁ R MIKLÓSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszteri expozé, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és a népgazdaság múlt évi fejlődését elemző tájékoztató arról győzött meg, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődés e szakaszában a költségvetés Összességében jól szolgálta hazánk dinamikus fejlődését. Hozzászólásomban a kulturális ágazat egy részével, az alsó- és középfokú oktatás fejlesztésének néhány kérdésével kívánok foglalkozni. A gondokat azért vetem fel, mert gyakorló pedagógus vagyok. Lehetőségem van belülről látni a problémákat. Ha történetiségében vizsgáljuk e kérdést, szembetűnő az előrelépés. A tudományos, technikai fejlődés azonban sürgeti az oktatásügy továbbfejlesztését. Az oktatással szemben egyre magasabb igényt támaszt a társadalom. Ügy vélem, már lényegesen túlhaladtuk a mennyiségi szemléletet. Ma az oktatás-nevelés területén is a minőségi oldal hangsúlyozottabban kerül előtérbe. Az utóbbi időben több kiemelkedő fórum konkrétan is foglalkozott oktatáspolitikai kérdésekkel, a magyar iskolarendszer és nevelésügy problémáival és feladataival. Elegendő a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusára utalni és a hozott határozatokra. Örömmel tölt el sok-sok pedagógustársammal együtt, hogy a Központi Bizottság múlt heti ülésén a szocializmus felépítése szempontjából a legfontosabb kérdések közé sorolja a közoktatás fejlesztését. Előtérbe került az iskola és a tudomány ügye. A határozatok között fő gondolatként szerepel az az igény, hogy magasabb szintre kell emelni a tevékenykedő ember munkáját. Az iskolára ez hatványozottabban vonatkozik, mert ilyen embereket kell nevelnie. A tevékenykedő emberformálás csak sokoldalú fejlesztéssel lehetséges; ehhez viszont korszerű viszonyokat 1972. június 23-án, pénteken 790 kell teremteni minden iskolatípusban, különösen alsófokon, ahol az alapozás folyik. A pártvizsgálat oktatási rendszerünket több helyen megkérdőjelezte. Ezekből már most is konkrétan leszűrhető a társadalmi igény. Olyan iskola kell, amely minimálisra csökkenti a műveltségi különbségeket, különös figyelemmel és tartalommal emeli a fizikai dolgozók gyermekeinek műveltségét. A ma iskolája maximálisan kell, hogy biztosítsa a képességek sokirányú kibontakoztatását; az önálló tanulás képességének fejlesztése egyik leglényegesebb feladata. Az igények nem újak, a korábban megjelent iskolareform követelményrendszerében szerepeltek. Azóta értünk is el olyan eredményeket, melyekre joggal büszkék vagyunk. Felszólalásomban néhány olyan sajátos problémát kívánok kiemelni, melynek végrehajtása a jövőben nagyobb költségvetési hányadot igényel. Ma, amikor oktatáspolitikánk minőségi oldalát vizsgáljuk, bármilyen fokról legyen is szó, alaposan szemügyre kell venni az óvoda legfontosabb társadalmi funkcióját, az iskolára való előkészítést. Az óvoda nagyon jelentős gyermekintézménnyé nőtt, ezzel együtt még mindig hangsúlyozzuk szociális funkcióját is. Az óvoda összefoglalja a családi nevelés legfontosabb személyiségjegyeit, amennyiben az hiányos, pótolja. Az első osztályban tükröződő eredmények vagy eredménytelenségek nagymértékben függnek attól, hogy részt vett-e minden gyermek az óvodai nevelésben. A helyzet ismert. Jelenleg az ország óvodáiban elhelyezett gyermekek aránya 58,9 százalék, Hajdú-Bihar megyében roszszabb a helyzet, 50 százalék alatt marad. Járásunkban 52 százalék. Az óvodai hálózat fejlesztésére a tanácsok a fejlesztési alapból jelentős összegeket fordítanak. Emellett örvendetesen széles társadalmi összefogás bontakozott ki a férőhelyek növelése érdekében. Községünkben a pocsaji Dózsa Termelőszövetkezet 600 ezer forint beruházással új óvodát létesített. Az így létrehozott óvodákat sok esetben a tanácsok nem tudják működtetni megfelelő költségvetési fedezet hiányában. A társadalmi segítés szép és nemes feladat, melyet a jövőben is igénylünk, de ezek az* erőforrások esetlegesek és végesek. A feladat összpontosításában kell jobb eredményeket elérni. Kedvezőtlen a tervezett beruházások alacsony megvalósítási szintje. Viszonylag nagylemaradás mutatkozik a lakásépítés járulékaként megvalósuló óvodai beruházásoknál. Ha ez társadalmi ügy, miért nem tekinti az építőipar ilyen egyértelműen kötelezőnek e reális tervek és igények tervszerű kivitelezését? A negyedik ötéves terv időszakára előirányzott fejlesztésnek a 11,5 százaléka valósult meg a múlt évben. Az óvoda nevelő hatásának további szélesítése férőhelyekhez kötött. Nagyon jelentős az iskolaelőkészítő foglalkozások szervezése, amit a Művelődésügyi Minisztérium utasításban szabályzott. A jelentősége mellett azért látni kell ezen intézkedés ideiglenességét is. A jelentkező igény figyelembevételével a jövőt illetően fokozni kell minden erőt abban az
