Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-10

717 Az Országgyűlés 10. ülése, 1972. június 22-én, csütörtökön 718 zásával — meg kell szüntetni. A központi irányító szervek az 1971. évi tevékenységét elsősorban az egyensúlyi feltételek megteremtésére irányuló törekvés jellemezte. A népgazdaság helyzetének komplex áttekintése alapján készítették elő a szükséges döntéseket, a feszültség enyhítése, illetve megszüntetése került az operatív irányítás középpontjába. A központi szervek a bizottságok véleménye szerint a rendelkezésükre álló eszközöket általában jól, a népgazdaság érdekeinek megfelelően működtették és a legfontosabb, legidőszerűbb társadalmi-gazdasági célok megvalósítása érdekében használták fel azokat. Ha a fejlődés folyamatossága és az egyensúly megteremtésének követelménye azt indokolta, akkor időben avatkoztak be a gazdasági folyamatokba. Ezt példázza az is, hogy a központi szervek 1971-ben már az év vége előtt kidolgozták azokat az intézkedéseket, melyek az 1972. évi népgazdasági terv és állami költségvetés elfogadásakor teljes egyetértésben kerültek jóváhagyásra. Ez év első öt hónapjában lényegesen csökkent a beruházások növekedési üteme és számos központi eszközből finanszírozandó beruházás leállításra vagy elhalasztásra került. Külkereskedelmi helyzetünk változását jelzi, hogy erőteljesen emelkedett az export mind a szocialista, mind a tőkésországokba, ugyanakkor csökkent az import, és ez azt jelenti, hogy kereskedelmi és fizetési mérlegünk kedvezően alakul. Az elért eredmények már jelzik, hogy az elhatározások a gazdasági folyamatok helyes értékelésén alapultak és az intézkedések következetes végrehajtás esetén alkalmasak az egyensúly fokozatos megközelítésére, és minden reményünk megvan arra, hogy a költségvetési deficit az 1972-re előre látott keretek között marad. Valamennyi bizottság egyöntetű véleménye az, hogy a jelen ülésszak előkészítése a kormányzati szervek részéről minden eddiginél gondosabban történt. Mind a törvényjavaslat, mind az Országos Tervhivatal tájékoztatója a népgazdaság fejlődéséről, de az egyes bizottságok részére készített ágazati tájékoztatók is tartalmilag jelentősen javultak. A bizottságok alaposabb tájékozottságát segítette elő a pénzügyi ellenőrzés tapasztalatairól készített kiegészítő anyag. Ez a széles körű tájékoztatás elő kell. hogy segítse az Országgyűlés és a kormányzati szervek hatékonyabb együttműködését, így a költségvetés zárszámadási tárgyalása olyan tanácskozássá válhat, amelynek során a tisztelt Országgyűlés a nagyobb áttekintés birtokában vitathatja meg gazdasági helyzetünk sajátos vonásait, problémáit, foglalkozhat az egyensúlyi problémák feloldására alkalmas javaslatokkal. Bizottságunk véleménye az, hogy a népgazdaság egyensúlyi problémáinak megoldásához, a tartós eredmények eléréséhez a kormányzati szervek határozottsága és felelőssége mellett a gondok megosztására, a lehetőségeknek a bővülő információkon alapuló felelős mérlegelésére és a döntések végrehajtásában széles körű öszszefogásra van szükség. Tisztelt Képviselőtársaim! A terv- és költségvetési bizottság nevében javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együttesen vitassa meg. Javaslom továbbá mind bizottságunk, mint a magam nevében a tárgyalásra kerülő törvényjavaslat változtatás nélküli elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A bizottság előadója javasolta, hogy az Országgyűlés a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együttesen tárgyalja meg. Elfogadja-e az Országgyűlés a javaslatot? (Igen.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12,23—12.46 — Elnök: VARGA GÁBORNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bejelentem, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz eddig 17 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Weiszböck Rezsőné képviselőtársunknak adom meg a szót. WEISZBÖCK REZSŐNÉ: Tisztelt Országgyűlés ! Elevenen él bennem több képviselői beszámolómon feltett kérdés. Miért kell és mit lehet megvitatni egy lezárt időszak tényszámain? Véleményem azonos az állampolgárok, a választópolgárok által is elfogadottakkal. Nemcsak helyes, de szükségszerű döntés is volt, hogy az Országgyűlés ne csak a népgazdaság költségvetését hagyja jóvá, hanem vegye számba annak teljesítését is. Elsősorban azért, hogy az ott rögzített számokból vonja le a megfelelő következtetéseket. Tegye tartóssá hosszú távon a helyes tendenciákat, de a felmerülő hiányosságok, negatív jelentségek alapján tegyen határozott intézkedést a következő időszakok tevékenységét meghatározó szabályozókra, ha kell a szabályozók kiegészítésére, módosítására. Ez a cél vezérelt akkor, amikor szót kértem a mai ülésszakunkon. Annak ellenére, hogy az eddig elmondottak jelzik azt, hogy hozzászólásom néhány problémára kívánja felhívni a figyelmet, egyértelműen szeretném hangsúlyozni, hogy az írásos anyagban rögzített és a pénzügyminiszter elvtárs által is hangsúlyozott, Összességében pozitív értékeléssel egyetértek. Más megfogalmazásban nem szabad elismerés nélkül elmennünk amellett, hogy a vezetők és vezetettek törvényt, gazdasági szabályozókat, végrehajtási utasításokat hozók és az igen sokszor áthidalhatatlannak látszó ellentmondásokat eredményesen megoldó végrehajtók, tehát az ország állampolgárainak döntő többsége, egyértelműen támogatják, és a jövőben az eredményeket látva, az eredményekre támaszkodva, még fokozottabban, magasabb tartalmi színvonallal hajtják végre kormányunk azon szándékát, amely egyrészt erősíteni, állandósítani kívánja népgazdaságunk fejlődésének kedvező irányú változá-