Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-10

707 Az Országgyűlés 10. ülése, 1972. június 22-én, csütörtökön 708 Az egyes ágazatokért felelős szervek és a vállalatok természetes törekvése a termelő kapacitások tökéletesítése és gyarapítása. Ez a törekvés egész sor jobbnál jobb beruházási elgondolásban ölt testet, amelyek mérlegelése, rangsorolása azonban több szempontból is szükséges. E mércék közül kiemelném a népgazdaság teherbíró képességét és a beruházások hatékonyságát. A tapasztalatok már hosszabb idő óta azt mutatják, hogy egyik követelménynek sem teszünk teljes mértékben eleget. Az elmúlt évet — a korábbi időszakhoz hasonlóan — nagyarányú fejlesztés jellemezte. Bővültek ipari és építőipari kapacitásaink, javult a mezőgazdasági nagyüzemek technikai felszereltsége. Üzembe helyeztük a TVK polietiléngyárát, a Gagarin Hőerőmű újabb 200 MW-os egységét. Termelni kezdett az alumínium széles-szalaghengermű Székesfehérvárott, és az évi 2500 lakás kapacitású házgyár Debrecenben. Több mint 65 000 szarvasmarha- és 250 ezer sertésférőhelyet létesítettünk. A beruházások eredményeként nemzeti vagyonunk több mint 5 százalékkal emelkedett. 1971-ben a beruházások csaknem kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint a nemzeti jövedelem termelése. A beruházási kifizetés 100 milliárd forint volt, a tervezettnél 11 milliárd forinttal több. Jóllehet a túlteljesítés zömét a vállalatok beruházásai tették ki, ezt csak részben fedezte a vállalati források gyarapodása. Nagyobb szerep jutott a központi elhatározásoknak, a fejlesztési célok megvalósítását serkentő állami támogatásoknak, hiteleknek is. A beruházások területén még nem enyhült a feszültség és a befejezetlen beruházások állománya az év végén egy esztendő beruházási értékének 80 százaléka, összesen 43 nagy beruházásnak kellett volna tavaly elkészülnie. Ezek közül 30-at átadtak, de 17-nél kisebb befejező munkák még hátravannak; ebben benne vannak a korábbi évekről áthúzódó beruházásaink is. Ezek a beruházások a tervezettnél átlagosan több mint két év késedelemmel valósultak meg. A gazdasági bizottság legutóbbi ülésén megállapította, hogy néhány építőipari vállalaton kívül a Magyar Hajó- és Darugyár, a Vertesz, a Láng Gépgyár, a Ganz-MÁVAG többször késedelmesen teljesíti a nagyberuházásokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségeit, berendezések, műszerek vagy automatikák szállítását és szerelését. A helyzetet már év közben részletesen elemeztük és a népgazdaság idei tervében azt a célt határoztuk el, hogy a szocialista szektor beruházásai a tavalyi szintet csak kismértékben haladják meg., Ezt oly módon kívántuk elérni, hogy módosítottuk a vállalati jövedelemszabályozás rendszerét: a nyereségből kisebb a beruházásokra felhasználható rész. Január 1. óta a vállalatok, egyes esetekben a tanácsok a beruházás megkezdése előtt kötelesek tartalékot képezni azzal a céllal, hogy legyen pénzük a felmerülő többletköltségekre és ezt a pénzt ne költhessék új beruházások megkezdésére. Emellett kénytelenek voltunk átmenetileg egyes nem termelő beruházások — irodaházak, üdülők — építését szigorúan korlátozni. Az állami beruházások körében felülvizsgáltuk à fejlesztési célokat. A vásárlóerő mérséklődésének hatásai már érezhetőek. Csökkent a beruházók kereslete az építési-műszaki tervezés iránt, kevesebb rendelést utasít vissza az építőipar, kedvezőek az árellenőrzés hatásai is. Mindemellett a beruházási egyensúly csak fokozatosan teremthető meg, az említett intézkedések egy év alatt nem hozhatnak alapvető fordulatot, de ez nem is volna helyes, mert felesleges veszteségeket okozna. A folyó esztendő öt hónapjának tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy az idei beruházási színvonal a tervnek megfelelően alakulhat, ha mind a központi tervek, mind a vállalatok megértik és főleg végrehajtják a hatályos intézkedéseket. Ebben az esetben számíthat új beruházásaink termelésére a népgazdaság, jövedelmeire pedig a vállalatok és a költségvetés. Tisztelt Elvtársak! Napjainkban a munkamegosztás, a szakosítás mindinkább nemzetközi méreteket ölt, következésképpen külgazdasági kapcsolataink alakulása fejlődésünk nélkülözhetetlen alkotó- / eleme. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink legfőbb kifejezési formája a külkereskedelmi forgalom alakulása. 1971-ről szólva annak megítélése különösen bonyolult. A kivitelre és behozatalra hatott a tőkés világpiac dekonjunktúrája, az 1970es kedvezőtlen mezőgazdasági év miatt elmaradt export. Éreztette hatását a tőkés világ pénzügyi válsága. 1971 utolsó hónapjaiban csökkent a külkereskedelmi egyensúly hiánya, s ez az irányzat 1972-ben is folytatódik. Mindez nemcsak a teendőkre hívja fel a figyelmet, hanem arra is, hogy egy-egy rövidebb időszak kedvező vagy éppenséggel kedvezőtlen jelenségéből nem szabad túlzott következtetéseket levonni. Így korántsem fordulatként, csak biztató kezdeti eredményként értékeljük azt is, hogy az idén 5 hónap alatt a behozatal a múlt év azonos időszakához képest csaknem hat százalékkal csökkent, kivitelünk pedig 26 százalékkal magasabb. A népgazdaság fejlesztése, a munkamegosztás előnyeinek kihasználása szempontjából meghatározó számunkra együttműködésünk a KGST-országokkal, ezen belül is legfontosabb külkereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval. Kapcsolataink szilárd alapokon és hosszú lejáratú megállapodásokon nyugszanak. Ezt kívánjuk továbbfejleszteni az előttünk álló 15 éves időszakra. Hozzákezdtünk a szocialista integráció komplex programjának megvalósításához. Ez azt is jelenti, hogy az együttműködésben még nagyobb szerepet kapnak a távlati gazdaságfejlesztési kérdések. Különösen fontosnak tartjuk a középtávú tervkoncepciók harmonizálását, megnövekszik a közvetlen vállalati kapcsolatok jelentősége, sokasodnak a kooperációk és a szakosítások, nagyobb súlyt helyezünk közös döntéseink közgazdasági megalapozására. Ennek megfelelően a KGST-ben elsősorban a több országot érintő új beruházási célok összehangolása fokozódott. Folytatódik az egyesített energiarendszer továbbfejlesztése, épül a Barátság II. kőolajvezeték, Különösen sikeresen fejlődik a