Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-10

701 Az Országgyűlés 10, ülése, 1972. június 22-én, csütörtökön 702 szembesítve, új összefüggések felismerésére vezethet, igazolhatja törekvéseink helyességét és segíthet azok valóra váltásában. Az elmúlt esztendő a negyedik ötéves terv első éve volt. Az ötéves terv kidolgozása során körvonalaztuk gazdasági alapjaink fejlesztésének legjobb útját, meghatároztuk azokat az eszközöket is, amelyek biztosíthatják a tervszerű előrehaladást. A gazdasági folyamatok azonban csak fokozatosan befolyásolhatók és 1971-ben az új irányzatok mellett még érvényesültek az előző évek jellegzetességei is. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az állami költségvetés végrehajtásában is •— az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, hét százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedvezőbb mezőgazdasági hozamoknak. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb, és jól illeszkedik a szocialista országok fejlődési ritmusába. A nemzeti jövedelem gyarapodásában számottevő tényező volt a hatékonyság javulása. A kedvezőbb termelékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nemzeti jövedelem növekedésének, 1971-ben teljes egészében fedezte ezt az emelkedést. Ez abból következik, hogy a termelő ágazatok összességükben változatlan létszámmal bővítették termelésüket. A hatékonyság javulásában a gazdaságszerkezet tervezett irányú változása is közrejátszott. Nőtt a technikai haladást hordozó, progresszív ágazatok részaránya. Megnyugtató azoknak az ágazatoknak a gyors fejlődése is — például az építőipar, építőanyagipar —, amelyek a kialakult feszültségeket és ellátási gondokat mérsékelték. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővülésével, a hatékonyság javulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt maradtak. A vállalatoktól származott a bevételek több mint négyötöd része, és a bevételek 9 százalékkal növekedtek. Az iparvállalatok költségvetési befizetése több mint 3 milliárd forinttal kisebb volt, mint az. előirányzat. A kohászati termékek világpiaci árai ugyanis visszaestek, a költséggazdálkodás — különösen a gépipari vállalatoknál — nem sokat javult. A megtermelt nemzeti jövedelemből a fogyosztást lényegében a gazdasági fejlődéssel arányosan bővítettük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyorsabb volt, ezért a tervtől eltérően alakult a fogyasztásfelhalmozás aránya és a többletfelhasználást a külkereskedelem behozatala fedezte. A bevételeket meghaladó ütemben, több mint 15 százalékkal nőttek az állami költségvetés felhalmozásokkal kapcsolatos kifizetései. Az erőteljes felhalmozás természetesen nem az elmúlt év sajátossága, hanem része, folytatása a korábban kialakult folyamatnak. A társadalmi közös fogyasztásra szánt eszközök ma már az állami költségvetés bevételeinek 43 százalékát veszik igénybe. A nemzeti jövedelemnél jobban, sőt a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 10 százalékkal emelkedtek az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények kiadásai. Ezek szükségesek voltak az elmúlt esztendő életszínvonal-politikai céljainak megvalósulásához. Köztudott, hogy költségvetési forrásaink több mint egynegyedét a termelés, a forgalom és a fogyasztás támogatására fordítjuk. Ez sokszor az objektív gazdasági viszonyokra épülő tudatos szociálpolitikánk következménye, de nem ritkán a gazdaságtalan tevékenységek fenntartását teszi lehetővé. A dotációk teljes összege nem nőtt a korábbi ütemben, és hányada az elmúlt évben mérséklődött. Végeredményben a költségvetést 19Í,6 milliárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zártuk, amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjesztésekor jeleztem; az állami költségvetésnek a tervezettet meghaladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya keletkezett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és elvárt bevételeink egy része nem folyt be, beruházási költségeink és a társadalmi közös kiadásaink a költségvetés végrehajtása során emelkedtek. Ahhoz, hogy a költségvetés így is eleget tehessen a reá háruló feladatoknak, már az év elején növelnie kellett adóbevételeit, és a pénzeszközök átcsoportosításával a bank- és hitelrendszer forrásainak egy részét is igénybe vette. Ismeretes, hogy a Minisztertanács az idei népgazdasági terv- és költségvetés előkészítésével párhuzamosan intézkedéseket dolgozott ki, amelyek hatásai fokozatosan érvényesülnek. A gazdasági-pénzügyi egyensúly javítása, valutánk szilárdsága érdekében ezek következetes végrehajtására van most szükség. Ebben az esetben várhatjuk, hogy a folyó évi költségvetést a tervezett arányok szerint hajtjuk végre. Az 1973. évi népgazdasági terv- és költségvetés összeállításakor szigorú követelménynek tekintjük, hogy a népgazdasági egyensúllyal párhuzamosan a költségvetés helyzete is javuljon. Ez egyfelől az egész termelőszféra megújuló erőfeszítését igényli a hatékonyság fokozására és az összjövedelem növelésére. Másfelől pedig minden gazdálkodó szervtől szigorúbb takarékosságot követel és feltételezi, hogy közös erővel az állami pénzalapokkal szembeni igényeket a források adta lehetőségekkel pontosabban összhangba hozzuk. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az 1971. évi állami kötségvetés végrehajtásáról írásban benyújtott törvényjavaslat tartalmazza a költségvetés teljesítésének adatait és részletes indokolását. A továbbiakban néhány olyan témakört emelek ki, amelyek eredményeink szempontjából alapvetőek vagy jövőbeni fejlődésünket határozzák meg. Ezek sorában első, a legfontosabb az, hogyan sikerült valóra váltani gazdaságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala tartósan, kiegyensúlyozottan növekedjék, az életkörülmények javuljanak. Ez a követelmény 1971-ben is megvalósult. A lakosság jövedelme a tervezett mértékben emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 2 és fél—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 5—6 százalékkal nőtt. Politikai és gazdasági szempontból egyaránt kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az ipari és építőipari munká30*