Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-9
627 Az Országgyűlés 9. ülése, 1972. április 20-án, csütörtökön 628 DR. PESTA LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Az imént beterjesztett törvényjavaslat két parlamenti bizottság állásfoglalása, és a magam szerény véleménye szerint is kitűnő munka, kiváló jogalkotás: és miniszternek, meg előadónak egyaránt nagy tisztesség, hogy a tisztelt Országgyűlés elé hozhatja. Szelleme humánus, sőt antropocentrikus, és ez az emberközpontúság az egészségügy esetében kötelező. Minden szakaszának minden mondatával védi az ember jogát, egészségét és méltóságát is, néha túlzásnak tűnő következetességgel, mint például a kártalanítás, a kísérletezés, a gyógyíthatatlannak tartott beteg továbbkezelése, az alkoholistákkal és az elmebetegekkel való bánásmód, a szövetátültetések és a titoktartás vonatkozásában javasolt szigorú szabályok. A valóságban nincs semmi túlzás, gyógyítás közben is tisztelnünk kell egymást, kölcsönösen. Igénye, felfogása, alapja a törvényjavaslatnak szocialista. A szocialista építés olyan magaslatán van, ahonnan már szinte látni a tetőt. Nemcsak a 25. §. deklarációja miatt, hogy állampolgári jog lesz a gyógykezelés ingyen igénybevétele, nemcsak a szöveg, a tartalom, a követelmények tökéletes korszerűsége miatt, de a társadalom cselekvő részvételének határozott kimondása miatt is. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság azonban nagyon alapos vitája során úgy találta, hogy a szocialista jelleg még határozottabb deklarációja szükséges, ezért javasolta a kiosztott módosítások első pontjaként az egész törvény bevezetésére szolgáló praeambulum gyanánt azt a szöveget, amely úgy kezdődik, hogy „A M^agyar Népköztársaságban az egészségügy állami feladat." Képviselőtársaim megkapták ezt a módosítást. Ugyancsak a jogi bizottság ülésén felszólaló képviselőtársaink gondoltak arra, hogy államrendszerünk demokratikus felépítése, a tanácsok szerepe, az egészségügyi ellátás szervezésében, fenntartásában és segítésében végzett kiemelkedő munkájuk kellő kidomborítása végett két helyen meg kívánják változtatni a törvény szövegét, éspedig a törvényjavaslat 3. §-ának (2) bekezdését, valamint 85. §-ának (1) bekezdését a kiosztott módosítások szerint. Ezeket a módosítási javaslatokat a jogi bizottság elnöke ismertette a szociális és egészségügyi bizottság ülésén. A módosításhoz mindkét bizottság, és — amint hallottuk — az egészségügyi miniszter hozzájárult. Javasolom, hogy az Országgyűlés is fogadja el. Ez esetben megváltoznék kismértékben a törvényjavaslat indokolása is: Az 1—5. §-okhoz fűzött indokolás második bekezdése a kiosztott írás szerint úgy változik, hogy meghatározza az egészségügy körébe tartozó feladatokat stb. A 85. §. pedig: A javaslat meghatározza az egészségügy szerveit, és így tovább. A módosító javaslatokat Gajdócsi István, Gonda György és Mátay Pál képviselőtársaink tették. De szocialista igényű ez a törvényjavaslat azért is, mert áthatja a szocialista erkölcs szelleme. És van bátorsága ennek, az építés korszakában még nem teljesen általános, talán mindenki tudatában ott fészkelő, de még nem mindenki által gyakorolt magasrendű erkölcsiségnek a követelményei szerint szövegezni például a tizedik rész II. fejezetét, különösen a 74. és 75. szakaszt. Ezt a két szakaszt nagyon élesen vitatták meg mindkét parlamenti bizottságban, mint ahogy meg fogják vitatni az egész országban. Sokan úgy vélték, hogy meg kell szigorítani a 75. §. (2) bekezdését. Volt felszólaló, aki tágra nyíló kiskapunak nevezte. A végén azért állt el mindenki a szöveg szigorításától, mert nem a szövegezés, hanem a gyakorlat, az élet, a példamutatás a döntő. Engedjék meg, hogy erre még visszatérjek. A törvényjavaslat magyarul szól hozzánk. Szép, világos, magyar szövege van, mindenki megérti. Hogy csekélységekben se legyen félreértés, a szociális és egészségügyi bizottság még három szövegmódosítás elfogadását javasolja: A 8. §. (1) bekezdését a talaj, a víz, a levegő szennyezésével kapcsolatban, a 29. szakasz előtti alcímet úgy, hogy az a nők és az anyák védelme legyen, és a 30. szakasz elé azt az alcímet javasolják beiktatni, hogy gyermek- és ifjúságvédelem. A javasolt módosításokra tekintettel a törvényjavaslat indokolása, a 8. §-hoz fűzött indoklás első bekezdése kismértékben módosul. A módosító javaslatokat Noszkay Aurél és Szép Zoltán képviselőtársaink tették. Nem foglalkozik az egészségügyi törvény az éves, ötéves és távlati fejlesztési tervekkel — amint azt a miniszter elvtárs imént mondotta —, de foglalkozik ezzel visszatérő ciklusokban az Országgyűlés. Az egészségügyi fejlesztések sorába nemcsak új, modern intézmények létesítése, régi patinás kórházak korszerűsítése, új vizsgáló és gyógyító eszközök beszerzése tartozik. Mindez nagyon fontos és szükséges dolog, nem is szorul bizonygatásra. Nem kétséges, hogy államunk, azaz pártunk és kormányunk a jövőben is minden tőle telhetőt meg fog adni e létfontosságú célra. De mindezen felül lépést kell tartani a tudományok fejlődésével, meg kell maradnunk a haladás élvonalában, és ez ma nem csekélység, mert kiváló elmék kutató- és ellenőrző munkáját, az aktuális információk beszerzését, és a gyors hasznosítás érdekében a gyakorló orvosok ezreinek szorgalmas és lelkes tudásvágyát igényli, és csak így tehetünk eleget az új törvény parancsának. A tudományok fejlődése egyelőre még a ráfordítás költségeinek növelésével jár. Egyre bonyolultabb vizsgáló berendezések, egyre teljesebb intenzív osztályok, életmentő felszerelések, és egyre drágábban előállítható gyógyszerkombinációk jelennek meg, kerülnek használatba és kerülnek a köztudatba. Amiről ma még csak olvasunk, az holnap általános igénnyé válik, és ezt a folyamatot a mi országunkban senki sem tudja és nem is akarja lelassítani. Tisztelt Országgyűlés! Két nagyon lényeges tendencia vagy érdekes tényező fogja mégis las-