Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-8
591 Az Országgyűlés 8. ülése, rülhetetlenek. A szocialista állam legfőbb intézményei működésének, munkájának fejlesztése egyetlen célt szolgál: a népi hatalom erősítését. A proletárdiktatúra mechanizmusának, egész államéletünknek egyik alappillére a demokratikus centralizmus, ami annál jobban érvényesül, minél nagyobb az állami szervek működésének társadalmi támogatása, az állampolgárok közéleti tevékenysége, a közügyekben való tevékeny részvétele. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése egymástól elválaszthatatlan fogalmak, és megvalósulásuk alkotmányos intézményeink keretében történik. Alkotmányunk az államélet fejlesztését szolgálja azzal, hogy az eddigieknél egyértelműbben határozza meg a legfőbb állami szervek és intézmények hatáskörét és felelősségét. Vonatkozik ez az Országgyűlésre, az Elnöki Tanácsra éppúgy, mint a kormányra, a tanácsokra, vagy a bírósági és ügyészi szervezetre. Köztudott, hogy a Magyar Népköztársaság kormányának ma nagyobb az ország életében betöltött szerepe, mint 1949-ben volt. Akkor még — ahogy erre Kállai elvtárs előadói beszédében is utalt — az alkotmány a kormányt csak, mint az államigazgatás legfelső szervét jelölte meg. Azóta a kormány jelentősébe megnőtt, szerepe kifejlődött. Jelenleg — és ezt alkotmányunk a jövőre nézve is szentesíti — a Minisztertanács az állami irányítás és vezetés legfőbb operatív testülete, amely ennek megfelelő hatáskörrel és felelősséggel működik. E funkciójából következően a javaslatok új feladatokat adnak a kormánynak, például az állami, társadalmi rend védelmében, az állampolgári jogok biztosításában, a gazdasági élet összehangolt fejlesztésében, vagy a tanácsok irányításában és tevékenységük törvényességi felügyeletében. Ebben a szellem^ ben terjesztettük elő az elmúlt években is már például a földtulajdon szocialista rendezésére, választási rendszerünk továbbfejlesztésére, az új tanácstörvény megalkotására, a BTK módosítására stb. vonatkozó javaslatainkat, vagv alko+tuk meg a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésére és kibontakoztatására irányuló rendelkezéseket. A szocialista állam feladatai között mind nagyobb teret kapnak a tudomány, a kultúra, a szociális- és egészségügyi ellátás rendszerének fejlesztése, és az ehhez szükséges személyi és anyagi feltételekről való gondoskodás. Mindezek a feladatok a kormány hatáskörének bővítését teszik szükségessé. A gyakorlati élet, a kormányzati munka operativitásának, hatékonyságának növelése érdekében korábban már kialakította a kormánybizottságok rendszerét. Ilyen bizottságok működnek ma a tudománypolitikai, a gazdasági, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a honvédelmi kérdések segítésének megoldására az összkormányzat keretében. Ezt a jól bevált rendszert a jövőben fenn kívánjuk tartani, és ezért célszerű e bizottságokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket az alkotmányba is beiktatni. E bizottságok hatásköre alapvetően a Minisztertanács segítésében, egyes fontos kérdések előkészítésében áll, amellyel elősegítik a lehető legjobb döntések meghozatalát. A Minisztertanács kötelességei között vál1972. április 19-én, szerdán * 592 tozatlan marad az a jelenlegi előírás, amely szerint gondoskodnia kell az alkotmány végrehajtásáról. Az alkotmány végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat a jövőben is a Minisztertanács terjeszti az Országgyűlés elé. Ilyen feladatokat az alkotmány kifejezetten meg is jelöl. Elegendő hivatkozni azokra a rendelkezésekre, amelyek az állami tulajdonnak, valamint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének körére, a bírói, ügyészi szervezetre, a miniszterek jogállására vonatkozó külön törvényi szabályozást irányozzák elő. De alkotmányunk rendelkezéseiből, egész szelleméből elsősorban a kormányra hárulnak az állami munka, az államigazgatás további egyszerűsítésének, demokratizmusa, szocialista jellege erősítésének, a bürokratikus jelenségek felszámolásának, az állami tevékenység színvonala fejlesztésének nem könnyű feladatai is. Ugyancsak változatlanul fontos feladatát képezi a kormánynak a jövőben is a gazdasági építőmunka szervezése és irányítása, a gazdaságirányítási reformunk további kibontakoztatása, az egészséges fejlődés biztosítása, a negatív tendenciák visszaszorítása. A kormány erős elhatározása e tennivalók következetes megoldása a szocialista rendszer adta lehetőségek maximális kihasználásával. Kedves Képviselő Elvtársak! A Magyar Népköztársaság alkotmánya országunk alaptörvénye. Ez azt jelenti, hogy a törvény erejével rögzíti a társadalmi rendre, az államszervezetre, az állampolgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó alapvető rendelkezéseket. Itt jegyzem meg én is, hogy a módosítást előkészítő munkálatok során nagyon sok, egyébként helyes javaslatot azért nem lehetett elfogadni, mert éppen az említett elvvel kerültünk volna ellentétbe. A túlságosan részletező rendelkezések már csak azért sem válók az alkotmányba, mert szükségszerűen kitennénk magunkat a gyakori módosításoknak is, amelyek nem szolgálnák az alaptörvény szilárdságához, tartósságához fűződő fontos érdekeket. Az alkotmány egész jogrendszerünk legfőbb forrása, kiinduló pontja, vagy mint Kádár elvtárs mondotta, a törvények törvénye. A törvények, jogszabályok arra épülnek. Ennélfogva minden jogszabály, bármilyen magasszintű is, csak úgy oldható meg és alkotható meg, ha annak rendelkezései összhangban vannak az alaptörvénnyel. Az alkotmány, mint alaptörvény, ugyanakkor magában foglalja az államszervezet működésének és az állampolgárok jogainak, kötelezettségeinek biztosítékait is. Az alkotmányos biztosítékok jelentőségét az adja, hogy nélkülük minden rendelkezés csak írott malaszt, vagy jókívánság lenne, miként ezt láthatjuk még a magukat legdemokratikusabbnak tartott kapitalista országok alkotmányai esetében is. Az alkotmányos garanciák közé a javaslatok újakat is beiktatnak. Ezek közül én is kiemelem, hogy az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit tartalmazó jogi szabályozást a jövőben törvényben kell megalkotni. Ez a rendelkezés egyébként tovább erősíti az Országgyűlés törvényalkotói tevékenységét is. De nemkülönben fontos alkotmányos garanciát fogalmaz meg az alaptörvényünk azzal a rendelkezéssel is,
