Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-8

593 Az Országgyűlés 8. ülése, 1972. április 19-én, szerdán 594 amely kifejezi a kormány függőségét az Ország­gyűléstől, mint legfelsőbb államhatalmi és kép­viseleti szervünktől, ami a kormányzás szerve­zetének, irányának, feltételeinek meghatározá­sában, a kormány programjának elbírálásában, a Minisztertanács megválasztásában jut kifeje­zésre. Alkotmányunk módosításának előkészítése során megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a szocialista törvényesség követelményeinek. Ez kifejezésre jut különösen azokban az új ren­delkezésekben, amelyek vezérfonalát adják az állami szervek tevékenységének, az állampolgá­ri jogok védelmének, az emberi jogok tisztelet­ben tartása alkotmányos megerősítésének. Fon­tos változtatás, hogy a módosítás tervezete kiter­jeszti a törvényesség érvényesülésének biztosíté­kait. Az alkotmányba ütköző, vagy a dolgozó nép érdekeit sértő rendelkezések megsemmisítési kö­telezettségének, az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenki számára kötelező meg­tartása és megtartatása követelményének elő­írása, a kormányt, a tanácsokat, a bíróságokat, az ügyészségeket irányító elvek rögzítése, a bírói függetlenség garanciáinak kiszélesítése, a véde­lemhez való jog kiterjesztése, és így tovább, mind-mind a szocialista törvényesség további erősítésének céljait szolgálják. Természetesen a törvények, és így alaptör­vényünk is, csak akkor töltik be jól szerepüket, ha azok előírásainak megfelelően működik az állam minden szervezete, és úgy élnek állampol­gárai is. Jelenlegi alkotmányunk sem engedte meg a hatalommal való visszaélést, a szocialista törvényesség megsértését. Mégis volt időszak, amikor az sérelmet szenvedett. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt politikájának egyik sarkala­tos elve és nagy sikere éppen a szocialista tör­vényesség helyreállítása és annak következetes biztosítása. A párt helyes marxista—leninista politikája a legfőbb biztosítéka a jövőre nézve is a törvényességnek, a mindenfajta torzulás, ferdülés vagy ferdítés elkerülésének. Ennek a politikának állami és jogi rendelkezései öltenek egyébként testet az említett módosításokban. Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk javasolt módosítása hazánk valóságos helyzetéből és a szocializmus teljes felépítésének feladataiból indul ki. E javaslatok megfelelnek a tudományos szocializmus követel­ményeinek, a hazánkban Végbement nagy társa­dalmi átalakulásokból adódó következtetéseknek. Nem az élettől, a társadalmi valóságtól elszakí­tott módon kívánják szabályozni társadalmi helyzetünket, és nem egyéni vagy egyoldalú kí­vánságokat, hanem társadalmi igényeket tükröz­nek. Ezért remélhetjük, hogy alkotmányunk a jövőben is olyan fegyver lesz kezünkben, amely jól szolgálja társadalmi célkitűzéseink sikeres megvalósítását. Rendelkezései új ösztönzéseket adnak majd a további alkotó munkában, az építésben. Alkot­mányunkban benne van a munka becsülete, rendszerünk igazi demokratizmusa, a szavak és tettek egysége. Ezek képezik a mi alaptörvé­nyünk aranyfedezetét, amely minden becsületes ember számára belépőjegyet biztosít a szocialista politika alakításához és végrehajtásához. Ugyan­akkor a szocializmus ellenségei számára álla­munk a jövőben is a diktatúra eszközeit veszi igénybe, és senkinek nem engedi meg a szocia­lista építőmunka megzavarását. Alkotmányunk az állampolgári jogok megál­lapítása mellett kötelezettségeket is előír mind­annyiunk számára a jobb, eredményesebb, fe­gyelmezettebb munkára és magatartásra. Az ál­lampolgári jogok és kötelességek megfogal­mazása egyébként kifejezi azt az új kapcsolatot, amely népünk és államunk között van. Ez a kapcsolat sokat fejlődött az elmúlt 23 év folya­mán. Amidőn alkotmányunk bővíti és gazda­gítja a jogokat, egyben aláhúzza azok egységét is az állampolgárok kötelességeivel. Ebből követ­kezik, hogy a jogait csak az követelheti, aki be­csülettel teljesíti kötelességeit is. Alaptörvényünk és más jogszabályaink a jo­gok és kötelességek együttes gyakorlásának fel­tételeit biztosítják. De a legjobb törvény sem elegendő önmagában. Az alkotmány és a többi jogszabályaink alapos megismerése és megismer­tetése ezért is fontos kötelesség. De még további nevelő és szervező munkára van és lesz szüksé­günk annak megértetéséhez, hogy nálunk nincs külön tribün és külön pálya, hanem mindenki számára a békés, boldog jelen és jövő csakis be­csületes munkával, olyan mértékben és olyan módon érhető el, ahogy ki-ki hozzájárul a szo­cialista Magyarország teljes felépítésének törté­nelmi ügyéhez és sikeréhez. Tisztelt Képviselő Elvtársak! önök előtt most az a megtisztelő feladat áll, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányát, mint államunk alaptörvényét úgy módosítsák, amely megfelel társadalmi fejlődésünk jelenének és jó segítséget ad a jövő számára is. A javasolt módosítások megfelelnek pártunk X. kongresszusa határoza­tainak és jól szolgálják egész népünk érdekeit. Ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében és megbízásából kérem a tisztelt Or­szággyűlést, hogy az előterjesztett javaslatokat fogadja el és ünnepélyesen iktassa törvénybe. (Taps.) ELNÖK: Dr. Horváth Richárd képviselőtár­sunknak adom meg a szót. DR. HORVÁTH RICHÁRD : Tisztelt Ország­gyűlés! Kedves Képviselőtársak! Amikor azon gondolkoztam, hogy milyen szempontból tegyem meg a hozzászólásomat — mert hiszen lehetne jogi, tartalmi, gazdasági, egyéb szempontokból —, úgy gondoltam, hogy legjobb lesz, ha abból a szempontból beszélek, hogy nem az itt a helyzet, mint Magyarországon mindkét fél részéről sokan gondolják, hogy itt vannak a kommunisták, ha­talmon levő kommunisták, itt vannak a párton­kívüli tömegek, időnként mindkettőnek kell va­lamit engednie, de úgy, egymástól függetlenül mennek, hanem, hogy amit mi itt tárgyalunk, és egyáltalán amit máskor is tárgyalunk, az nem külön-külön ügy, hanem az mindany­nyiunknak a közös ügye. És aki így gondolkozik," az elsősorban önmaga ellen gondolkodik. Persze, én a saját táborom szempontjából szólok ehhez ilyen szempontból, s azt szeretném, ha meglazulna ez a felfogás, illetve sokakban

Next

/
Oldalképek
Tartalom