Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-8

589 Az Országgyűlés 8. ülése, 1972. április 19-én, szerdán 590 tül az elmúlt évtizedek alatt. Történelmi időszakkal mérve eredményeinket, a legdöntőbb, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, és dolgozó népünk ma a szocialista társadalom teljes felépítésén munkálkodik. Az alkotmány módosítására előterjesztett javaslatok teljes egészükben visszatükrözik jelenlegi helyzetünket, egyúttal pedig mutatják társadalmi fejlődésünk irányát is, s annak feladatait az alaptörvény erejével fogalmazzák meg. Az alkotmány módosítására kidolgozott javaslatoknak az a jellemzője, hogy megőrzik és megerősítik mindazokat a maradandó értékeket, az élet tűzpróbájában sikerrel helytálló rendelkezéseket, amelyek a jövőben is jól szolgálják szocialista ügyünket. E javaslatok ugyanakkor korszerű módon rögzítik társadalmi fejlődésünk fő eredményeit, és ezen az alapon hozzá igazítják alkotmányunkat a szocialista építés mai állapotához, így szolgálva hazánk szocialista viszonyainak szilárdítását, az alapvető állampolgári jogok és kötelességek fejlődését, népi államunk további erősítését. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés elé terjesztett javaslatok egyik legfontosabb csoportja országunk társadalmi rendjével kapcsolatos. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjéről szóló fejezetben vannak megfogalmazva elsősorban azok a változások, amelyek hazánkban 1949 óta történtek. Az Országgyűlés — társadalmi küzdelmeink és vívmányaink eredményeként — ma joggal kimondhatja: a Magyar Népköztársaság szocialista állam. A munkásosztály szocialista állama a dolgozó nép hatalmát testesíti meg. A kizsákmányoló osztályok felszámolását követően uralkodóvá váltak hazánkban a szocialista termelési viszonyok és megszilárdult a munkásosztály hatalma. Társadalmunk vezető osztálya hatalmát a termelőszövetkezeti parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. így és csak is így jöhettek létre azok a feltételek, amelyek biztosítják a társadalmi osztályok és rétegek alapvetően egységes érdekeit, a kölcsönös bizalmon és együttes munkán alapuló összefogását és együttműködését a szocialista Magyarország teljes felépítésére. Ez képezi alapját annak is, hogy a javaslat az állampolgári jogokat egyformán és egyenlően mindenki számára biztosítja. A mi népünk saját tapasztalataiból ismeri, hogy társadalmi harcaiban minden győzelmet, az ország építésében minden eredményt a munkásosztály marxista—leninista pártjának vezetésével ért el. A jövőben is csak a párt vezetésével oldhatjuk meg sikeresen a szocialista építés előttünk álló feladatait. Történelmi tapasztalatainkat, társadalmunk valóságát fejezzük ki azzal, hogy mostani alkotmányozó munkánk során már nem közvetett formában, hanem egyértelműen és világosan törvénybe foglaljuk, hogy a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. Társadalmi alaptörvényünk új alkotmányos tételekkel gazdagodik, amikor megfogalmazza a társadalmi- és tömegszervezetek szerepét a szocialista építőmunkában. Külön-külön is alkotmányba iktatjuk a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, valamint a szövetkezetek — külön kiemelve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — társadalmunkban betöltött jelentős szerepét, és a dolgozó emberek érdekében végzett munkájukat. De alaptörvényünk gazdagodását látom abban is, hogy a fejlődésünket előmozdító tudományos munkát, a haladást szolgáló művészetet, hazánk állampolgárai képzettségének, műveltségének növelését, az ifjúság szocialista nevelését társadalmi rendszerünk általános alapelvei közé sorolja. Mindazok az új javaslatok, amelyek a társadalmi rendről szóló fejezetben szerepelnek, hűen fejezik ki társadalmunk demokratikus rendszerét, lényegét és tükröződik bennük a szocialista demokrácia szélesítésében elért fejlődésünk. Egyben előre mutatnak, a szocialista demokrácia további szélesítését szolgálják, előtérbe állítva a néphatalom gyakorlásának azokat a formáit, amelyek lehetőséget nyitnak minden állampolgárnak, hogy részt vehessen társadalmi céljaink megvalósításában. A törvényjavaslat a társadalmi rendről szóló fejezetben fogalmazza meg a szocialista gazdasági rend jogi alapelveit is. Kifejezi, hogy gazdasági rendünk a termelési eszközök társadalmi tulajdonára épül, ezen az alapon megerősíti népgazdaságunk tervszerű fejlesztését, kiemeli a társadalmi tulajdon — az állami és a szövetkezeti tulajdon — növelését a termelőerők fejlesztése, az ország véderejének fokozása, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának rendszeres emelése érdekében. Az alkotmányban továbbra is szerepel, hogy a Magyar Népköztársaság harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen. Vannak, akik ellentmondást vélnek felfedezni a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása és e tétel között. Igaz, hogy a kizsákmányolás elleni küzdelem hazánkban elsősorban nem gyakorlati kérdés, de helyes, hogy az alkotmány újra deklarálja a proletárdiktatúra államának e feladatát. Ez olyan elvi, politikai állásfoglalás, amely államunk osztály jellegéből fakad. Kifejezi elkötelezettségünket, a kapitalista világ kizsákmányolt és elnyomott dolgozóival való szolidaritásunkat is. Alkotmányunk világosan kifejezésre juttatja azt a tényt, hogy népünk a szocialista közösség megbecsült és tevékeny tagjaként építi új társadalmát. Ezért húzzuk alá, hogy államunk fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal, de azt is, hogy együttműködésre törekszünk minden néppel és országgal a béke megőrzésében a háború elhárításában és általában az emberi haladás érdekében. így fogalmazzuk meg alkotmányunkban is hazánk, népünk nemzeti es internacionalista feladatainak nagyszerű egysege ' Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányunk módosítására irányuló javaslatok nagy figyelmet szentelnek államéletünk fejlesztésere, korszerűsítésére. Az. állam alapvető intézményei változatlanul maradnak, mert azok jol kiálltak az idő próbáját. Ugyanakkor — a gyakorlati tapasztalatok és szükségletek alapján — az államszervezet tökéletesítését célzó módosítások elke-