Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-2

47 Az Országgyűlés 2. ülése 1971. június 23-án, szerdán 48 sítsük. Árhatóságaink, az Országos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok, a tanácsok és a népi ellenőrzés a leghatározottabban fellépnek mindazon vállalatok ellen, amelyek törvénytelen ármanipulációkkal, tisztességtelen módon akarnak meg nem engedett nyereséghez jutni. Ármechanizmusunkban csak viszonylagos stabilitás biztosítható. Ezért vesszük figyelembe terveink kialakításánál az árszínvonal évi 1—2 százalékos várható emelkedését. Az árszínvonal emelkedése nagyobb lenne, ha a kormány nem korlátozná a vállalatokat, nem alkalmazna fékeket és hatékony árellenőrzést. Egyebek mellett például a kapitalista országokban éleződő infláció, a világpiacon emelkedő nyersanyagárak hatását a kormány különböző módokon, részben költségvetési támogatás útján általában meggátolja. A reform bevezetésekor úgy határoztunk, hogy a fogyasztói árakat egyre inkább a ráfordított értéknek megfelelően alakítjuk ki. E helyes elv megvalósítása hosszan tartó folyamat, legalább 2—3 ötéves terv szükséges hozzá. Sajnos, az elmúlt években a feladat megvalósításában alig haladtunk előre, de ezt mindannyiunk érdekében előbb-utóbb mindenképpen meg kell tennünk. A nominálbérek szabályozásánál, a reálbérek és reáljövedelmek kialakításánál mozgó árakai is számolunk. Arra törekszünk, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése az alacsony jövedelmű családokat minél kevésbé érintse. Árrendszerünk célszerű kialakítását gátolja, hogy az ipar termékeinek egy része a nemzetközi piacon még nem eléggé versenyképes, jó néhány termék ára jelentősen eltér a termelési költségektől. Mind ez ideig csak keveset tettünk annak érdekében, hogy a gazdaságtalanul termelő vagy rosszul működő vállalatok ártámogatását fokozatosan megszüntethessük. Ez az államháztartásra jelentős terheket hárít. Költségvetési támogatásra a jövőben is szükség lesz, de ezt tovább kell csökkenteni és jobban össze kell hangolni a gazdasági hatékonyság javítását szolgáló műszaki és szervezési intézkedésekkel. Néhány élelmiszer és szolgáltatás fogyasztói ára nem fedezi az előállítási költségeket. A húsárak például egyre inkább elszakadnak a termelési költségektől. A különbözetet az állami költségvetés terhére egyenlítjük ki. Ezért meg kell vizsgálnunk a jobb összhang megteremtésének lehetőségét az állattenyésztés költségei és a húsárak között. Ugyanakkor gondot okoz a ruházati cikkek magas ára is, melynek leszállítása látszik indokoltnak, amennyiben létrejönnek ennek termelési feltételei. Hangsúlyozom: egyetlen árintézkedésre sem kerülhet sor a közszükségleti cikkeknél, amely keresztezhetné az életszínvonal emelésének az ötéves tervben szereplő előirányzatát. Árrendszerünkkel összefüggésben említem meg : a népgazdaság helyzetének alapvetően kedvező alakulása mellett negatív tényezők is találhatók. Ezek felsorolása helyett most csak arra kívánok rámutatni, hogy az állami költségvetés tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása összefoglalva jelzi a nem kívánatos jelenségeket. A deficit a jóváhagy ottnál nagyobb, s ez a hiánynövekedés arra figyelmeztet, hogy javítani kell minden szinten a pénzgazdálkodást. Pontosabban szólva : nem, vagy nemcsak a pénzgazdálkodásról van szó, hanem mindazon gazdasági tevékenységről, amelynek kapcsolata van a költségvetéssel. Vállalataink és a közvetlenül költségvetésből gazdálkodó intézményeink munkáján nagyban múlik államháztartásunk egyensúlyának alakulása. Pénzügyi gazdálkodásunk ma képes áthidalni a deficit okozta problémákat, ám ez a lehetőség korlátozott. A kormány a rendelkezésre álló erőkkel arra törekszik, hogy biztosítsa a kívánatos egyensúlyi állapotot, és ezzel is növelje a belső ellátás biztonságát, pénzünk értékállóságát és nemzetközi hitelképességünket. Tisztelt Elvtársak! Az emelkedő életszínvonal az áruforgalom növekedésével jár együtt, a belkereskedelmi tevékenység fokozását igényli. Belkereskedelmünk, a lakosság kulturáltabb ellátása javult az utóbbi években. A lakosság vásárlásai a tervezettnél gyorsabban növekszenek. A kereskedelemben arra készülünk fel, hogy az iparcikkek és a tartós fogyasztási cikkek forgalma továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben növekszik. A tervidőszak végén száz család közül hetven rendelkezik majd hűtőszekrénnyel, 76 televízióval, 55 porszívóval, 70 pedig mosógéppel. A személygépkocsik száma a jelenleginek mintegy két- és félszeresére nő, és a tervidőszak végén megközelíti a félmilliót. A növekvő forgalomhoz biztosítanunk kell a korszerű kiszolgálási formák elterjesztését, önkiszolgáló boltokat, éttermeket, új áruházakat hozunk létre. A fővárosban minden követelménynek megfelelő, korszerű nagyáruházat építünk. Az idegenforgalom fejlődése is meggyorsult: 1970-ben az 5 évvel ezelőttihez képest — az átutazókat is figyelembe véve — háromszor annyi —, több mint hatmillió külföldi látogatott hazánkba. Azzal kell számolnunk, hogy 1975-ben már 8—10 millió külföldi látogat el hazánkba, vagy utazik át országunkon. A turizmussal kapcsolatos feladatainkat azért is hangsúlyozni kell, mert a külföldi idegenforgalom növeli hazánk jó hírét, s az állam devizabevételeit. Emellett kedvezően hat a belföldi országjárás, kirándulás, hétvégi pihenés fellendítésére, és az üdültetés továbbfejlesztésére. A szállodai férőhelyek növeléséhez Budapesten új, modern szállodákat kell építenünk. Tovább kell folytatni a belföldi turizmus fejlesztését a Balaton mellett, a Velencei-tónál, a Dunakanyarban és más üdülő-kiránduló központokban. Az élet megköveteli a szolgáltatások állandó bővítését. Ezért tovább kell emelni a szolgáltatások ma még nem kielégítő színvonalát. Növeljük a vállalatok, szövetkezetek érdekeltségét a javító-szolgáltató kapacitás fejlesztésében. Ma még különösen azoknál a vállalatoknál és szövetkezeteknél, amelyek késztermékeket állítanak elő és közületeket is kiszolgálnak, háttérbe szorul a szolgáltatási igények kielégítése. Az ötéves terv idején mintegy 3,5 milliárd forintot irányoztunk elő a szolgáltatásfejlesztési alapra. Ebből a hagyományos szolgáltatásokon kívül elsősorban a mosás-vegytisztítás, a gépjárműjavítás, a lakáskarbantartás és háztartási gép-