Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-7

479 Az Országgyűlés 7. ülése, 1971. december 21-én, kedden 480 ELNÖK: Szólásra következik Fodor Mihály képviselőtársunk. FODOR MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1972. évi állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot olyan időpontban tárgyaljuk, amikor már kellő tapasz­talatokkal rendelkezünk a negyedik ötéves terv első évéről, 1971-ről. A tapasztalatok közé tar­tozik többek között, hogy az új tanácstörvény és egyéb, ehhez kapcsolódó jogszabály hatására a tanácsok önállósága egyre inkább kibontako­zik. Jelentkezik ez elsősorban abban, hogy a ta­nácsok önállóbban, lényegében szűk körű köz­ponti előírások mellett dolgozták ki saját közép­távú pénzügyi és fejlesztési terveiket és nagyobb önállóság keretei között valósították meg annak 1971. évi ütemét. A költségvetési törvény indoklása szerint az 1971. évi munkára a népgazdaság egész területén az a jellemző, hogy a gazdaság a negyedik öt­éves tervben megjelölt ütemben és irányban fej­lődik. Még akkor is, ha gazdasági életünkben néhány probléma felszínre került. Megnyugtató számunkra a kormány előterjesztésének olyan állásfoglalása, hogy az 1972. évi és a további évek fejlődésének irányvonalát a negyedik ötéves tervtörvény szabja meg, a nehézségek leküzdése mellett az ötéves tervet kell megvalósítani. A tanácsi önállóság, az önkormányzat kér­dése és kiteljesedése nemcsak gazdasági kérdés. De úgy vélem, hogy 1972-ben az önkormányzat további kiteljesedése valósulhat meg a gazda­ságban jelentkező feszültségek leküzdése köz­ben is. Az 1972. évi népgazdasági terv megvaló­sítása, a költségvetési törvény végrehajtása nagy feladatot ró a kormányra, s a végrehajtásban részvevő tanácsokra. A tanácsok tevékenysége hozzájárulhat és hozzá is kell hogy járuljon a népgazdaság egészében jelentkező feszültségek leküzdéséhez, így a beruházási piacon meglevő feszültségek csökkentéséhez és a költségvetési hiány mérsékléséhez. A költségvetési javaslat indoklásában és a vitában sok szó esett a beruházások területén fennálló problémákról. Természetesen ebben a kérdésben sokat kell tenni minden szervnek, gazdaságnak, így a tanácsoknak is. Az expozé és ^ - a kialakult vita alapján jó magam is indokoltnak tartom felvetni, hogy a népgazdaságban megta­lálható feszültségek szűkítése nemcsak a beru­házási tevékenység, hanem alapvetően a terme­lés növelésének kérdése is. Arra kell törekedni, hogy a termelés bővíté­sét, a nemzeti jövedelem emelkedését biztosító termelő jellegű beruházások mielőbb megvaló­suljanak. Vonatkozik ez mindenekelőtt az ipari beruházásokra és a mezőgazdasági ágazatban a szakosított telepek megvalósítására. A tervidő­szak első évében megyénkben megtett erőfeszí­tések, reméljük, 1972-ben már kedvezően érez­tetni fogják hatásukat. A tanácsi pénzügyi szabályozó rendszer 1971-től új elemekkel gazdagodott. A tanácsok bevételi forrásainak a közép távú tervidőszak tartalmára való meghatározása az önállóság, a hatáskörök növekedését, az önkormányzat fejlő­dését gazdaságilag is alátámasztja. Első eset, amikor a megye több évre előre meghatározott, olyan tervvel rendelkezik, amely­nek gazdasági alapjai a tanácsi szabályozórend­szeren belül is biztosítva vannak. A korábbi ta­nácsi és minisztériumi megkülönböztetés, amely jellemző volt, főleg a vállalati szférára, fokoza­tosan elveszti jelentőségét. A tanácsoknak érde­kük, hogy a területükön levő termelőegységek zavartalanul működjenek, fejlődjenek, mert ez előfeltétele a tervezett bevételek realizálásának. Az új tanácsi szabályozó rendszer pozitív vonásai mellett azonban 1971-ben negatív ten­denciák is érvényesültek. Csak megerősíteni tu­dom csatlakozásommal az egyik felszólalót — még ha ismétlem is —, hogy többek között a ko­rábbi, viszonylagos — csak idézőjelben mond­ható — „pénzbőség" helyett általános pénzhiány jelentkezik. Főleg a második fél évtől, amikor is az előző évi többletek felhasználódtak. A vál­lalatok befizetésüket érthető módon, áJjfcflában az esedékesség utolsó napján eszközlik, és mire — főleg a községekhez — a pénz leérkezik, közel egy hónap telik el. Különösen nehéz helyzet van a községek te­kintetében, ahol közös pénzalap lévén, a meg­levő pénzintézmények folyamatos pénzellátása miatt a fejlesztési lehetőségek jelentősen elhú­zódnak. A gyakorlati életben szinte minden nap meg kell teremteni a bevételek és kiadások közötti egyensúlyt. Véleményem szerint a tanácsi önál­lóság fejlesztésének igénye lényegesen gyorsabb helyzetértékelést és rugalmasabb finanszírozást követel. Ezt egyrészt az adók esedékességének átütemezésével, és az adószállítások idejének le­rövidítésével lehetne megoldani : másrészt az ese­dékes adók erejéig célszerű lenne a tanácsok bankjától — az Országos Takarékpénztártól — technikai, áthidaló hitel igénybevételének lehe­tőségét biztosítani. Ez a megoldás zavartalanab­bá tehetné a helyi tanácsok gazdálkodását. Kedves Elvtársak! Az olyan megyék gazda­sági fejlődésében, ahol az ipar az országos át­laghoz képest elmaradottabb, a tanácsok gazda­ságpolitikai célkitűzéseinek megvalsításához se­gítséget nyújt az iparfejlesztés ösztönzésére szol­gáló területfejlesztési alap. Azok az 1971—1975. évek között megvaló­suló telepítések és iparfejlesztések, amelyekhez valamilyen módon közvetlen anyagi támogatá­sunk fűződik, igen jelentősek. így a fejlesztés nyomán megyénk összipari termelésének fejlődé­si üteme a negyedik ötéves terv szintjén orszá­gosan mintegy kétszerese lesz. A negyedik ötéves terv idejére biztosított központi iparfejlesztési alap teljes összegére a megállapodást, szerződést megkötöttük letelepü­lő partnereinkkel. Azok fejlesztési, települési be­ruházásaikat meg is kezdték. Lehetőségeinkhez mérten, arra törekszünk, hogy meggyorsítsuk a tervezett fejlesztések átfu­tási idejét, biztosítsuk települő ipari üzemeink kapacitásának hatékony, gyors kihasználását. Célkitűzéseinket oly módon segítjük elő, hogy a beruházó ipari vállalatok fejlesztési forrás-kép­ződményeit saját eszközeink előre hozásával, a támogatások átcsoportosításával, ' esetenként megelőlegeztük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom