Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-7

481 Az Országgyűlés 7. ülése, 1971. december 21-én, kedden . 482 Súlyponti beruházások esetén szocialista szerződéskötések útján realizáljuk az érintett ipari beruházó vállalatok és a kivitelező ipari vállalatok jogain túlmenő kötelességeit. Helyi tanácsainknak gondot kell fordítaniuk a termelő és nem termelő ágazatok közötti összhang megteremtésére. Ennek előfeltételét, az iparosításhoz fűződő tanácsi fejlesztések konkrét elhatárolását külön tervben rögzítettük. Meg kell találnunk a lehetőségét annak, hogy ez a komplexitás egy jól megalapozott koordinációs terv szerint térben és időben összehangoltan realizálódjék. Ezért tanácsi beruházásaink megvalósításának fontossági sorrendjét ebben az összefüggésben is meg kell vizsgálnunk. Tisztelt Képviselőtársaim! A tanácsok feladatai között központi helyet foglal el a lakosság életkörülményeinek javításával kapcsolatos célkitűzések megvalósítása. Ezek között a lakosság szolgáltatási igényeinek magasabb színvonalon történő kielégítése. A tanácsok szolgáltatás-fejlesztési feladatainak gazdasági megalapozása érdekében létesített központi szolgáltatás-fejlesztési alap lehetővé teszi, hogy az 1971—1975. években jelentős előrelépést tegyünk a lakossági igények kielégítésére. Az alap juttatás elnyerésére kiírt pályázati felhívásunk jó eredményeket hozott, s a szerződésekkel lekötött fejlesztésektől a tervezett ellátottsági színvonal kialakulása elvárható. A gépkocsijavító és szervízkapacitás fejlesztésének megvalósításával ellátottságunk mintegy ötszörösére emelkedik. Ezt a gépkocsi javítókapacitás növekedést indokolja az is, hogy 1972ben 52 000 darabbal növekszik a lakosság személygépkocsi-állománya — mint ahogy azt az előterjesztett írásos anyagból is olvashattuk. Lakáskarbantartásnál alapvető feladatunk az állami lakások karbantartására hivatott ingatlankezelő szervezetek hiányzó kapacitásának megteremtése és a szövetkezeti szektor ilyen irányú munkájának összehangolt fejlesztése. A kapacitás-fejlesztés megvalósításával az egy lakásra jutó ellátás emelkedik, de a szükségletet korántsem tudjuk kielégíteni. Az elektromos háztartási cikkek javító kapacitásának fejlesztését a készülékek állományának igen gyors ütemű növekedése, javításuk átfutási idejének lerövidítése, a kielégítés kulturáltságának és a szervízhálózat korszerűsítésének alacsony színvonala követeli meg. Az ellátottságot ebben a tevékenységben új szervízek építésével, új módszerekkel tervezzük növelni, de a szükségletek kielégítését ez sem biztosítja. Elmaradottságunkat a legsúlyosabbnak érezzük a textiltisztításban. A fejlesztésre viszonylag rendkívül szűkös anyagi lehetőségek állnak rendelkezésre. Ezért a leggazdaságosabb rekonstrukciós kapacitás-fejlesztés útját választottuk. Sajnos, az importgépek árainak jelentős emelkedése mellett már most veszélyeztetve látjuk az 1975-re elérni tervezett végy tisztító kapacitás megvalósítását. A negyedik ötéves tervidőszak végéig tervezett, mintegy 50 százalékos szolgáltatói árbevétel-többlet időarányos részét 1971-ben teljesíteni fogjuk. A teljesítmény növelését lényegében a tiszta szolgáltató profilú vállalatoktól várhatjuk, mint amilyen az AFIT, a GELKA, a Patyolat Vállalat, és néhány szolgáltató szövetkezet. A szolgáltatások jelenlegi szabályozási rendszerével biztosított nyereségszint mindinkább közelíti az árutermelést; az alapvető problémát azonban abban látjuk, hogy a vegyesprofilú, zömében árutermelést folytató egységeknél a csekély szolgáltatói arány alacsony nyereségtömeget biztosít, sőt, a szolgáltatásokra hozott támogatásokat is igyekeznek az árutermelésre átvinni, mint ahogy saját fejlesztési alapjuk felhasználásánál is teszik. Annak érdekében, hogy a szolgáltatások iránti vállalkozói kedv érvényesüljön, és elegendő szolgáltatói kínálat álljon rendelkezésre, indokolt lenne a jövőben a szolgáltatás érdekeltségét biztosító gazdasági szabályozók finomítása, differenciáltabb alkalmazása. Ügy érzem, meg kell tennem ezt a megállapítást még akkor is, ha Faluvégi elvtárs az ellenkezőjére hívta fel a figyelmet. Tisztelt Országgyűlés! Az 1972. évi költségvetés a feszítettség ellenére is biztosítja célkitűzéseink megvalósítását. Külön megnyugtató a tanácsok szempontjából, hogy a középtávú pénzügyi tervre támaszkodik, és a központilag végrehajtott intézkedések hatásai szintre hozást nyertek. A költségvetés végrehajtása nagyon felelősségteljes, szigorú, következetes, és eredményes gazdálkodást követel meg, minden szinten. Fokozni kell az ellenőrzést, a számon kérést, nehogy olyan helyzet következzék be, hogy azok járjanak jobban, akik nem érvényesítik következetesen a törvényjavaslatban szereplő követelményeket. Sportnyelven szólva: „mindenki tartsa be a játékszabályokat!" A gondok ellenére érzékeltetni szeretném azt a hallatlan nagy fejlődést, amely bekövetkezett az elmúlt időszakban a tanácsok költségvetésében. Például Szolnok megyében 1966-hoz Képest a növekedés 43 százalékos. Az időközben történt termelői árrendezések kihatásai ellenére is tehát számottevő ez a növekedési ütem. Az 1972. évi költségvetési törvényjavaslat biztosítja a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozataiból eredő időarányos feladatok megvalósítását, amelyek végrehajtása az eddigieknél is hatékonyabb, szervezettebb és céltudatosabb irányító, gazdálkodói munkát, ésszerű takarékosságot követel meg. Befejezésül mind a magam, mind a Szolnok megyei képviselőtársaim nevében az 1972. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló dr. Noszkay Aurél képviselőtársunk. DR. NOSZKAY AURÉL: Tisztelt Országgyűlés! összhangban képviselőtársaim eddigi felszólalásaival, az 1972. évi népgazdasági tervet és állami költségvetési javaslatot egészében és részleteiben is reálisnak tartom, éppen azon megszorítások miatt, amelyek gátat vetnek a lehetőségeinket meghaladó túlköltekezéseknek. Ezért a kormány gazdaságpolitikai célkitűzé-