Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-6
447 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 448 renciák révén a rosszul gazdálkodó vállalatok jövedelmét emelni, ott a biz-tosított bérrel kell megelégedni, ezzel is ösztönözve a hatékonyság növelését. A fogyasztási cikkek termelési tervei, valamint a fogyasztási cikkek importja együttesen biztosítja a megfelelő árukészleteket a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékos emelkedéséhez. Mindezek révén a tömegfogyasztás terén a mai, nemzetközileg is jó színvonalat fenntarthatjuk és megerősítjük. Igaz, hogy jó néhány iparcikk áruválasztékában nem kelhetünk versenyre Párizzsal vagy Béccsel, de ez ma még nem is lehet célunk. Hallottuk a pénzügyminiszter elvtárs expozéjából, hogy az építőanyagok termelői és fogyasztói árát emelni kell, mert azok már hoszszabb ideje nem fedezik a ráfordítási és fejlesztési költségeket. Más okból szükséges hatósági áremelés a sörnél, árcsökkentés a szappan és a mosószerek esetében. Ezen intézkedéseket támogatjuk; nemcsak azt, ami kedvező — azt is, ami a gazdálkodás érdekében elkerülhetetlen, aminek elnapolása a tömegek távlati jólétét sem szolgálná. Az utóbbi hetekben egy-egy vidéken lábra keltek bizonyos híresztelések. Egyesek tudni vélik, hogy január 1-én széles körű áremelésekre kerül sor olyan tömegfogyasztási cikkekben is, mint a cukor, a liszt, a hús és jó néhány más alapvető közszükségleti cikk. Vannak, akik felteszik a kérdést: hogy ha ez nem igaz, miért nem cáfolja meg a kormány? Szerintünk nem helyes és nem szükséges ilyen hírek cáfolatára berendezkedni. Hiszen köztudottak — bár úgy látszik, nem eléggé köztudottak — a párt elvei és a kormánynak az a gyakorlata, hogy hatósági árintézkedések esetén időben tájékoztatja a közvéleményt és meg is indokolja, mit, miért tesz. Az is köztudott, hogy semmiféle hatósági árintézkedést nem teszünk bérintézkedésektől függetlenül az elért életszínvonal rovására. Fontos intézkedésként kell értékelni, hogy 1972-ben sor kerülhet a sok gyermekes családok anyagi gondjainak csökkentésére, a családi pótlékok bizonyos körben történő emelésére. Ez az első lépés az ötéves tervünben foglalt cél megvalósításához, a második lépésre a későbbi években kerülhet sor. Azokon a munkaterületeken, ahol még nem volt munkaidő-csökkentés, időről időre szóvá teszik a dolgozók, hogy mikor kerülhet sor a 44 órás munkahét kiterjesztésére. Tudomásul véve, hogy az állami szervek most dolgoznak ennek programján, hangsúlyozni szeretném, hogy nem lenne helyes és reális 1972-ben széles körű intézkedésre számítani, mert az állam teherbíró képessége szűkös, a munkahelyeken az üzemi és a munkaszervezésnek még ezután kell felszínre hoznia a nagyobb termelékenységet, a jobb munka tartalékait. Pártunk X. kongresszusa állásfoglalásának megfelelően tettek és tesznek intézkedéseket a kormányzati szervek az indokolatlan jövedelmek keletkezésének meggátlására, és ahol nem lehetséges, ott adóval való elvonására. Ezek a lépések több szempontból szükségesek és helye- I sek. Fokozzák a rendet a gazdálkodásban, jobban érvényre juttatják a szocialista elosztás elvét, úgyszintén a tömegek erkölcsi normáit és igazságérzetét. Arra persze nem számíthatunk, hogy az indokolatlanul nagy jövedelmek elvonásából valamiféle komoly társadalmi pénzalap gyűljön össze. A kifogásolható jövedelmek társadalmi végösszege a mi viszonyaink között kisebb annál, semhogy széles rétegek életszínvonalának akár csak kis mértékű emelésére is fedezetet nyújtson. A dolognak viszont erkölcsi fontossága van, ezért üdvözöljük. Egyetértéssel fogadhatjuk azt, hogy a nyugdíjas közvélemény óhajának megfelelően a jövő év elejétől életbe lépő nyugdíjrendszer kedvezménnyel honorálja a munka folytatását nyugdíjkorhatáron túl. Emellett nagyobb lehetőséget biztosít a nyugdíjasok részfoglalkoztatására, arra, hogy nyugdíjának korlátozása nélkül mindenki évente 4 hónapot dolgozhasson. A minisztériumokat, a tanácsokat és a vállalati vezetőket kétségtelenül a várható viszonylagos beruházási eszközszűke foglalkoztatja leginkább. Ez természetes. De aki a tervgazdálkodást komolyan veszi, annak nem a nehézségeket kell mindebből meglátnia, hanem segítenie a tervszerűség helyreállítását. Semmi ok sincs a harangok félreverésére. A jövő évi beruházás-visszafogás ellenére a magyar népgazdaság egyetlen évben közel kétszer annyi beruházást teljesít majd, mint amennyit az egész első ötéves tervben — a gazdaságtörténetünkben híres felemelés után — akartunk elvégezni. Sem a hatóságoknak, sem a vállalatoknak nem kell örökre eltemetniük egyetlen jó, valóban szükséges beruházási tervet sem, legfeljebb a megvalósítást kell későbbre tenni. Az átrendezés átmeneti gondjait képes lesz a magyar népgazdaság rövid idő alatt leküzdeni, ha a gazdasági vezetés döntés fegyelme és végrehajtási rugalmassága ezt segíti. Az új létesítmények öröméről ezután sem kell lemondani. Mint eddig, ezután is minden hónapban és minden negyedévben új ipari és mezőgazdasági obiektumok lépnek majd üzembe. Avathatunk ABC-áruházakat, mint a napokban Rákospalotán, örülhetünk egv-egy közlekedési objektumnak, mint most az Üllői úti aluljárónak. Folytatódik az ötéves terv lakásépítési programiának a megvalósulása. A jövő évben, mint hallottuk, csaknem 75 000 lakás épül. A beruházási tervezés és a kivitelezés hatékonysága csak nyugodtabb ütem esetén javítható, és akkor, ha erre iobban törekszik a beruházó, a tervező és a kivitelező. Keresniök kell az olcsóbb építkezés útiát, nem a korszerűség rovására, sőt. néha éonen a korszerűbb eszközök és eljárások fokozattabb felhasználásával. Jó példa erre ma is akad. bár egvelőre, sainos, roéç nem sok. A közelmúltban a házcvári technológia f Q 1 használásával énült az Üllői úton az Aero-szálló, valamint a Váci úton a Volga-szá^ó. A.z egvik tíz, a másik tizeneçv hónán alatt émüt fel. szemben a hasonló nagvságrendű szállodák szokásos 24—30 hónanos énítési ideiével. Már a fprvezés időtartama is rövidebb volt a szokásosnál, mindössze négy-öt hónapos. A kivitelezési
