Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-6
439 Az. Országgyűlés 6. Ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 440 tosított az összhang a középtávú tervünk célkitűzéseivel, és a tanácsok reális lehetőségeivel. Az 1972. évi állami költségvetés vitája során felvetett megyei problémáinkat pártunk és kormányunk által támogatott eredmények talaján állva, a progresszív fejlődés érdekében hangsúlyoztuk. A jelen ülésszakkal mind politikai, mind gazdasági fejlődésben eredményes évet zárunk le a meglevő problémák ellenére is, és ezek reális alapot adnak az 1972. évi költségvetés célkitűzéseinek megvalósításához. Ezért a beterjesztett 1972. évi állami költségvetési törvényjavaslatot elfogadom és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Kollár József képviselőtársunk következik szólásra. KOLLÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Jövő évi költségvetésünket, valamint a Tervhivatal által kiadott tájékoztatót az 1972-es népgazdasági tervről áttanulmányoztam. A pénzügyminiszter elvtárs expozéja, valamint Párdi elvtárs felszólalása megerősítette bennem azt a gondolatot, hogy népgazdaságunk 1971-ben elért eredményei pozitívnak tekinthetők, még ha az év folyamán egyes területen jelentkeztek is nehézségeink. És hogy itt, az ország színe előtt az eredmények mellett a fogyatékosságokról is nyíltan vitázunk, ez bizonyítéka népi rendszerünk politikai, erkölcsi és anyagi szilárdságának. Ahhoz, hogy a gyorsan növekvő társadalmi igényeket évről évre magasabb szinten tudjuk kielégíteni, szükséges az anyagi-termelési bázis szüntelen növelése. Ügy gondolom, ennek a követelménynek — egyedi esetektől eltekintve — eleget tettek ipari és mezőgazdasági nagy- és kisüzemeink ebben az évben, és az 1972-es népgazdasági feladataikat is teljesíteni fogják. Szerénységgel és némi büszkeséggel jelenthetem a tisztelt Háznak, hogy a Csepel Vas- és Fémművek 1971. évre előirányzott gazdasági tervét becsülettel teljesíteni fogja, a Vasmű kollektívája eleget tesz a népgazdaság elvárásainak. Ezt csakis úgy tudtuk elérni, hogy az előző évhez képest nagyobb szervezettséggel és javuló hatékonvsággal dolgoztunk. Törekedtünk a jobb külső-belső kooperáció megteremtésére, aminek erőteljes javulása is hozzásegít bennünket, hogy a tervhez képest csökkenő létszámmal, kevesebb túlóra felhasználásával teljesítsük termelési és export előirányzatunkat. Gazdasági tevékenységünk javulására utal az a ténv is, ho?v a kedvezőtlen külkereskedelmi hatások, az állami támogatás csökkenése mellett, növelni tudtuk a termelésből származó nyereségünket, ígv növekvő mértékben járultunk hozzá a társadalom össziövedelméhez. Hozzá kell tennem, hogv trösztünk össznyereségének mintegy 70 százalékát a termelésben realizáltuk. Engedel műkkel, elmondanám még: megvalósítottuk éves műszaki fejlesztési tervünket, véer^haitottuk előiránvzott berekesztésünket és kifeiezésre iuttattuk meq'beosü'ésünk'et gvárunk törzsgárdája iránt. Fejlesztettük dolgozóink élet- és munkakörülményeit. Végrehajtásra kerültek nődolgozóink és ifjúmunkásaink helyzetét javító célkitűzéseink. A bérfejlesztés során kiemelten kezeltük nődolgozóinkra az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesülését, így 3340 nődolgozót és 2400 ifjúmunkást érintett ez a bérfejlesztési intézkedésünk. A Műveken belül nagyot léptünk előre — Fock elvtárs szavaival élve —, az egy nyelven való beszéd terén is. Sajnos, a vállalatok közötti szinten az ilyen irányú előrehaladás már sokkal nehezebben megy. A vállalatok közötti kooperációs együttműködés terén mi is okoztunk már gondot más üzemeknek, de hozzáteszem: a trösztön belül igen szigorúan el fogunk járni azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek nem tettek meg mindent a társgyárak jó kiszolgálásának érdekében, és az elmarasztalásnak nemcsak erkölcsi, hanem anyagi következményei is lesznek. A népgazdaság és a vállalati érdek helye*' egyeztetése — kétségtelen — hagy még némi kívánnivalót maga után, és úgy hiszem, az illetékes tárcák hatékony közreműködése nélkül egy ideig még nem is fog hiba nélkül menni. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Bizottság decemberi határozata nyomán már az elmúlt hetekben összehívtuk a szocialista brigádvezetők konferenciáját. A 24 000 brigádtag képviseletében megjelent mintegy 640 brigádvezetővel sikerült megtalálnunk mindazokat az új versenyformulákat, amelyek lendületet adnak a trösztön belül folyó szocialista munkaverseny-mozgalmunknak. Az új vonások elsősorban a vállalások tendenciájában jutnak majd kifejezésre, így például a termelő berendezések, kapacitások jobb kihasználására, a termelékenység növelésére, a. belső tartalékok feltárására, a selejt csökkentésére, az új technológiai eljárások kidolgozására, a beruházások jó előkészítésére és határidőben való megvalósítására, a versenyképesség fokozására stb. irányulnak. Fokozottabb mértékben szerephez juttatjuk a munkaverseny-mozgalmon belül a termelés közvetlen parancsnoki karát: az üzem- és művezetői állományú dolgozóinkat. Rendezzük i jogkörüket, a nagyobb hatáskör mellé, nagyobb anyagi megbecsülést is kívánunk az említett réteg számára biztosítani. A gazdasági vezető kell, hogy legyen a helyi munkaverseny-mozgalom első számú felelőse. A napokban ülésezett a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottsága, amely értékelte az 1971. év eredményeit és megvitatta az 1972. év gazdasági célkitűzéseit, a Csepel Vas- és Fémművek keretein belül. Ez a jelentős testületi ülés azt mutatta, hogy a csepeli munkások bíznak a párt politikájában, bíznak a kormányban, és ezt tettekkel is kívánják bizonyítani. Igaz, nem mindenben „rózsásak" a kilátásaink. Az eszközigénves nagyvállalatok helyzete közismert a tisztelt Ház előtt, de mi mégis ortimisták vagyunk, mert nagv hagyományokkal rendelkező munkáskollektívára, nagyszerű törzsgárdára kívánunk építeni. Vannak nagvszerű fiataljaink is, akik a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére felajánlót-