Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-6

437 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 438 ténő kiegészítése 1971. és 1972. évekre konkrétan, 1973-tól pedig egy „tóiig" rendszerben beszabályozást nyertek. Eddigi tapasztalataink alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a központi költségvetésből Szabolcs-Szatmár megye részére juttatott anyagi eszközök reálisan egészítették ki a megye bevételi forrásait. Megyénk lakosságát megelégedéssel tölti el az a tény, hogy agrárjellegű megyénk gyorsabb ütemű fejlődését, az életszínvonal országos átlagnak megfelelő növekedését segítik azok az ipari létesítmények, amelyek komoly állami dotációval valósulnak meg. Hasonlóképpen nagy jelentőségű az az állami segítés és társadalmi összefogás, amely az árvíz okozta károk helyreállításával kapcsolatos. Még egy példát szeretnék megemlíteni, amely állami költségvetésünk reális jellegét tükrözi. Az oktatás és az egészségügy területén Szabolcs-Szatmár megye, az egy főre vetített normatívák alapján, sajnos, jóval az országos átlag alatt volt és van még ma is. A színvonalkülönbségek fokozatos kiegyenlítése érdekében megyénk pótelőirányzatot kapott, amely lehetővé tette, illetve segíti a gyorsabb felzárkózást. A pótelőirányzat például segített abban, hogy az egészségügyi ágazat jelentősebb normatíváit 1971-es képest tovább növeljük. Az egészségügyi ágazatban az egy férőhelyre eső forintösszeg a következők szerint alakul. Megyei kórház esetében 1971-ben 51 ezer forint volt, 1972-re 55 200 forint; tbc-gyógyintézetek esetében 1971-ben 43 350 forint, 1972-re 46 100 forint; csecsemőotthon esetében 31 300 forintról 33 000-re tervezzük a növelést. Az említett adatok is mutatják, hogy Szabolcs-Szatmár megyét iparfejlesztési, illetve iparkitelepítési alapok további biztosításával, valamint kulturális és egészségügyi területen az eddigi mértékben tovább kell segíteni. A megye területén differenciáltan megkezdett iparfejlesztéshez — egyes ellenkező híresztelések ellenére is —, megfelelő munkaerő-tartalékkal rendelkezünk. A párt és a kormány megyénkkel kapcsolatos határozataiban megfogalmazást nyert, hogy Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági jellegű, és ezt a jellegét a távlatokban is megtartja. Ez a tény megköveteli, hogy a már fejlődésben levő iparon belül az élelmiszeripar is tovább fejlődjön. Húsfeldolgozás szempontjából a megye fehér foltja az országnak, annak ellenére, hogy gyorsan növekvő termelési bázissal rendelkezik. A megyei húsprogramnak megfelelően folyamatosan lép be a termelésbe 18 szakosított sertéstelep és 33 tehenészeti telep. A megyén belüli húsfeldolgozást indokolja az a tény is, hogy az „élő export" kiszállítását megyénkből — különösen a távoli, de súlypontos szatmárberegi tájegységből — nem szívesen eszközlik a nagy súlyveszteségek miatt. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz, valamint az e területen dolgozó különböző országos szervekhez az a kérésünk, hogy ilyen jellegű vertikumok kialakításában támogassák megyénk mezőgazdasági üzemeit. A gyenge talaj adottságú területeken gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemeket — speciális Vetésszerkezetükből adódóan — növénytermesztési téren is komoly gondok foglalkoztatják. A dohány, a cukorrépa vetésterületének csökkenése megyénket is érinti. Megyénk vonatkozásában a legnagyobb viszszaesés a dohánytermelésben következett be. Az 1971. I—

III. negyedévben előállított fermentált dohány mindössze 65 százaléka az elmúlt évinek. A csökkenés nyersanyaghiánnyal van öszszefüggésben. A csökkenő tendencia a vetésterületben is megnyilvánult. 1965-ben még több mint húszezer katasztrális holdon termeltünk dohányt, míg 1971-ben csak 12 000 katasztrális holdon. A mezőgazdasági üzemek számára jelenleg a dohánytermesztés kevés jövedelmet biztosít. Az élőmunka igénye nagy, és a munkaerő a könnyebb munkák felé orientálódik. A másik fontos növény a cukorrépa, amely igen jelentős ipari növény a megyében is, mivel a Szerencsi Cukorgyár nyersanyagszükségletének felét Szabolcs-Szatmár megye szolgáltatja. Vetésterületünk csökkenése itt is jelentős. 1961—65. évek átlagában 13 000 katasztrális hold volt, míg 1971-ben csak 9000 katasztrális hold. Ezeknél a növénykultúráknál csak akkor érhetünk el komoly eredményt, ha a termelői érdekeltség a felvásárlási árakban realizálódik. Ezek a problémák országosan ismertek, mégis azért elemeztem az adatokat megyénk vonatkozásában is, mert a népgazdasági érdekek mellett a megye lakosságát, a tanácsaink költségvetési bevételeit is érzékenyen érintik. A december 17-én nyilvánosságra hozott új felvásárlási árak segítenek e két növénynél a problémák megoldásában. Az országos elvárásnak megfelelően a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek stabilabb gazdálkodását biztosító távlati célkitűzések megfogalmazásához, mint ahogy már korábban is hallottuk, megyénk tudományos koordináló bizottsága, az METESZ, illetve az Agrártudományi Egyesület Szabolcs-Szatmár megyei szervezete vállalták, hogy 1972-ben elkészítik a dohány-, a cukorrépa-, a burgonya-, az alma- és a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését elősegítő termeléspolitikai áttekintéseket és rekonstrukciós terveket. A rekonstrukciós terv különösen az almatermesztés vonatkozásában alapvető jelentőségű. Tisztelt Országgyűlés! A tanácsok területi önállósága a szabályozók alapján történő, fegyelmezett gazdálkodást követel meg. A lakossági adókból, a vállalatok és szövetkezetek jövedelemadójából, eszközlekötési járulékából és az állami támogatásból összetevődő bevételek biztosítják az adott terület fejlődését. Ebből kiindulva hangsúlyoznunk kell az állampolgári fegyelmen belül az adózással összefüggő fegyelem kérdését mind az egyéni adózókkal, mind a vállalatokkal és szövetkezetekkel szemben. Szocialista államunkkal és szűkebb területünkkel kapcsolatban fennálló kötelezettségeinket teljesíteni kell. Az ipari vállalatok és mezőgazdasági üzemek ne törekedjenek a rendeletek adta lehetőségekkel arra, hogy kijátsszák adózási rendszerünket, mert ezzel saját területük fejlődését, a lakosság kulturális, egészségügyi és kommunális ellátottságát veszélyeztetik. Amenynyiben eleget teszünk kötelezettségeinknek, biz-