Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-6

413 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 414 Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hónapokban tartott gazdasági aktíván váltott ki vitát az a kérdés, hogy lehet-e lelkesedni a kormány gazdaságpolitikája iránt. Lelkesíthet-e az a tény, hogy a túlzott előreszaladást, főleg a beruházások terén visszaszabályozzák s a népgazdaság visszatér a negyedik ötéves terv eredeti céljaihoz, fejlesztési üteméhez. A felelet erre a kérdésre erről a helyről is egyértelműen igen. A negyedik ötéves tervet alaposan megvitatva céljaiért lelkesedve, mint az ország fejlődésének biztos eszközét fogadtuk el, s lelkesedtünk érte ezekben a sorokban s szerte az országban egyaránt. A kormány gazdaságpolitikája, beleértve az átmeneti szigorításokat is, s ennek részeként az előttünk fekvő 1972. évi költségvetés biztosítja negyedik ötéves tervünk időarányos valóra váltását. A számok azt mutatják, hogy az 1972. évi terv és költségvetés gazdasági helyzetünk hű képét adja, nyugodt, töretlen fejlődést, megfontolt ütemet tükröz. A Veszprém megyei képviselőcsoport és a magam nevében kijelenthetem, hogy ezért a nyugodt, megfontolt politikáért tudunk lelkesedni, másokat is lelkesíteni, s a célkitűzések valóra váltásáért erőnktől telhetően dolgozunk. Tisztelt Országgyűlés! Gondjainkat is meg kívánom említeni, amelyek nehezítik munkánkat, s felszámolásuk különleges pénzügyi kihatásokkal sem jár. Évek óta visszatérő probléma a költségvetés tárgyalásakor a műtrágyák forgalmazásának a kérdése. A legutóbbi költségvetés tárgyalásánál, amikor az 1971. évit tárgyaltuk, Pályiné képviselőtársam vetette fel: érdemi intézkedés azóta sem történt. 1971-ben Ollári képviselőtársam tette szóvá bizottsági ülésen és intézett levelet a különféle tárcák vezetőihez. És mégis 1971-ben újra megismétlődtek 1970 problémái. Felvetődhet a kérdés: túltermelés van-e műtrágyából? Nincs szükség a megtermelt árura? Szó sincs erről! A hazai termelés mellett jelentős importra is szükség van. Ennek érzékeltetésére engedjék meg a számok bemutatását: 1969-ben a hazai műtrágyaipar termelt 468 000 tonna hatóanyagot, importáltunk 315 000 tonnát. 1970-ben termeltünk 531 000 tonnát, importáltunk 436 000 tonnát. 1971-ben 570 000 tonnát termeltünk és 465 000 tonna hatóanyagot importáltunk. Tervünk szerint 1972-ben 715 000 tonna hatóanyagot kell termelnünk és 427 000 tonnát fogunk importálni. Bár a műtrágyagyártó vállalatok a távlati tervekben szereplő Országos Tervhivatal, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a NIM megállapodásnál jobb hatóanyagarányokat bocsátottak az idei évben is a mezőgazdaság rendelkezésére, a zavartalan termelést biztosító áruforgalom nem jött létre. A mezőgazdaság vállalatszerű hitelezésének következtében érthetően igyekszik műtrágyaszükségletét, a felhasználást közvetlen megelőző időpontban beszerezni. A termelő gyárak azonban folyamatosan termelnek, sem elegendő raktárral, sem elegendő forgóeszközzel nem rendelkeznek a vásárlási holt idő áthidalására. A műtrágyákat forgalmazó Agrotröszt együtt kezeli a mezőgazdasági gép- és műtrágya növényvédő szer értékesítését biztosító forgóalapját. Megjegyzem, hogy külön gép- és műtrágya növényvédő szer forgóalaphitel önmagában is enyhítené a helyzetet. 1970ben 144 000 tonna hatóanyag volt ennek a forgalmazó vállalatnak az év végi készlete. Ez 1971-ben 157 000 tonna hatóanyagra alakult. Ez arányban áll, megítélésem szerint, a felhasználás és a termelés növekedésével. A Magyar Nemzeti Bank azonban nem lát biztosítékot arra, hogy 1971. december 31-i készlet s a 72-es folyamatos termelés a jelenlegi mezőgazdasági vásárlóerő mellett értékesíthető legyen. A szükséges hitelbiztosítás hiánya miatt az Agrotröszt bejelentette a műtrágyatermelő vállalatoknak, hogy 1972-ben 300 000 tonna telker — (60 000 tonna hatóanyag) súlyban csökkenti a nitrogénműtrágya-átvételt. Ebben a helyzetben csökkenteni kell a hazai termelést s azon túl, hogy majd a felhasználás időszakában esetleg az importált műtrágyamennyiséget kell fokozni, több milliárdos termelőberendezések kerülnek indokolatlanul leállításra, illetőleg visszaterhelésre. A mezőgazdaság vezetői szerint is a műtrágyára szükség van, s egyre növekvő mértékben van szükség, hisz távlati terveink tanúsága szerint 77-re a jelenlegi termelés és felhasználás megduplázódik. 1971-ben 1 milliárd forinttal emelkedtek az Agrotrösztnéi a gépkészletek, s jelenleg elérik a másfél milliárdot. Ennek a megítélésére, hogy ez sok vagy kevés, én nem vállalkozhatom. Azonban azt mutatja, hogy a mezőgazdasági vásárlóerő terén valamilyen probléma van. Így a műtrágyák átvétele 1971 folyamán is csak kényszerbeavatkozások, improvizált póthitelek nyújtásával vált lehetségessé. Meggyőződésem, hogy fiktív hitelmegtakarításokról van szó, hisz a termelt termékekben a népgazdaság eszközei folyamatosan lekötődnek. Ezért kérem a kormányt, hozzon olyan intézkedéseket, melyek a műtrágya-forgalmazás kérdéseit, a népgazdaság érdekeinek megfelelően rendezik, s ne váljék szükségessé erre a kérdésre harmadszor is képviselői felszólalásban visszatérni, esetleg a jövő évi költségvetés vitájában. Kedves Elvtársak! Az országgyűlés 1970 negyedik törvényében meghatározta a negyedik ötéves terv időszakára a tanácsok költségvetési szabályzóit s az állami hozzájárulás mértékét. Megyénk tanácsai, mint szerte az országban mindenütt, ennek alapján állították össze saját ötéves tervüket, konzultálva a területeken működő vállalatokkal. 1971-ben azonban megjelentek olyan tröszti, országos vállalati belső intézkedések, melyek veszélyeztetik tanácsszerveink pénzügyi terveinek realitását. A tröszti központok úgy alakították ki 1971-ben a tagvállalatok elszámolási árrendszerét, hogy a nyereség nem a tagvállalatoknál, hanem a tröszt központjában realizálódik, (nyilvánvaló, egy adóminimumra való törekvés vezérelte ebben őket) amit a központ később újra feloszt. A felosztott nyereségmennyiség nem áll arányban a megye területén levő vállalatok által elért, a költségvetésben is alapul vett tényleges nyereséggel. En-