Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-6
415 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 416 nek érzékeltetésére szeretném bemutatni, hogy 1971. évben Veszprém megyét ilyen okokból 12 millió, 1972-ben várhatóan 13,4 millió, a negyedik ötéves tervben közel 76 millió adó-, illetőleg jövedelemkiesés éri. Szeretnék egy másik problémát is felvetni. Veszprém megye területén működő Bakony Művek és Nitrokémia Ipartelepek több mint tízezer dolgozót foglalkoztatnak. Ezek szociális-kommunális ellátásának problémáit a megyei szerveknek kell megoldaniuk, de ezek a vállalatok nem adóznak Veszprém megyében. Valamilyen előttünk ismeretlen titkossági okból Pestre vonták össze adózásukat. A Veszprém megyei Tanács 1970 szeptemberében a pénzügyminisztériumnál kifogással élt az említett, a tanácsok gazdálkodását szabályzó törvény szellemével ellentétes rendelkezés ellen. Választ a mai napig nem kaptak rá. Kérem a pénzügyminiszter elvtársat, hogy a jelenséget vizsgálja meg és biztosítsa, hogy a tröszti, vállalati belső rendelkezések ne veszélyeztessék központi célkitűzéseink megvalósítását. Továbbá kérem gondoskodjon arról, hogy a Bakony Művek és a Nitrokémia Ipartelepek adózás tekintetében kerüljenek vissza Veszprém megyéhez, és ennek megfelelően csökkentsék a fejlesztési alap állami támogatásának mértékét. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül kérem a kormányt, hogy szerezzen érvényt helyes célkitűzése végrehajtásának és biztosítsa azt, hogy 1972-ben se lehessen a határozatokat különféle helyeken, különféleképpen értelmezni, hanem a leghatékonyabb végrehajtás módozatait keressék a gazdasági élet minden területén, vezetők és vezetettek egyaránt. A Veszprém megyei képviselőcsoport egyetért a szigorú intézkedések szükségességével, támogatja az üdülők, székházak építésének korlátozását, valamint egyetértünk a beruházások számának csökkentésével, a beruházási tevékenység hatékonyságának növelésével. Kedves Elvtársak! Megyénk területén több népgazdaságilag fontos kiemelt beruházás folyik. Mmt az inotai 200 megawattos gázturbinás erőműbővítés, a Péti Nitrogénművek új, nagy kapacitású műtrágyagyára, a magyar—szovjet alumí.nivmegvezmény keretében létesülő bányaés kohóbővítések. ígérjük a kormánynak, hogy ezen a területen maximális erőfeszítéssel, s takarékossággal fogunk dolgozni, úgy, hogy ezek a fontos létesítmények a tervben előírt időben és mutatókkal lépjenek terme 1 ésbe. Az 1972. évi költségvetést a Veszprém megyei képviselőcsoport, s a magam nevében elfogadom, tisztelt képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Ispánovits Márton képviselőtársunk. ISPÁNOVITS MÁRTON: Tisztelt Országgyűlés! Az 1972. évi állami költségvetésről betéri esztett törvénviavaslat 10. §-a szerint a tanácsok költségvetésüket ezen törvényi avaslatban meghatározott állami hozzájárulás, valamint az érvénves költségvetési szabályozóknak megfelelően kialakított saját és megosztott bevételi források, illetőleg az azokból való részesedés mértéke szerint maguk állapítják meg. Az 1972. évi költségvetési törvényjavaslat indokolási részében a tanácsok költségvetéséről szóló fejezet hetedik bekezdése pedig ezt tartalmazza, idézem: Az egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális ellátás területén Bács, Borsod, Csongrád, Hajdú és Szabolcs megyében tapasztalható elmaradás mérséklésére az ötéves tervidőszakra megállapított külön állami hozzájárulásból 1972-ben 125 millió forint vehető igénybe, melyből — és ezt érthetően a törvényjavaslat már nem tartalmazza — a Bács megyei előirányzat 10 millió forint. A felszólalásomban érintett Bács-Kiskun megyében az utóbbi 10 évben csakúgy, mint az ország egyéb területein is, nagyarányú társadalmi, gazdasági fejlődés következett be. Az ország legnagyobb területű megyéje, amely az ország területének 9,2 százalékát foglalja el, lakossága 573 000 fő, az ország lakosságának 5,6 százaléka, amelyből 283 00 ember, vagyis az össznépesség 49,3 százaléka, a mezőgazdasági ágazatban él és dolgozik. A megye gazdasági jellegét az utóbbi 10—15 év alatt végzett, és nem kis eredménnyel járó iparfejlesztés mellett is a mezőgazdaság határozza meg. A megye megmaradt iparosodó mezőgazdasági jellegű megyének. Annak ellenére, hogy a megye ipari termelésének növekedése az utóbbi években meghaladja az országos átlagot, hogy a termelés növekedése az utóbbi években már több mint kétharmad részben a termelékenység növekedésével függ össze, hogy az élelmiszeripar termessé <3 százalékkal magasabb, mint a megelőző évben, hogy a szocialista építőipar termelése ez é^ben is előreláthatóan 13 százalékkal növekszik, hogy a génesítés, a korszerű technológia alkalmazása mindinkább előtérbe kerül, a megye össztermelési volumene, a foglakoztatottak számának alakulása, a megyében megtermelésre kerü n ő nemzeti iövedéiem szemoontiából mégis a mezőgazdaságnak van meghatározó szerepe. A mezőgazdaságban előállított termelési érték mégha 1 adja az évi 9 milliárd forintot. Az országban felvásárolt mezőgazdasági termékek 10—11 százalékát megvénk adia. A 100 000 kataszteri hold körüli szőlőingatlanok terméséből, értékesítésre kerülő bormennviség tekintetében a megve az első helven áll, ugvanúgy, mint ahogv a mezőgazdaságban előállított nemzeti jöved^m egy lakosra jutó korrigált értékének na^^ága szerint is a megyék rangsorában az elsők között áll. Mindezek mellett, az utóbbi más f él évtized sokirányú és igen eredményes feile^ztési tevékenvsége ellenére nem mondható el, hogv az egészségügyi, szodá^'s, kulturális és kommunális e 1 látottság tekintetében az ország egyes területei, között fennálló különbségek minden vonatkozásban felszámolásra kerültek volna. Az egv^s területek, teleülések ez irányú ellátottságát, feü Q ttségi színvonalát leginkább az az intézményhálózat határozza meg. amelv hivatva van a terület lakosságának kiVönböző szintű ellátását biztosítani. Ebből adódóan az ország különböző területei között az intézménvi ellátottságtól függően az igények kielégítése is különböző.
