Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-6

397 Az Országgyűlés 6. ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 398 de számottevő az a hatás is, amelyet most, de különösen a későbbi években kiadásainkra gyakorolnak. Az 1972. évi népgazdasági terv és költségvetés előkészítésekor a harmadik fő feladat volt a költségvetésből nyújtott támogatások, különösen az ártámogatások áttekintése és csökkentése, összekapcsoltuk ezt azzal a törekvésünkkel, hogy az árak a valóságnak megfelelően tükrözzék a ráfordításokat, a tervcélokkal összhangban javítsák a termelők anyagi érdekeltségét, és a szükséges jövedelemátcsoportosítással ösztönözzék az árukínálat erősödését. A tervezett árintézkedések tehát árpolitikánk változatlan alapelveire épülnek. Ismeretesek az építőanyag-hiányból adódó nehézségeink. Néhány évvel ezelőtt az építőanyag-behozatal még egészen jelentéktelen volt, az idén közel 40 millió dollárért kellett építőanyagot importálni. A költségvetés pedig a tégla- és cserépipar-termékeire 460 millió forint, a cement- és tetőfedőpala importjára 300 millió forint ártámogatást folyósított. Az építőanyagipar termelésének ösztönzésére és fejlesztésének stabilizálására január elején felemeljük egyes építőanyagok termelői és kiskereskedelmi árát. A tégla- és cserépfélék termelői árának átlagosan 32 százalékos növelése után a gyártás jövedelmezőbbé válik és a következő években feltétlenül javítja az ellátás színvonalát. Hasonló céllal emeljük a beton- és vasbetontermékek, a tetőfedőpala, a cementkötésű falazóblokk és a parketta árát. A cementnél csak a termelői árat emeljük 10 százalékkal, így igazodunk a termelési költségekhez és csökkentjük az importtal együtt járó terheket. A hazai ellátás mennyiségi és minőségi javítását célozza az öntvények termelői alapárának 15 százalékos növelése és a minőségi öntvények gyártására ösztönző nagyobb felár. A külkereskedelmi árak tartós emelkedése indokolja a színesfémek termelői árának rendezését. A műanyaggyártás jövedelmezőségének javítása érdekében emeljük a műanyagok termelői árát. Azzal számolunk, hogy a termelői árak emelkedését a felhasználó üzemek a költségek csökkentésével, szervezési és egyéb önköltségcsökkentő intézkedéssel ellensúlyozhatják. Egyes esetekben, ahol mint végső felhasználóknál ez feltétlenül szükséges, sor kerülhet a forgalmiadó csökkentésére is a fogyasztói árak védelme érdekében. Néhány változás lesz a fogyasztói árak körében. A sör keresletét az utóbbi években jelentős importtal elégíthettük csak ki, növekvő külföldi árak mellett. Ezt is mérlegelve átlagosan 20 százalékkal emeljük a, sör fogyasztói árát. Egyes külföldi eredetű szeszes italok fogyasztói árát ugyancsak megváltoztatjuk és emeljük. Ezek február 1-én lépnek életbe. Az év elejével növeljük a szeméivgéokocsik gumiabroncs árát is. A kedvező áruellátási helyzet, a mennyiségben, választékban egyaránt fejlett kínálat viszont lehetővé teszi, hogy a mosószerek, szappanok és háztartási tisztítószerek árát január 1-től 17—25 százalékkal csökkentsük, összességében a piaci helyzet, valamint a központi árintézkedések hatására jövőre a fogyasztói árszint várhatóan 3 százalékkal nő, amit a jövő évi terv a bér- és életszínvonal-politikában figyelembe vesz. A költségvetés előkészítésekor fontos követelmény volt az is, hogy a költségvetési szervek kiadásai a nemzeti jövedelemmel azonosan növekedjenek. Az 1972. évi előirányzat 86 milliárd forint. Az előző évi kiadásokat 6,4 százalékkal haladja meg. Ezen belül oktatásra és népművelésre 9,4 százalékkal, társadalombiztosításra és egészségügyre 8,2 százalékkal, igazgatásra pedig 5,4 százalékkal fordítunk többet. A kiadások tervezett színvonala megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy a negyedik ötéves terv céljait kellő takarékosság mellett időarányosan és fokozatosan megvalósítsuk ebben az évben a társadalmi közös fogyasztásban is. Az elmúlt évben a tanácsok költségvetésének és fejlesztési alapjának szabályozórendszerét öt évre, azok pontos mértékeit pedig két évre határoztuk meg. A mindennapi gyakorlat azonban új helyzetet is teremt, intézkedéseket igényel, amelyek a tanácsok gazdálkodását is érintik. Az idén végrehajtott béremelések és központi elhatározások miatt a tanácsok részére az ez évre eredetileg jóváhagyott állami támogatást 1,3 milliárd forinttal növelni kell. Az építőanyagok hatósági árának emelése miatt a lakásépítkezéseknél bekövetkező ártöbbletet a tervben foglalt lakásszám és paramétereknek megfelelően a központi költségvetés a tanácsoknak megtéríti. Ez többek között lehetővé teszi, hogy az alacsony jövedelműek lakásellátásában nagy szerepet játszó bérlakásoknál és tanácsi értékesítésű lakásoknál az építőipari áremelkedések miatt a lakosság terheit ne kelljen növelni. Az 1971. évben meghirdetett mértékű készpénzelőretörlesztés és értékesítési ár tehát érvényben marad, nem változik a lakásépítési hozzájárulás és a lakáshasználatbavételi díj összege sem. Tisztelt Országgyűlés! Jövő évi terveink és intézkedéseink előkészítésénél nemcsak az állam pénzügyi forrásait, hanem a vállalatok, és szövetkezetek jövedelmeit, alapjait és kötelezettségeit is igyekeztünk áttekinteni. A vállalatok és szövetkezetek jövedelme 12—13 százalékkal emelkedik. A nyereség-többletnek csaknem a fele a termelés és forgalom bővüléséből származik, jelentős hányadában a hatékonyság javulásából. Az adórendszer nem változik, így a vállalatok és szövetkezetek nyereségükből az 1972. évi gazdálkodás eredményeként 48 milliárd forintot fordíthatnak érdekeltségi alapjaik képzésére. A fejlesztési alapok növelésére az előző évinél 13 százalékkal nagyobb összeg, 30 milliárd forint, a részesedési alapok növe'^sére 19 százalékkal több, mintegy 11 milliárd forint fordítható. A tartalékalapokba 7 milliárd forintot helyezhetnek. Az alapok gyarapodásával egyidejűleg arra is rá kell mutatni, hogy a vállalatok korábban vállalt kötelezettségei is emelkednek. Tehát a gyorsabb fej-