Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-6

391 Az Országgyűlés 6, ülése, 1971. december 20-án, hétfőn 392 (Elnök: APRÓ ANTAL — 11.02) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotmányunk 12. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott országgyűlés rendes ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban jelentek meg. Tisztelt Országgyűlés! Legutóbbi ülésszakunk óta fájdalmas veszteség érte országgyűlésünket. Lévai Sándor képviselőtársunk, a hajdúböszörményi városi pártbizottság titkára fiatalon, 41 éves korában elhunyt. Lévai elvtárs pártunk szilárd, elvhű harcosa volt. Önfeláldozóan szolgálta a népet, a szocialista eszme megvalósításának ügyét. Különösen sokat fáradozott városa, Hajdúböszörmény fejlesztése érdekében. Eredményes közérdekű munkásságában a lakosság őszinte szeretetét és támogatását élvezte, s így lett másodízben is a város országgyűlési képviselője. Lévai Sándor képviselőtársunk emlékét megőrizzük, s az országgyűlés jegyzőkönyvében megörökítjük. Kérem az országgyűlést, hogy egyperces néma felállással adózzunk emlékének. (Megtörténik.) Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés ez év szeptember 23-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutatta. A jelentést képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem az országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e? (Igen.) Megállapítom, hogy az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudomásul vette. Bejelentem, hogy a Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beterjesztette az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés állandó bizottságainak kiadattam és az országgyűlés tagjai között szétosztottam. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 47. §ának megfelelően bejelentem, hogy két képviselőtársunk interpellációt nyújtott be. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék az interpellációk tárgyát ismertetni. Dr. PRIESZOL OLGA jegyző (olvassa): — Interpellálni kíván Petrovics Emil képviselőtársunk — a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár fejlesztési mulasztásával kapcsolatban — a kohóés gépipari miniszterhez; Fegyveres István képviselőtársunk — Vas megyében a televízió és a rádió vételi viszonyainak megjavítása tárgyában — a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javasolom: 1. az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását; 2. az interpellációkat. Elfogadja-e az országgyűlés a javaslatot? (Igen.) Kérem, aki elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom, hogy az országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Következik az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtárs kíván szólni. Dr. FALUVÉGI LAJOS : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Az esztendőváltás hagyományosan nagy jelentőségű eseménye az előttünk álló év gazdaságfejlődésének körvonalazása. A jövő esztendő már a negyedik ötéves terv felezővonalához közelíti gazdaságunkat. Az ebből adódó követelmények és az előző ötéves tervidőszak immár széleskörűsn elemezhető tapasztalatai jó alapot nyújtanak feladataink meghatározásához. Számolhatunk már annak a lendületnek a hatásaival is, amellyel vállalataink, szövetkezeteink, intézménye'nk a most megvalósuló ötéves tervhez hozzákezdtek. A népgazdasági terv és a költségvetés előirányzatai természetesen összegezve fejezik ki sikereinket és gondjainkat. Ahhoz azonban, hogy ezek valósághűen tükrözzék a fejlődést, eredményesen csökkentsék a gondokat, társadalmi törekvéseinket sokoldalúan szembesítenünk kell a gazdasági növekedés ritmusának változásaival, a nemzetközi gazdasági környezet hatásaival. Az idei költségvetés végrehajtása a gazdasági növekedésnek a tervezettet meghaladó ütemével jellemezhető. A nemzeti jövedelem 7 —8 százalékos emelkedésére számíthatunk, ami meghaladja az 1966—1970-es évek átlagát. Azt is fejlődésünk jelképes főkönyvének eredményoldalára könyvelhetjük, hogy a nemzeti jövedelem gyarapodásának mintegy kilenc tizede a termelékenység javulásából származik. A népgazdaság legtöbb ágazata teljesíti számításba vett hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez. A költségvetés részesedése a vállalatoknál és szövetkezeteknél létrehozott jövedelemből megközelítőleg megfelel az előirányzatnak. Ez 165 milliárd, forintot jelent, ami a nemzeti jövedelem 54 százaléka. A jövedelmekhez való hozzájárulásban alapvető az ipar hányada. Az ipari termelés előreláthatólag 5—6 százalékkal nő. A vegyipar, a gépipar progresszív ágai erőteljesen fejlődtek. Az idei első esztendő, amikor a foglalkoztatott létszám az iparban nem nőtt, a termelés emelkedése teljes egészében a munka termelékenységének javulásából származik. A működő álló alapok értékének emelkedése meghaladja a termelés növekedését. Ebb^n kifeiezésre jut az ipar szerkezetének átalakulása, amelyet a nagyobb állóeszközigényesség, a technikai színvonal emelkedése jellemez. Mutatja azonban azt is, hogy romlott a termelőeszközök kihasználása, nem hajtották végre az indokolt cseréket és selejtezéseket néhány vállalatnál. A kép