Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-5

359 Az Országgyűlés 5. ülése 1971 olyan jellegű megkülönböztetése, miszerint a testnevelés és a sport nem azonos, hanem egymástól különböző, bár egymásra épülő dolgok. Még annyit jegyeznék meg a végén, élőszóra fogott beszédemben, hogy az ifjúsági törvény vitájában nagyon érdekesnek tartottam volna, ha egy szövetkezeti vagy vállalati vezető a saját szempontjait hangoztatva hozzászól ehhez a vitához, s elmondja, hogy részint már mik történtek meg a saját munkahelyçn, részint pedig, milyen intézkedések közeljövőben történő megvalósíthatóságát érzi reálisnak. A törvényjavaslattal a magam részéről egyetértek, annak megszavazását javaslom. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szomszéd Gy. István képviselőtársunk. SZOMSZÉD GY. ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő csoportunk megtárgyalta az ifjúsági törvénytervezetet, valamint áttanulmányozta a vitára bocsátott kormányhatározatokat. A törvénytervezettel és a vitára közreadott kormányhatározatokkal kapcsolatban a következőkben szeretném véleményemet és álláspontomat kifejezésre juttatni. Pártunk Központi Bizottságának 1970 februári 'ifjúságpolitikai kérdésekben hozott állásfoglalása és határozata alapján rendkívül időszerű és szükségszerű, hogy az Országgyűlés törvénybe foglalja az ifjúság nevelésével kapcsolatos kérdéseket. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása az élet minden területén megindult, és az eltelt körülbelül másfél évben jelentős eredményeket hozott. A határozat feldolgozása és eddigi végrehajtása során a párt, állami és gazdasági szervek a korábbinál gyakrabban az ifjúságot érintő kérdésekkel és saját feladataikkal felelősségteljesebben és bensőségesebben foglalkoztak országunkban és a mi megyénkben egyaránt. Ennek eredményeként egyre egészségesebbé válik a szemlélet a fiatalok megítélésében, társadalmunkban elfoglalt helyüket és szerepüket illetően, egyre több szerv vállal konkrét feladatot az ifjúság nevelésében. Megyénkben mindenekelőtt a pártszervek tesznek azért igen sokat, hogy az ifjúság nevelése valóban társadalmi üggyé váljék. A pártbizottságok kezdeményezésére a különböző szervek intézkedési tervekbe foglalták saját tennivalójukat. Egyszóval kialakulóban van egy egészséges megítélés az ifjúságról és egy egészséges társadalmi munkamegosztás az érettük érzett felelősségben. A megyei tanács végrehajtó bizottsága által hozott határozat a tanácsok és a szakigazgatási szerveik feladatát fogalmazta meg. Tanácsaink a korábbiaktól átgondoltabban és többet tesznek a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításáért, az iskolai oktató-nevelő munka további korszerűsítéséért, az ifjúsági szervezetek működési, tárgyi feltételeinek fejlesztéséért. A tanácsok által elfogadott középtávú fejlesztési és pénzügyi tervekben is realizálódik az ifjúságpolitikai határozat. Csaknem ezer hellyel bővítjük óvodai hálózatunkat, az általános iskolai oktató-nevelő munka tárgyi feltételeinek javítása céljából 36 szeptember 23-án, csütörtökön 36(i tantermet és 250 diákotthoni helyet hozunk létre. A fejlesztésekkel az egy általános iskolai osztályteremre jutó tanulók száma az 1970. évi 32,2 főről 1975-ben 28,4 főre csökken. Bővítjük középiskolai tanterem-ellátottságunkat is. Salgótarjánban 500 személyes, Balassagyarmaton 172 személyes kollégium megépítését tervezzük. A fejlesztésekkel 1975-ben a középiskolai tanulók 22,9 százaléka kollégiumi ellátásban részesül. A közművelődési feltételek további javítása céljából Salgótarjánban 22 tantermes zeneiskolát építünk, korszerűsítjük művelődési otthonainkat,, fejlesztjük az ifjúsági és klubkönyvtár-hálózatunkat. A sportolási feltételek javítására sportcsarnokokat, edzőcsarnokokat és sportpályákat építünk. Középtávú pénzügyi terveinkben községi tanácsaink mintegy ötmillió forintot terveztek az ifjúsági szervezetek támogatásának költséghelyén, a KISZ és az úttörőcsapatok működési feltételeinek javításáért. Ez a néhány számadat is tükrözi és érzékelteti — bár az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatok köre ennél jóval nagyobb —, hogy tanácsaink komolyan veszik az ifjúság neveléséből reájuk háruló feladatokat. Mindezekkel párhuzamosan egyre inkább bővülnek a KISZ és az úttörőcsapatok működésének feltételei, a vezetőképző- és a nyári táborokhoz, a foglalkozáshoz szükséges helyiségek és felszerelések egyaránt. Természetesen az ifjúsággal való foglalkozás nemcsak és nem elsősorban anyagi jellegű feladat. Az élet minden területén arra törekszünk, hogy pártunk állásfoglalásának megfelelően biztosítsuk az ifjúság helyét, szerepét a társadalmi és közéletben, javítsuk nevelésük feltételeit. Az országgyűlési és a tanácsi választások alkalmával jelentős előrelépés történt a fiatalok közéletben, a tanácsokban való képviseletének vonatkozásában is. Községi tanácsainkban a korábbi 298 fővel szemben 404 fiatal került megválasztásra, két városunkban 18 fiatal tanácstag, és a megyei tanácsban is 8 fiatal került megválasztásra. Jelentős előrelépés ez az elmúlt ciklushoz viszonyítva, bár mindezeket csak kezdeti lépésnek fogjuk fel, és arra törekszünk, hogy az arra alkalmas fiatalok még nagyobb számban vegyenek részt a közéletünknek e jelentős fórumaiban. Tisztelt Országgyűlés! E téren néhány adattal szerettem volna érzékeltetni, hogy az ifjúsággal való foglalkozás a fiatalok nevelésével kapcsolatban, ma már a tanácsoknál valóban gyakorlati életünkben is jelentkezik. Meggyőződésem, hogy az elfogadásra kerülő ifjúsági törvény még inkább fokozza és tökéletesíti feladatainkat és munkánkat egyaránt. Az ifjúsági törvény előkészítését és mai parlamenti vitáját, majd pedig az elfogadott törvényt és jogszabályokat, megyénkben is nagy érdeklődés kíséri. Ezt igazolja az a széles körű, mondhatnánk társadalmi méretű aktív vita, ami a törvény előkészítésének időszakában megyénkben is kibontakozott. Különböző összejöveteleken, KISZ-rendezvényeken mintegy ezer konkrét javaslat, vélemény hangzott el a törvénytervezetről. A vita széles körű és szervezett volt. A