Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-5
357 Az Országgyűlés 5. ülése 1971. szeptember 23-án, csütörtökön 358 hoz és szelleméhez méltó állampolgári magatartással, becsületes alkotómunkával, s a realitásokat megértve fogja viszonozni. Az ifjúság könnyen ragadtatja el magát, hellyel-közzel a szubjektivizmustól sem mentes. Elfogultság gyakran jellemzi. Hajlamos megalapozatlanabba is bírálni, többször követelni, hajlamos a kényelemszeretetre is, mármint amelyik réteg hajlamos. De az okos, világos beszédet mindig megérti, ha a társadalom segítségén kívül annak közös gondjaiba is beavatják, feladataiból nagyobb részt kap, közömbös nem marad. Nem akarom az ismert és kevésbé közismert jellemzőket felsorolni. Tudjuk: nem egy negatív megállapítás terjedt el alaptalanul, mint ahogyan a pozitív vélekedésekből fakadó általánosítások sem bizonyultak minden rétegre és területre egyaránt érvényesnek. Ez így is van rendjén, hiszen az uniformizáltság ennél sokszor nagyobb aggodalomra adna okot. Amit viszont egyértelműen elmondhatunk az ifjúságról, az az, hogy egyetért pártunk politikájával és támogatja, a szocializmust magáénak érzi, sőt, csak a szocializmust érzi magáénak, hiszen benne nőtt emberré, társadalmi közérzete jó. Aki akar, az nálunk dolgozhat, és a jó munkának ma már megvan a megfelelő bére is. A világszerte tömegesen elterjedt torzulások, gondolok itt a hippizmusra, a kábítószer-élvezetre, a pornomániára és hasonlókra, Magyarországon nem találtak talajra, merem állítani, nem is fognak. Ami ténylegesen problematikus, az a fiataloknál még gyakran tapasztalható, nem ritkán csak divatból is felvett, főként közéleti közömbösség, hangsúlyozott vagy egyszerűen csak a hiányos műveltségből fakadó apolitikusság, az általános vagy szakirányú képzésben, a műveltségben, céltudatos vagy önkéntes gyarapításában fellelhető egyenetlenségek, hanyagság, nemtörődömség. Sok helyütt ugyanebből a szempontból kiindulva, még a nyolc osztályt sem végzik el, és azok a törekvések, amelyek a kevésbé iskolázott dolgozók vagy a kevésbé iskolázott fiatalok továbbművelésére irányulnának, csődbe jutnak. Ennek szükségszerű társadalmi-politikai vetületeit, köztük a fluktuációt, az indokolatlan elégedetlenkedést, hangulatkeltést, elhamarkodott bírálatot stb. jól ismerjük. Ez a törvényjavaslat — hangsúlyozni szeretném — nem gyógyír, a fiatalok nem is várják, nem is érzik annak, nincs is szó betegségről. Egy elérkezett fejlődési állapotot rögzít, hogy egy további fejlődési állapotot segítsen még jobbá válni. A fejlődéssel együttjáró nehézségeket, átmeneteket viszont a fiataloknak sem szabad misztifikálniuk. Eléggé kiforratlan ma még például, főleg a fiatalok körében a szocialista javak és értékek társadalmi birtoklásával velejáró szocialista tulajdonosi szemlélet jelenlegi kialakultsága. Ebből is következően számos ifjúsági kollektíva — brigádok, alkotó közösségek, klubok, tanuló közösségek stb. — élete tartalmi helyett csupán formális jegyeket mutat. Nagyon helyes törekvések vannak az ilyen formális jegyek megszüntetésére atekintetben is, hogy a túlzott adminisztrációt a mozgalmi életben visszafej leszszük. A közéleti járatlanság, gyakorlatlanság, fogyatékos vagy rosszul informáltság, esetenként a leegyszerűsített tájékoztatási mód, a valódi magyarázati okok nem hozzáértő kommentálása, vagy a rosszul értelmezett tekintélyelv, a hiányos helyzetfeltárás tartós passzivitáshoz, érdektelenséghez vezet. De lehet egy-egy munkahely fiatal dolgozóinak közhangulatát rontó körülmény, némely szempontból helyteleníthető vezetői szemléletből fakadó is. Ugyanígy leszűkült vezetői gondolkodás, túlzott anyagiasság, ígéretek meg nem tartása, régebbi dolgozók úgynevezett lezsersége, biztatás arra, hogy hagyd a dolgokat a maguk útján menni, önkritikátlan viselkedés, időnként pedig kizárólagosan csak a gazdasági érdekek túlzott előtérbe helyezése —, hogy csak néhányat említsek a kirívóbbak közül. Főleg a pályakezdők igénylik és joggal, a velük való bánásmódban az érzékelhetően emberi, morális megnyilvánulásokat, beleértve a képességek, felkészültség szerinti foglalkoztatást, az elért eredményeikkel összhangban álló erkölcsi és anyagi méltánylást, ösztönző további feladatok kitűzését, sok őszinte baráti szót, ha sor kerül rá, védelmet és olyan légkört, megbecsülést, amely valódi érdemek szerint jelentkezik, s a helyes egyéni vagy társadalmi ambíciót nem engedi félremagyarázni, rosszindulatú személyeskedésbe fulladni. Sajnos, sok ilyen eset van. Ügy érzem, meghozandó törvényünk átfogó segítséget tud nyújtani ifjúságunknak minden lényeges törekvése valóraváltásában, ideértve az életkori sajátosságokból, gondolkodásbeli különbözőségekből fakadó kisebb-nagyobb konfliktusok feloldódási lehetőségeinek megkönnyebbedését, meggyorsítását is az élet megannyi területén, így aztán az iskolában tanultak, az ifjúsági mozgalomban ismertetett, hirdetett dolgok nem fognak majd a munkábaálllás után sokak számára a gyakorlati élettől idegen,- „írott malaszt 5 ' szintjére degradálódni, és enyhülni bírnak a fiatalos elképzelések és az úgynevezett majd megtanuljátok ti is az életet rosszízű felnőtt bölcsesség közötti különbözőségek, mégpedig a korábbi társadalmak vissza nem kívánt generációs ellentéteire, társadalmi igazságtalanságaira utaló „élettapasztalat" rovására. Csökken a protekcionizmus, növekedhetik a kollektív, a jól termelő és politikai munka, valamint a helytállás szerinti becsület még azon korosztály szemében is — itt bizonyos értelemben a fiatalokra gondolok —, akikről ma sokan állítják, hogy cinikusak. Nem akarom türelmüket az időnek előrehaladott volta miatt is hoszszan igénybe venni, illendő rövidséggel engedtessék még meg, hogy az általam elmondani kívánt néhány, a végrehajtási intézkedésekhez sorolható észrevételt címszó szerint megemlítsek. Ilyenek lennének — melyeket majd ajánlani kívánok az intézkedést lebonyolító szakigazgatási fórumoknak — részben az ifjúsági turizmussal foglalkozó észrevételek, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szerepének megerősítése, cirkulációs jegynek a bevezetéséről való elgondolkodás, családalapítási kérdésnél egy úgynevezett hosszú lejáratú, mérsékelt kamatú és tartós fogyasztási cikkek nagyobb tömegének megvásárlására alkalmas vállalati segélyek rendszerbe helyezése, valamint a testnevelés és a sport
