Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.
Ülésnapok - 1971-5
313 Az Országgyűlés 5. ülése 1971. kájuk jelentőségét ismeri el a törvény, amikor róluk is, mint az ifjúság hivatásos nevelőiről szól. Az iskolai nevelés, az állam gondoskodása, a hivatásos nevelők mégoly felelősségteljes munkája sem feledtetheti velünk, hogy gyermekeink neveléséért elsősorban mi, szülők vagyunk a felelősek. A szülői gondoskodás mélységesen emberi hivatás és ugyanakkor állampolgári kötelesség is. Az ifjúságnevelésre hivatott szervek és intézmények között kiemelkedően fontos és sajátos helyet foglal el a fiatalok politikai-társadalmi szervezete, a KISZ és az Úttörőszövetség. Ezt ismeri el a törvénytervezet azzal, hogy meghatározza az ifjúsági szervezetek jogait és azt, hogy tevékenységüket az állami szervek segítsék és támogassák. Tisztelt Képviselő elvtársak! Most, az országgyűlési ülésszak idején, az elkövetkező hetekben, nemcsak az ifjúság, hanem egész társadalmunk nagy figyelmet fordít az ifjúsági törvényre. Ez így is van rendjén, hiszen e törvény az ifjúságról tartalmaz rendelkezéseket, de nem kizárólag az ifjúság, hanem egész társadalmunk, hazánk minden állampolgára a „címzettje". Amikor e társadalmi felelősségről szólunk, hangsúlyozni kívánjuk, hogy az ifjúság maga is felelős saját jövőjéért; nem tárgya, hanem alanya, aktív tényezője az ifjúságpolitikának. A mi fiataljaink ezt tettekkel is bizonyítják. Sokatmondó tény például, hogy a szocialista brigádok tagjainak közel 35 százaléka 30 éven aluli, az ifjúsági munkabrigádok száma meghaladja a 6700-at. A „kommunista szombatok és vasárnapok" mozgalom keretében 1 év alatt közel 1500 akcióra kerül sor, és a kifizetett munkabérekből a vietnami szolidaritási akcióra befizetett összeg 1970-ben elérte a 40 millió forintot. Fiataljaink tízezrei végeznek áldozatos munkát az ifjúsági építőtáborokban, érnek el kiváló eredményeket a katonai szolgálatban, a tanulmányi versenyeken és vetékedőkön, és egyre több az olyan kimagasló eredményt elért fiatal, akire egy-egy matematikai olimpián, nemzetközi zenei versenyen vagy sportvetélkedőn büszkék lehetünk. Joggal állapította meg a párt X. kongreszszusa, hogy ifjúságunk túlnyomó többsége szorgalmasan tanul, becsületesen végzi munkáját, és készül jövőjére. Igazán fontos volna, hogy társadalmunk minden rétegében egyetértsünk az ifjúság ilyen alapon történő megítélésével, hogy a szórványosan jelentkező negatív jelenségeket tipikusnak ne minősítsük és csupán a divathoz tartozó szélsőségek félre ne vezessenek minket. Ifjúságunknak is tartozunk azzal, hogy a közvélemény előterében a becsülettel élő, dolgozó nagy többség és ne az egyébként joggal bírált törpe, de hangos kisebbség álljon. Tisztelt Országgyűlés! Az ifjúságról szóló törvény keret jellegű jogszabály, elvi átfogó rendelkezéseket tartalmaz és ezért nem vállalkozhat minden kérdés részletes kifejtésére. Ez a végrehajtást szolgáló kormányhatározatok és a miniszteri szintű jogszabályok feladata lesz. A képviselő elvtársak előtt ismert a kormányhatá. szeptember 23-án, csütörtökön 314 rozatnak az a rendelkezése, amely szerint az ifjúság helyzetének fokozatos javítása érdekében a minisztériumoknak és az országos hatáskörű szerveknek, valamint a tanácsoknak legalább kétévenként a KISZ illetékes szerveivel együttműködve meg kell vizsgálniuk tevékenységi területükön az ifjúság helyzetét és a törvény folyamatos végrehajtása érdekében kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket. A kormány felkéri továbbá a társadalmi és tömegszervezeteket, mindenekelőtt az ifjúsági szövetséget, hogy az ellenőrzésben való részvétellel segítsék elő az ifjúságról szóló jogszabályok végrehajtását. Mindez a törvény végrehajtásának garanciáját, jogi és egyben politikaitársadalmi biztosítékát is jelenti. Ugyanakkor szólni kívánok arról is, hogy a törvényjavaslat egyes konkrét rendelkezéseinek gyakorlati megvalósítása néhány területen máris megkezdődött. A kormány 1970-ben létrehozta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanácsot, hogy az állami élet területén ellenőrizze, koordinálja az ifjúsággal kapcsolatos munkát, és rendelkezett az ifjúságpolitikai célokat szolgáló pénzügyi alapok létesítéséről is. Határozatot hozott a pályaválasztási tanácsadásról, az ifjúsági turizmus fejlesztéséről és a jövőben további kérdéseket vizsgál meg. Ilyenek: a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása, a diáksport helyzete, az ifjúság kulturális ellátása, hogy csak néhányat említsek. A törvény rendelkezésének végrehajtása tehát évekig tartó, tervszerű és folyamatos munkát igényel. Mindehhez államunk a népgazdaság teherbíró képességéhez igazodva a szükséges anyagi eszközök biztosításáról is gondoskodni kíván. Tisztelt Országgyűlés! Másfél évvel ezelőtt kezdődtek azok a munkálatok, amelyeknek eredményeképpen előterjeszthetem az ifjúságról szóló törvénytervezetet. A nagyfokú érdeklődést és aktivitást mutatja a számos javaslat, észrevétel, amely a tervezet vitái során elhangzott a társadalom különböző rétegeinek képviselői és természetesen a leginkább érintettek és érdekeltek, a fiatalok részéről. Most a tisztelt Országgyűlést kérem, vitassa meg és fogadja el az ifjúságról szóló törvényjavaslatot. (Taps.) ELNÖK: Nagy Richárd képviselőtársunkat, a törvényjavaslat bizottsági előadóját illeti a szó. NAGY RICHÁRD: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az ifjúságról szóló törvényjavaslattal időszerű és nagy társadalompolitikai jelentőségű kérdés kerül megtárgyalásra az Országgyűlés mostani ülésszakán. Amint ismeretes, az indító gondolatot a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1970 februári ülése adta meg. A Központi Bizottság az ifjúságpolitikai irányelvek elfogadásával együtt állást foglalt egy ifjúsági törvény megalkotása mellett. A kormány az 1970 májusi határozatával elindította az ifjúsági törvény előkészítésének konkrét munkáját. Minden érdekelt szervezet képviselőjének részvételével megalakult a kodifikációs bizottság, és az általa kidolgozott törvénytervezet vitájáról az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács gondoskodott.
