Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-4

263 Az Országgyűlés 4. ülése 1 azonos tevékenységek után fizetett alapórabéreket, s ez rossz társadalmi visszhangot vált ki. E problémát úgy lehet és kell megoldani, hogy a termelőszövetkezeti munkavállalóknak fizethető bérek a hasonló tevékenységet végző iparvállalatok béreitől — az alapbérekhez hozzászámítva a jutalmat és a nyereségrészesedést i

s — és figyelembe véve a rosszabb munkakörülményeket, legfeljebb tíz százalékkal térhetnek el. A bérezés ezzel elejét veszi az aránytalanságok kialakulásának, 'továbbá részben honorálja azt a körülményt, hogy a termelőszövetkezetek ipari részlegeiben dolgozók rosszabb műszaki feltételek, mostohább szociális és kulturális ellátottság mellett végzik munkájukat. Mindezeknek a következetes megvalósítása egyúttal azt is igényli, hogy az illetékes állami és szövetkezeti belső ellenőrző szervek rendszeresebben ellenőrizzék a szövetkezetek ipari részlegeit, a szabálytalanságok s a törvénytelenségek megelőzésére, illetve megszüntetésére idejében tegyenek intézkedéseket. A tevékenység szerint illetékes ágazati tárcák vezetői pedig a jövőben fokozottabban éljenek a jogszabályokban előírt hatáskörökkel és a felelősségükkel. Tisztelt Képviselő Elvtársak ! A törvény előkészítői jó munkát végeztek, jól hasznosították szocialista szövetkezeti mozgalmunk gazdag tapasztalatait. Egyetértek azzal, hogy a beterjesztett javaslatot az országgyűlés törvényerőre emelje. Az új törvény jól illeszkedik a szocializmus teljes felépítését szolgáló munkánkba, a társadalmi és politikai életünkre jellemző demokratizálódás folyamatába. Mélységes meggyőződésünk, hogy a szocializmus teremti meg az igazi politikai és gazdasági demokrácia feltételeit, ugyanakkor a demokrácia fejlesztése előfeltétele a szocializmus fejlődésének. A szövetkezeti törvény jól szolgálja majd szocialista demokráciánk erősítését, egészséges továbbfejlesztését. Éppen ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében a beterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Vass József képviselőtársunk. VASS JÓZSEF : Tiszelt Országgyűlés ! A szocializmus építése során pártunk irányításával, a munkásosztály önzetlen segítségével, a szövetkezeti mozgalom fejlődésében egy történelmi szakaszhoz érkeztünk. Mint ismeretes, a szövetkezetek eddig is jelentős szerepet töltöttek be a szocializmus építésében, a gazdasági életben, a termelői és fogyasztói érdekeltség kifejlesztésében, védelmében. Ezeknek az elveknek a jövőbeni megvalósítása az Országgyűlés elé terjesztett szövetkezeti törvénytervezet végrehajtásán keresztül is biztosított. A szövetkezeti törvénytervezet előkészítésében részt vett Nógrád megyei szövetkezeti dolgozóknak a vitaülések során a véleménye egységes volt a törvényalkotás időszerűsége és szükségessége tekintetében. \ . szeptember 22-én, szerdán 264 A különböző ágazatokban alakult szövetkezetek fejlődési szakaszai eltérnek egymástól. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezeteknek — amelyek a szövetkezeti mozgalom bölcsőjének megteremtői voltak — a fejlődése az utóbbi időben dinamikus volt, de a működés, a gazdálkodás vonatkozásában nem kristályosodtak ki olyan tisztán a szövetkezeti alapelvek, mint a mezőgazdasági jellegű szövetkezetekben. Csak megemlítem, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az 1967. évi III. törvény megjelenése után jobban kibontakozott a szövetkezeti demokrácia elveinek érvényesülése, megvalósult a kollektív vezetés, valóban a szövetkezeti tagok döntöttek a szövetkezetet érintő legfontosabb kérdésekben. A mezőgazdasági szövetkezetek fejlődési üteme gyorsabb volt az egyéb szövetkezeti ágazatokhoz tartozó szövetkezekénél, mégis helytálló az a megállapítás, hogy a különböző ágazatokra vonatkozó és a tervezetben szabályozott életviszonyok egyneműek, azonos elvek szerint szabályozhatók. . Az a felismerés, hogy az egységes szövetkezeti törvényt meg kell alkotni, egyrészt a mozgalom eddigi eredményeinek összefoglalására, másrészt a mozgalom továbbfejlesztésére serkent. A tervezet törvényerőre emelésével és a szövetkezeti ágazati végrehajtási rendeletek elkészítésével sók olyan ellentmondás oldható fel a szövetkezeti mozgalmon belül, amelyek a gyakorlati életben jelentkeztek, esetleg a fejlődés akadályává válhatnak. A törvényjavaslat bevezetése leszögezi, hogy a szövetkezetek az elmúlt évtizedek fejlődésének eredményeképpen a szocialista gazdálkodás egyik vállalati formájává váltak, a szövetkezet az állami vállalattal egyenrangú. A tulajdon vonatkozásában az 1967. évi IV. törvény és a jelenlegi tervezet egyértelműen rendelkezik, viszont még több ellentmondás tapasztalható a gazdálkodás tekintetében az állami vállalat és a szövetkezeti partner-kapcsolat megítélésében. Véleményem szerint az egyes monopolhelyzetben levő vállalatokkal szemben az egyenlő partner elve nem érvényesülhet, sok esetben egyoldalúan határozzák meg a szövetkezetekkel való gazdasági kapcsolatokat. Az utóbbi időben sok szó esik a mezőgazdasági jellegű szövetkezetek kiegészítő tevékenysé-' géről. Nógrád megyében 76 termelőszövetkezet működik, amelyek 46 százaléka — 35 termelőszövetkezet — az új támogatási rendszer szerint is a kedvezőtlen termőhelyi adottságú kategóriába tartozik. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok következtében az alaptevékenységnek az átlagosnál magasabb költségszintje viszont szükségessé teszi a jövedelmező kiegészítő tevékenységet a költségtöbblet fedezése és a szövetkezeti tagok rendszeresebb foglalkoztatása miatt. Tapasztalatom, hogy a 7—8 aranykoronás földeken is értünk el eredményeket. Hogy csak egy példát említsek; fő növényünk, a búza termésátlaga éveken keresztül 12—14 mázsa körül van megyei átlagban. A kiegészítő tevékenységen belül a téeszek a természeti adottság lehetőségeinek kihasználá-