Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-4

263 Az Országgyűlés 4. ülése 1 azonos tevékenységek után fizetett alapórabére­ket, s ez rossz társadalmi visszhangot vált ki. E problémát úgy lehet és kell megoldani, hogy a termelőszövetkezeti munkavállalóknak fizethető bérek a hasonló tevékenységet végző iparvállalatok béreitől — az alapbérekhez hoz­zászámítva a jutalmat és a nyereségrészesedést i s — és figyelembe véve a rosszabb munkakö­rülményeket, legfeljebb tíz százalékkal térhetnek el. A bérezés ezzel elejét veszi az aránytalansá­gok kialakulásának, 'továbbá részben honorálja azt a körülményt, hogy a termelőszövetkezetek ipari részlegeiben dolgozók rosszabb műszaki feltételek, mostohább szociális és kulturális el­látottság mellett végzik munkájukat. Mindezeknek a következetes megvalósítása egyúttal azt is igényli, hogy az illetékes állami és szövetkezeti belső ellenőrző szervek rendsze­resebben ellenőrizzék a szövetkezetek ipari rész­legeit, a szabálytalanságok s a törvénytelensé­gek megelőzésére, illetve megszüntetésére idejé­ben tegyenek intézkedéseket. A tevékenység sze­rint illetékes ágazati tárcák vezetői pedig a jö­vőben fokozottabban éljenek a jogszabályokban előírt hatáskörökkel és a felelősségükkel. Tisztelt Képviselő Elvtársak ! A törvény előkészítői jó munkát végeztek, jól hasznosították szocialista szövetkezeti moz­galmunk gazdag tapasztalatait. Egyetértek az­zal, hogy a beterjesztett javaslatot az ország­gyűlés törvényerőre emelje. Az új törvény jól illeszkedik a szocializmus teljes felépítését szolgáló munkánkba, a társa­dalmi és politikai életünkre jellemző demokrati­zálódás folyamatába. Mélységes meggyőződé­sünk, hogy a szocializmus teremti meg az igazi politikai és gazdasági demokrácia feltételeit, ugyanakkor a demokrácia fejlesztése előfeltéte­le a szocializmus fejlődésének. A szövetkezeti törvény jól szolgálja majd szocialista demokrá­ciánk erősítését, egészséges továbbfejlesztését. Éppen ezért a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a kormány nevé­ben a beterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Vass József képviselőtársunk. VASS JÓZSEF : Tiszelt Országgyűlés ! A szo­cializmus építése során pártunk irányításával, a munkásosztály önzetlen segítségével, a szövetke­zeti mozgalom fejlődésében egy történelmi sza­kaszhoz érkeztünk. Mint ismeretes, a szövetkezetek eddig is je­lentős szerepet töltöttek be a szocializmus épí­tésében, a gazdasági életben, a termelői és fo­gyasztói érdekeltség kifejlesztésében, védelmé­ben. Ezeknek az elveknek a jövőbeni megvaló­sítása az Országgyűlés elé terjesztett szövetke­zeti törvénytervezet végrehajtásán keresztül is biztosított. A szövetkezeti törvénytervezet előkészíté­sében részt vett Nógrád megyei szövetkezeti dol­gozóknak a vitaülések során a véleménye egysé­ges volt a törvényalkotás időszerűsége és szük­ségessége tekintetében. \ . szeptember 22-én, szerdán 264 A különböző ágazatokban alakult szövetke­zetek fejlődési szakaszai eltérnek egymástól. Az általános fogyasztási és értékesítési szövetkeze­teknek — amelyek a szövetkezeti mozgalom böl­csőjének megteremtői voltak — a fejlődése az utóbbi időben dinamikus volt, de a működés, a gazdálkodás vonatkozásában nem kristályosod­tak ki olyan tisztán a szövetkezeti alapelvek, mint a mezőgazdasági jellegű szövetkezetekben. Csak megemlítem, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben az 1967. évi III. törvény megjelenése után jobban kibontakozott a szövet­kezeti demokrácia elveinek érvényesülése, meg­valósult a kollektív vezetés, valóban a szövetke­zeti tagok döntöttek a szövetkezetet érintő leg­fontosabb kérdésekben. A mezőgazdasági szövetkezetek fejlődési üteme gyorsabb volt az egyéb szövetkezeti ága­zatokhoz tartozó szövetkezekénél, mégis helyt­álló az a megállapítás, hogy a különböző ágaza­tokra vonatkozó és a tervezetben szabályozott életviszonyok egyneműek, azonos elvek szerint szabályozhatók. . Az a felismerés, hogy az egységes szövetke­zeti törvényt meg kell alkotni, egyrészt a moz­galom eddigi eredményeinek összefoglalására, másrészt a mozgalom továbbfejlesztésére ser­kent. A tervezet törvényerőre emelésével és a szövetkezeti ágazati végrehajtási rendeletek el­készítésével sók olyan ellentmondás oldható fel a szövetkezeti mozgalmon belül, amelyek a gya­korlati életben jelentkeztek, esetleg a fejlődés akadályává válhatnak. A törvényjavaslat bevezetése leszögezi, hogy a szövetkezetek az elmúlt évtizedek fejlődésé­nek eredményeképpen a szocialista gazdálkodás egyik vállalati formájává váltak, a szövetkezet az állami vállalattal egyenrangú. A tulajdon vo­natkozásában az 1967. évi IV. törvény és a jelen­legi tervezet egyértelműen rendelkezik, viszont még több ellentmondás tapasztalható a gazdál­kodás tekintetében az állami vállalat és a szö­vetkezeti partner-kapcsolat megítélésében. Véle­ményem szerint az egyes monopolhelyzetben levő vállalatokkal szemben az egyenlő partner elve nem érvényesülhet, sok esetben egyolda­lúan határozzák meg a szövetkezetekkel való gazdasági kapcsolatokat. Az utóbbi időben sok szó esik a mezőgazda­sági jellegű szövetkezetek kiegészítő tevékenysé-' géről. Nógrád megyében 76 termelőszövetkezet működik, amelyek 46 százaléka — 35 termelő­szövetkezet — az új támogatási rendszer szerint is a kedvezőtlen termőhelyi adottságú kategó­riába tartozik. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok követ­keztében az alaptevékenységnek az átlagosnál magasabb költségszintje viszont szükségessé te­szi a jövedelmező kiegészítő tevékenységet a költségtöbblet fedezése és a szövetkezeti tagok rendszeresebb foglalkoztatása miatt. Tapasztalatom, hogy a 7—8 aranykoronás földeken is értünk el eredményeket. Hogy csak egy példát említsek; fő növényünk, a búza ter­mésátlaga éveken keresztül 12—14 mázsa körül van megyei átlagban. A kiegészítő tevékenységen belül a téeszek a természeti adottság lehetőségeinek kihasználá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom