Országgyűlési napló, 1971. I. kötet • 1971. május 12. - 1972. december 14.

Ülésnapok - 1971-4

257 Az Országgyűlés 4. ülése 1971. szeptember 22-én, szerdán 258 kérdéseit, a megvalósítás során elért eredményeket és problémákat. Még inkább előremutatónak kell minősítenünk àzt a törekvést, hogy a szövetkezetek együttműködését, erőik összefogását kezdeményezik egy pár olyan társadalmi érdekű feladat megoldására, mint például a közvetlen értékesítés, a lakossági szolgáltatás jobb megszervezése, erőteljes fejlesztése stb. A törvénytervezet és az alapító levél szerint az Országos Szövetkezeti Tanács feladata az is, hogy egyeztetés útján összehangolja a szövetkezetek és érdekképviseleti szerveik nemzetközi kapcsolatait. Ez az összehangoló tevékenység már eddig is figyelemre méltó eredményeket hozott. Kiadványai útján a magyar szövetkezeti mozgalom tapasztalatai kezdenek ismertté válni a szocialista országokon kívül is. Tevékenysége hozzájárult, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége tavaly előbb magát az Országos Szövetkezeti Tanácsot s utána a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát is tagjai közé felvette. Meg vagyunk győződve arról, hogy a jövőben a magyar szövetkezeti mozgalom egységes képviseletét ellátó Országos Tanácsnak nem szűkülnek, inkább bővülnek a nemzetközi kapcsolatai. A szövetkezeti mozgalom fejlődése lehetővé és szükségessé is teszi nemzetközi szövetkezeti kapcsolataink tervszerű fejlődését. Ennek során tovább erősítjük a testvéri szocialista országok szövetkezeti mozgalmaival való kapcsolatot, rendszeresen kicseréljük a szocialista szövetkezés elméleti és gyakorlati tapasztalatait. A szocialista országok viszonylatában a sajátos szövetkezeti területeken is elő kívánjuk mozdítani a szocialista nemzetközi gazdasági integráció kölcsönös előnyökön alapuló fejlődését. Emellett szövetkezeti szövetségeink részéről biztató törekvés tapasztalható a nem szocialista államok szövetkezeti mozgalmaival való kapcsolatok fokozottabb kiépítésére is. Kedves Képviselő Elvtársak! A szocialista országok mindegyikében számottevő szerepe van a szövetkezeteknek és a szövetkezeti mozgalomnak. A szocialista államnak a szövetkezetekkel kapcsolatos magatartása szilárd elméleti alapokon nyugszik. Még Lenin fogalmazta meg szövetkezeti tervében: a szocialista állam minden társadalmi, gazdasági és politikai segítséget megad ahhoz, hogy a szövetkezetek a szocialista építésben betöltött szerepüknek megfelelően fejlődjenek. A társadalom érdekeit az állam a szövetkezetekben a gazdasági befolyásolás útján, a működés, valamint a tulajdonviszonyok szabályozásával és az állami felügyelettel érvényesíti. Hazánkban a szövetkezetek tevékenységének gazdasági szabályozása — kisebb sajátosságokat leszámítva — lényegében az állami vállalatokéval azonos rendszerben történik. A gazdasági szabályozó és ösztönző eszközöknek mindkét szektorban ugyanazt a szerepet kell betölteniük. Csak úgy valósulhat meg a népgazdaság egységes központi irányítása, a piac aktív szerepére épülő szocialista tervgazdálkodás. A gazdasági befolyásolás mellett a szövetkezetekre a szocialista állam jogszabályokban megállapítja a szövetkezeti gazdálkodás, a működés és vezetés általános szabályait és felügyeletet gyakorol azok megtartása felett. A szövetkezetekre — amint ezt az igazságügyminiszter elvtárs kifejtette — csak törvény, törvényszintű és kormányszintű jogszabályok, az ezek által meghatározott körben miniszteri rendeletek, illetve államtitkári rendelkezések, valamint a szövetkezetek saját határozatai és az általuk kötött szerződések háríthatnak kötelezettséget. Ennek az elvnek a gyakorlati érvényesítése azt is jelenti, hogy központi, helyi állami és társadalmi szervek ellátási felelősséget, termelési-felvásárlási kötelezettséget stb. nem róhatnak a szövetkezetekre. Nem igényelhetik azoktól olyan tevékenység folytatását, amely a szövetkezeteknek veszteséget okoz, a tagok érdekeivel ellentétes. Az államigazgatási szervek tehát a szövetkezetek helyett nem gazdálkodhatnak. Amennyiben ez elkerülhetetlen, csakis az anyagi feltételek biztosításával — a terhek átvállalásával— a kölcsönös megegyezés "útján kerülhet sor azok megvalósítására. A szövetkezetek és az állami vállalatok egymás közötti kapcsolataiban a törvényjavaslat leszögezi az egyenjogúság elvét. Állami gazdálkodó szervezetek — vállalatok, bankok — hatósági funkciókat a szövetkezetek felett nem gyakorolhatnak. A szocialista vállalatok között a tulajdonviszonyok eltéréseiből eredően semmiféle alá- és fölérendeltségre nincs szükség, az egyenesen káros lenne. A gazdasági együttműködés, összefogás a mi viszonyaink között csakis a kölcsönös előnyökre és kockázatvállalásra épülhet. Az állam által társadalom- és gazdaságpolitikai szempontból szükségesnek ítélt, de gazdaságosan nem bonyolítható feladatok ellátásáért a szövetkezetek állami támogatásban részesülhetnek. Illetve megkaphatják ugyanazt a támogatást, amit az állam ugyanazon tevékenység esetén az állami vállalatoknak nyújt. A törvényjavaslat igen fontos tétele a 111. szakasz, amely a gazdasági ágazati miniszterek hatáskörébe utalja: gondoskodjanak arról, hogy az ágazat területén a szövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek. Az ágazati minisztereknek tehát a gazdasági szabályozó rendszer kialakítása során és általában az ágazati irányítás körében kellő gonddal kell foglalkozniuk az ágazatukhoz tartozó szövetkezeti tevékenységgel is. Ennek egyik jelentős eszköze, hogy az ágazati miniszterek szakmai felügyeletet gyakorolnak a szövetkezeteknek az ágazatukhoz tartozó tevékenysége felett. Vegyes profilú szövetkezetek esetében, mint az előbb idézett 111. § konkrétabb megfogalmazását jelentő végrehajtási kormányrendelet 55. §-a megállapítja : az ágazati irányításból adódó feladatokat, tehát az ágazati felügyeletet — szakterületét illetően — valamennyi érdekelt miniszter gyakorolja. Ez a szakmai felügyelet nem magára a szövetkezetre és nem annak alapszabályszerű működésére, hanem az ágazat körében végzett, a gazdálkodást szabályozó szakmai tevékenységére, valamint a más jogszabályokban meghatározott általános érvényű szakmai előírások megtartásának igazgatási jellegű ellenőrzésére terjed ki. Az állami törvényességi felügyeletet a szőri. *