Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-23

1807 Az Országgyűlés 23. ülése, 1969. július 2-án, szerdán 1808 széről, s az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek figyelembevételével igyekszünk ezeket kielégíteni. Ez évben a meglevő hitelfajtákon túlmenően néhány új hitelkonstrukció került bevezetésre. Nem kívánom részletezni, néhányat azonban röviden megemlítenék. Ilyen a lakossági közműhitel, amely víz, csatorna, gáz és villany bevezetésére szolgál. Harmincezer forint hitelösszeg, öt évre és 6 százalékos kedvezményes kamattal adjuk ezt a hitelt. A szolgáltatási hitel, amelynek célja, hogy a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését hitellel is támogassuk és elősegítsük a szolgáltató ipar fejlődését. Ilyen például a gépkocsi-motorkerékpár javítási hitel, vagy a költségesebb utazásokhoz nyújtott hitelek. Itt említem meg az átutalási betétét, amely a lakosság közüzemi és egyéb jellegű fizetési kötelezettségének olcsó és kulturált ügyintézését szolgálja. A lakáskérdésről csak néhány szót. Az elmúlt évben 67 ezer lakás épült Magyarországon, ebből 48 ezer a takarékpénztár közreműködésével. Ebben az évben a lakásépítési kedv tovább növekedett, különösen az OTP saját beruházású társasházak és a családi házak iránt. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva a beérkezett kölcsönkérelmek 5—10 százalékkal emelkedtek. Elegendő pénzügyi eszközzel rendelkezünk ahhoz, hogy a jogos lakásépítési hiteligényeket ki tudjuk elégíteni, ami a kapacitás megfelelő biztosítása mellett kétségtelenül a lakásépítés elősegítésének szintén fontos tényezője. A Parlament legutóbbi ülésén felmerült, hogy meg kellene változtatni a társasház építkezésekre nyújtott kölcsönök kamat-kondícióit. A Gazdasági Bizottság azóta megváltoztatta a hitelfeltételeket és azok a lakosság számára kedvezőbbek lettek. A lakosság részéről jelentős igény mutatkozik a telkek iránt. A telek kevés, és növekedtek a telekárak. Különböző nézetek és vélemények vannak ezzel kapcsolatban: tegyünk adminisztratív intézkedéseket stb. Ezen adminisztratív intézkedésekkel nem lehet segíteni! Elsősorban több telekkel lehetséges a telekigényeket kielégíteni. Ebben az évben új telekpolitikát alakítottunk ki Ennek lényege, hogy növeli a tanácsok anyagi érdekeltségét és minél több telket tudjunk értékesíteni a lakosság számára. Ennek megfelelően az a véleményünk, hogy a telek gazdája a tanács, ő tudja a fejlesztés irányát és azt, hol lehet parcellázni. Megkapja a vételár 100 százalékát, kijelölheti a vevőt, közösen alakítjuk ki a forgalmi árat és az értékesítést a takarékpénztár végzi. Azzal számolunk, hogy jól együttműködve a tanácsokkal, ez évben a lakosságnak több ezer telket tudunk értékesíteni. Ezzel a néhány gondolattal kívántam érzékeltetni, hogy a takarékpénztár, mint bank számára a gazdasági mechanizmus lehetőséget nyújtott, hogy rugalmasabban, az igények figyelembevételével végezze munkáját. Tisztelt Országgyűlés! Mint Somogy megyei képviselőnek, szabadjon a költségvetéssel és az új gazdasági mechanizmussal összefüggésben még egy kérdéssel foglalkozni. Hazánkban különböző okok miatt egyes területek, megyék fejlettségi színvonala között elég jelentős az eltérés. Somogy megyében a felszabadulás után, de különösen az elmúlt években jelentős változások történtek. Fejlődött az ipar, a mezőgazdaság, nőtt a foglalkoztatottak száma, számottevő az előrehaladás az egészségügy és a kultúra területén. Mégis azt kell megállapítanunk,. hogy a felszabadulás előtti évtizedek lemaradását nem sikerült behozni. Sok tekintetben a fejlődésben elmaradottabb megyék közé tartozunk. Szabadjon erre csak egy példát megemlíteni. A termelőszövetkezetek egy katasztrális holdra vetített állóeszköz-ellátottsága országosan a legalacsonyabb. A gazdasági mechanizmus lehetőséget nyújt a tanácsok bevételeinek növelésére. Ez önmagában azonban nem teszi lehetővé, hogy csökkenjen a területek fejlettsége közötti különbség. Az állam a különböző szabályozókat országosan állapítja meg. Nem tehet különbséget aközött, hogy melyik megyében fejlettebb vagy fejletlenebb az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy vagy a kultúra? Nem gondolok arra, hogy egyes területek s megyék között teljes kiegyenlítődés jöjjön létre. Ilyen, véleményem szerint, nem is lehetséges. Arra sem gondolok, hogy Somogy megye valami különös elbírálásban részesüljön. Viszont az sem lenne helyes, ha az egyes területek között a fejlettségben levő eltérés tovább növekednék. Ellenkezőleg, az volna a célszerű, hogy az egyes területek között a területi adottságok és körülmények figyelembevételével bizonyos közeledés jöjjön létre. Ezért az a kérésünk, hogy a kormány változatlanul, ugyanúgy, mint az előző évben, tehát az 1968-as évben tette, a népgazdasági tervekben vegye ezt figyelembe, s a költségvetésen keresztül egyes elmaradottabb területek, így Somogy megye fejlődéséhez központi eszközökből a lehetőségeken belül fokozottabb segítséget biztosítson. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szőke Antal képviselőtársunk. SZŐKE ANTAL: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Tanulmányozva az 1968. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, valamint a népgazdaság 1968. évi helyzetéről szóló jelentést, jónak tartom, s a majjam részéről elfogadásra javaslom a tisztelt Országgyűlésnek. A közelmúltban alkalmam volt kerületemben, Pesterzsébeten több gazdasági vezetővel és különböző egyéb rétegekkel is találkoznom. Ennek során alkalmam volt a költségvetés teljesítéséről tárgyalni. Általánosságban örömmel vették a teljesítéseket. Néhány észrevételt tettek, lényegében véve azonosokat, amiket előttem Szirmai elvtárs elmondott, egészségügyi és kulturális vonatkozásban kértek további lehetőségeket. Amikor pozitívan értékeljük az első gazdasági évet és büszkék lehetünk rá, szeretnék néhány gondról, problémáról beszélni, elsődlege-