Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-23

1793 Az Országgyűlés 23. ülése, színvonalat körülbelül másfél százalékkal csökkentették. Ezek együttes hatására alakult ki az 1967. évinek megfelelő árszínvonal. összegezésképpen tehát elmondható, hogy 1968-ban a fogyasztói piacon nyugalom volt, erősödött az árualap-vásárlóerő egyensúlya és megnövekedett a lakosság bizalma a gazdasági élet jövőbeni fejlődése iránt. A kiskereskedelmi forgalom 1969 első öt hónapjában is dinamikusan fejlődött — tíz százalékkal növekedett az előző év megfelelő időszakához képest. A forgalom nagymértékű növekedésében jelentős szerepet játszottak a vállalatok nyereségrészesedési, és a termelőszövetkezetek zárszámadási kifizetései, amelyek azonban ez évben kissé túlzottan egy időpontra sűrűsödtek. Ennek tapasztalatain okulva olyan megoldást kell keresnünk, hogy az ilyen nagymértékű kifizetések egyenletesebb elosztással, folyamatosabban történjenek és elkerüljük a kereskedelmi ellátásban felmerülő nehézségeket. Az utóbbi hetekben hallhatók bíráló hangok az ellátás egyes területeken jelentkező romlása, másrészt az árak alakulása miatt is. Ezekben a véleményekben van igazság, ami abból táplálkozik, hogy a tavaszi hónapokban romlott az országban a húsellátás, a szeszélyes időjárás miatt pedig későn jelent meg a friss zöldség, és egyúttal növekedett a zöldségfélék ára is. A március —áprilisi nagy vállalati kifizetések miatt hirte- , len megnőtt ruházati vásárlások a kereskedelemben választéki problémákat okoztak. Május elsején a ruházati cikkeknél forgalmiadó-rendezést hajtottunk'végre, aminek eredményeként egyes áruk ára nőtt, más termékeké csökkent. Összességében azonban az árak növekedése nem érte el a végrehajtott árcsökkentéseket. A húsellátás romlása az állatállomány alakulásával függ össze. Erről a kormány azóta több fontos határozatot hozott, amelynek mind az a célja, hogy részben az export és import megfelelő átcsoportosításával, részben pedig az állattenyésztési kedv perspektivikus fokozásával a húsellátást megjavítsa. Ennek bizonyos hatása már eddig is jelentkezett, és a kormány arra törekszik, hogy a helyzet tovább javuljon. A mostani jó felhozatal zöldségben a piaci árak csökkenését fogja remélhetőleg eredményezni. A ruházati termékekben jelentkezett választékhiány kiküszöbölésére a belkereskedelmi minisztérium és a belkereskedelmi vállalatok számos intézkedést tettek, így az év hátralevő időszakában nagyobb arányú választéki problémák előreláthatóan ezen a területen sem fognak jelentkezni. A fogyasztói árszínvonal alakulásának 1968as tendenciája várhatóan ez évben is folytatódik. Ha a gazdasági vezetés a fogyasztói árak mozgását közgazdaságilag értékeli, akkor mindig az árszínvonal alakulásáról beszél, mert ez alkalmas annak megítélésére, hogy a lakosság reáljövedelmei miként növekedtek. A lakosság azonban vásárlásai során konkrét árakkal találkozik, amelyek felfelé és lefelé mozognak, és e mozgásoknak csak az egyenlege szerepel a sokat emlegetett fogyasztói árszintváltozásában. A lakosság ugyanakkor, érzékenyebben reagál az áremelkedésekre, mint az árcsökkenésekre. 1969. július 2-án, szerdán 1794 Emellett a lakosság különböző rétegeit különbözőképpen érinti az árak változása, hiszen egy-egy jövedelmi csoportnak más és más a fogyasztási struktúrája. Az 1968-as évben a korábbi évekhez képest rugalmasabb fogyasztói árrendszert vezettünk be. Az árreform eddigi elveihez és ésszerű folytatásához nagy társadalmi érdekek fűződnek. Rendkívül fontos ugyanis a gazdasági hatékonyság helyes mércéjének megteremtése. Ez a népgazdaság jövő fejlődésének egyik biztosítéka. Ezért vállalni kell az árak olyan változását, hogy fokozatosan igazodjanak a költségekhez és a piaci helyzethez. A gazdasági reform alapelvei szerint a továbbiakban is formálni akarjuk, mégpedig az értékarányoknak megfelelően, a termelői és a fogyasztói árstruktúrát. Ezért azt nem mondhatjuk, hogy a jövőben nem lesznek felfelé és lefelé irányuló ármozgások, sőt ezeket az ármozgásokat — amennyiben megfelelő kereteken belül maradnak — előnyöseknek és hasznosaknak kell megítélni. Azt viszont igen lényegesnek tartjuk, hogy az árak emelkedését rendszeresen és jelentősen haladja meg a lakossági jövedelmek növekedése. A kormány úgy véli: ebben a vonatkozásban általában kedvező irányú fejlődés várható. Tisztelt Országgyűlés ! A nemzetközi fizetési mérleg és a külkereskedelmi forgalom alakulása hazánk gazdasága számára rendkívül fontos kérdés. A múlt év ebből a szempontból sikeres volt. Az export bővülése valamelyest meghaladja a nemzeti jövedelem és a termelés növekedési ütemét. A devizahelyzet változása mind, a tervezettnél, mind az 1967. évinél kedvezőbb volt. Mivel 1968-ban elsősorban a belső gazdasági egyensúlyra koncentráltuk erőinket, sokan attól tartottak,-hogy a külkereskedelmi forgalom kedvezőtlenül fog alakulni. Az aggályok közül a legismertebbek voltak, hogy vajon nem esik-e vissza szocialista külkereskedelmi forgalmunk, nem növekszik-e majd viszont elviselhetetlen mértékben a tőkés országokból eredő import, és kielégítő lesz-e a tőkés exportban való vállalati érdekeltség. Az 1968. évben a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom erőteljesen bővült, és részaránya az 1967. évi 68 százalékról 70 százalékra növekedett. A tőkés import némileg csökkent, annak ellenére, hogy az előző évek szigorú korlátozásait feloldottuk. A tőkés export nem nőtt ugyan, de olyan körülmények között, amikor áresés volt exporttermékeinknél, az állatbetegségek átmenetileg korlátozták a vágóállat exportot, és a közgazdasági szabályozók hatására néhány kedvezőtlen devizakitermelésű termék kivitelét a vállalatok teljesen megszüntették. Az export hatékonysága és az egész külkereskedelem hatékonysága viszont kétségtelenül javuló. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják tehát, hogy indokolatlanok voltak az aggodalmak, a gazdasági reform első évében nemzetközi fizetési helyzetünk kedvezően alakult, és ezt a reform első éve egyik legfontosabb eredményének tartjuk. A szocialista exportunk dinamikusan fejlő-