Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-23

1791 Az Országgyűlés 23. ülése, A termelékenység alakulásában nagy a különbség a főváros és a vidék között. A vidéki foglalkoztatottság biztosítása és az ipar egészségesebb területi elhelyezkedése vezérelte a kormányt a vidéki ipartelepítések szorgalmazásában. 1968-ban számos üzemet, vállalatot telepítettünk vidékre, ez azonban a termelékenység alakulását rontotta. Fontosnak tartom ezért megjegyezni, hogy a központi szervek és a tanácsok a jövőben nagyobb gonddal vegyék figyelembe a vidéki ipartelepítésnél adott támogatások esetében is a hatékonysági követelményeket. A nyereségnövekedés egyszerűen elérhető forrásai mindinkább kiapadnak, ezért a termelékenység növelése mind nagyobb jelentőséget kell hogy kapjon. A közgazdasági szabályozó eszközök is elő kell segítsék a termelékenység javulását. E téren 1969-ben tettünk lépéseket, változást vezettünk be a szabályozásban, de további intézkedésekre van szükség, hogy csökkentsük a létszámnövelés túlzott vonzóerejét. A probléma hatékonyabb megoldására az 1970. évi és a negyedik ötéves terv közgazdasági szabályozó eszközeinek kialakításánál kell majd választ adni. A vállalatoknak és a gazdasági vezetésnek tehát egyaránt azon kell munkálkodniuk, hogy az élőmunkával való gazdálkodásban a múlt évinél jóval kedvezőbb eredményeket érjünk el. Erre azért is igen fontos felhívni a figyelmet, mert az ez évi tapasztalatok sem jók. A lakosság jövedelmi helyzete 1968-ban jelentősen javult. A lakosságnak a szocialista szektorból származó pénzbevétele elérte a 151 milliárd forintot, ami 8 százalékkal volt több az 1967. évinél. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme — a csökkenő munkaidő mellett is — 5—5,5 százalékkal, a szövetkezeti parasztság egy főre jutó reál-fogyasztása — részben a tényleges munkaidő növekedése mellett — 9 százalékkal nőtt. A reálbér növekedése országos szinten az év során 2—2,5 százalékot tett ki. A vállalatok nem mindig használták ki az adott bérezési lehetőségeket, és a nyereségrészesedést növelték inkább. A mérsékelt növekedés nem tett lehetővé olyan bérdifferenciálást, amely az ösztönzés fokozására kívánatos lett volna. A termelékenység növekedésével összhangban és annak serkentésére a keresetek egészséges differenciálását kell megvalósítani: a különböző teljesítménnyel dolgozók bérét és a különböző bonyolultságú és felelősségű munkákat jobban meg kell különböztetni • egymástól. Ennek erkölcsiekben és az átlagbérekben egyaránt kifejezést kell adni. A szociális és egészségügyi, a kulturális, valamint az igazgatási szervek dolgozóinak bérszínvonala az 1968. év folyamán — a kitűzött céloknak megfelelően — 2,5 százalékkal növekedett. Államunk nagy gondot fordít az ezen a területen dolgozók helyes bérarányainak kialakítására. Ezért a kormány biztosítani kívánja a jövőben is, hogy a költségvetési intézmények dolgozóinak bérszínvonala a termelő szférában dolgozókéval arányosan növekedjék. A jövedelmek tehát gyorsan, a bérek viszonylag mérsékelten emelkedtek: ez a termelékenység említett alakulásán kívül arra mutat, 2969. július 2-án, szerdán 1792 hogy a nyereségrészesedés és a prémiumok hányada megnőtt a bérekhez képest. A jövőben helyes lenne, ha a vállalatok bátrabban fizetnének évközben is prémiumot, jutalmakat, ezzel is fokozva a jövedelmek ösztönző hatását. Az 1968. évben erősödött a takarékosság a lakosság körében, a jövedelmeknek a fogyasztást meghaladó ütemű növekedése ezért elsősorban a pénzfelhalmozás forrását képezte. Az 1968. évben — a lakosság pénztartalékai 5,8 milliárd forinttal, ezen belül a takarékbetét-állomány 4,4 milliárd forinttal nőttek. Ez annak a jele, hogy — a problémák mellett — egészében nyugodt volt a gazdasági és a politikai légkör. 1968-ban a lakosság ellátása — a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése folytán — érezhetően javult. A lakosság vásárlása 1968-ban meghaladta a 100 milliárd forintot. A kereskedelmi forgalom tervszerűen alakult. Megkezdődött a kereskedelmi áruforgalom merevségének és rugalmatlanságának feloldása, erősödött a termelés és felhasználás kapcsolata. Ennek során számos kiskereskedelmi vállalat közvetlenül a termelőktől vásárolt, és ez rövidítette az áru útját, kedvezően befolyásolta az áruellátást. Az év során a kereskedelem javuló áruválasztékot tudott biztosítani. Bővült a korszerű, divatosabb, kulturáltabban csomagolt cikkek köre. Az iparcikk-ellátásban azonban a múlt évben általánosan megmutatkozó pozitív vonások mellett még mindig komoly fogyatékosságok is tapasztalhatók voltak. Még 1968-ban is sok keresett cikk hiányzott az üzletekből, egy sor termék minőségét pedig a vásárlók joggal kifogásolták, például bizonyos fajta cipőkét, néhány bútorét, egyes import-fogyasztási cikkekét. A gyárak sok esetben a korszerű termékeket is felületes megmunkálás után úgy bocsátják közforgalomba, hogy sok kisebb-nagyobb meghibásodás következik utána. A kereskedelem most jobban harcol a termékek minőségéért, de még nem eléggé! A reformra való jó felkészülést szolgálta a belkereskedelmi készletek 1967 évvégi erőteljes feltöltése, biztonsági tartalékok képzése. Az akkori kapacitások felhasználásával azonban a kereskedelem a kereslettől eltérő készleteket is halmozott fel. Ez a probléma talán elkerülhetetlen volt, de ezt a kereskedelem később túlzott óvatossággal tetézte, nem fordított elég figyelmet a jövendő áruforgalom megalapozására, keveset rendelt és nem készült jól fel a március végi nagy forgalomra, amely a nyereségrészesedési kifizetések és a szokásos húsvéti forgalom miatt volt várható. Az ipar sem tudta teljesen kielégíteni a kereskedelem igényeit, megfelelő választékban. A beszerzési és értékesítési tevékenység harmóniájának hiánya rontotta a kapcsolatokat az ipar és a kereskedelem között. Ezzel magyarázható, hogy a termelő vállalatok megjavították munkájukat a külföldi piacok felé, a belkereskedelem felé pedig nem eléggé! Ezzel helyenként a belföldi ellátásban is gondokat okoztak, különösen az év első negyedévében. Az 1968-as évben január 1. és december 31. között a fogyasztói áremelkedés mintegy 2 százalék volt. A múlt év elején végrehajtott részleges központi fogyasztói árintézkedések az ár-