Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-23

1785 Az Országgyűlés 23. ülése, növekedett, vagyis a termelékenység visszaesett. E kedvezőtlen jelenségek megszüntetése, az építőipari vállalatok termelésének és termelékenységének gyors ütemű növelése alapvető érdekünk. A gépiparban 1968. év folyamán lényegében az induló árszint stabilizálódott. A vevők többnyire eredményesen > utasíthatták vissza az áremelési törekvéseket, másfelől a kínálati többlet ellenére jelentősebb árcsökkenések sem következtek be. Az anyag- és alkatrészellátásban a globális kielégítettség mellett egyes részterületeken nem volt teljes egyensúly. Hiány mutatkozott a múlt évben műszálas textilanyagokban, hengereltacélban és egyes építőanyagokban. Az anyagárak sem jeleznek számottevő változást. Felmerül a kérdés: a magasabb nyereséghányadból arra kell-e következtetnünk, hogy a kialakult termelői árszínvonal is magasabb az indokoltnál? Ez nem lenne alapos következtetés. Inkább arról van szó, hogy a termelést terhelő közvetett költségek egy része nem jelentkezik még a vállalatnál, mivel ezt az állam magára vállalja. Növelte a nyereséget a kereslethez jobban igazodó termelés, a kínálat szerkezetének kedvező irányú változásai és a gazdasági hatékonyság javulása. Az 1968-as vállalati mérlegekből nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyereségek színvonala erősen eltérő a különböző vállalatok között. A középértéktől való átlagos eltérés felfelé és lefelé hatvan-hatvan százalék. A vállalati jövedelmek differenciálódásában nagy szerepe van még az egyes ágazatok eltérő sajátosságainak, (így az eszközbéraránynak, a technológiai feltételeknek, az adott területen érvényesülő árformáknak, az értékesítés közgazdasági körülményeinek) és a kívánatosnál kisebb a tényleges hatékonysági különbségeknek. Amikor mindezt megállapítjuk, azt is el kell mondanunk, hogy jól érzékelhető az a helyes tendencia, amely szerint a nyereség nagyobb hányada képződik az átlagos, vagy annál jobb hatékonysággal termelő vállalatoknál, mint a gyengébbeknél, így — megítélésünk szerint — megvan a feltétele annak, hogy az átlagosnál hatékonyabban gazdálkodó vállalatok gyorsabban fejlődjenek. A vállalati jövedelmeknek a hatékonyság szerinti változása ellen hatnak egyelőre az állami pénzügyi támogatások, mivel viszonylag széles körben érvényesülnek, sokszor indokolatlanul nivelláló szerepet töltenek be és jelentős részüknek veszteségtérítés jellege van. A magas vállalati nyereségek a számítottnál 35 százalékkal több részesedési alap és 30 százalékkal nagyobb nyereségből származó fejlesztési alap képzését tették lehetővé. A vállalatok és szövetkezetek nyereségből képződő részesedési alapja több mint hat milliárd forint, ami azt jelenti, hogy a részesedési alap meghaladja a bér tíz százalékát. Az átlagost lényegesen meghaladja ez az arány, a külkereskedelemben és a bányászatban a szabályozás hibái, az építőiparban pedig a kereslet-kínálati viszonyok miatt. Az 1968. évi vállalati mérlegek adatai szerint a részesedési alapok képződése lényegében megfelel a szabályozó rendszer kialakításánál meghatározott céloknak. Az állami szektorban a vállalatok döntő több2969. július 2-^án, szerdán 1786 sége e tekintetben a kívánatosnak ítélt sávon belül van. Az 1968. évi gazdálkodás alapján képződött fejlesztési alap mintegy 40 milliárd forint, aminek egyharmada nyereségből, több mint egyharmada amortizációból, a fennmaradó rész pedig egyéb forrásból származik. A fejlesztési alap forrásai között tehát 1968-ban még csak kis súlylyal szerepel a nyereség. Ezért az eszközállományhoz viszonyítva kevés volt a vállalati saját erőből megvalósítható bővítési lehetőség. Ez a helyzet azonban 1969-ben és a következő években némileg javul, mivel csökken a régi elhatározású beruházások okozta vállalati elkötelezettség, a nyereség pedig — reméljük — a hatékonyság javulásával emelkedik. A vállalatok fejlesztési lehetőségei kiegészülnek az állami és fejlesztési kölcsönnel, valamint a hitelforrásokkal is. Ezek a források megteremtik az eszközállomány további bővítésének lehetőségeit. A vállalati alapok eltéréseit kifejező szóródás a számítások szerint kisebb, mint a nyereségé. A szóródás tompítottságát a részesedési alapoknál az adóprogresszió, a feljesztési alapoknál pedig az okozza, hogy a viszonylag magas eszközigényű ágazatok jövedelmezősége relatíve alacsonyabb. Egyes tapasztalatok arra mutatnak, hogy az átlagosnál magasabb szerves összetételű vállalatok az átlagosnál kisebb bővítési lehetőségekkel rendelkeznek, ami a műszaki fejlesztés követelményeinek nem felel meg. Ennek konzekvenciáit a negyedik ötéves terv jövedelemszabályozási rendszerének kialakításánál is le kell vonni, kedvezőbbé kell tenni az érdekeltségi rendszer keretei között a perspektivikus szemlélet alapján álló intenzív fejlesztést. A szabályozási rendszert úgy kell majd továbbfejleszteni, hogy a vállalati nyereség személyi jövedelem növelésre és fejlesztésre fordítható- részének viszonylag merev megosztását, esetleg közvetettebb, rugalmasabb módszerekkel váltsuk fel. Az állami pénzügyi támogatások, mentesítések és kivételek nagy volumene is hozzájárult a vállalatok könnyű pénzgazdálkodásához és lassította a strukturális átalakulást. > A jelenlegi támogatási rendszer hatását tekintve kettős: egyrészt lehetővé tesz olyan gazdasági tevékenységet, amelyet az adott ár- és jövedelemviszonyok mellett a népgazdaság szükségesnek tart, de a vállalat számára támogatás nélkül előnytelen lenne, másrészt azonban csökkenti az anyagi érdekeltség ösztönző hatását és nem segíti elő kellően a termelési és fogyasztási szerkezet javítását. A támogatás hatására a gazdaságtalan termelés is hatékonynak tűnik, a magas költségeket a ténylegesnél alacsonyabbra értékelheti a vállalat. Mai támogatási rendszerünk az átmeneti években elfogadható, viszont ha nem törekednénk a fokozatos mérséklésre, akkor a rossz hatékonyságú termelés megtűrésével elvonnánk az erőforrásokat, a jobbaktól, s így nehezebben, nagyobb erőfeszítéssel szorulna háttérbe a gazdaságtalan termelés. Támogatási rendszerünkön ennek megfelelően a következő változásokat kell fokozatosan végrehajtani: csökkenteni kell a piac nyomása ellen védő, veszteségtérítés jellegű támogatások,