Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-23
1781 Az Országgyűlés 23. ülése, társunk korábban előterjesztett interpellációjának megvizsgálásáról. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tárgysorozatául javaslom: 1. A Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, 2. az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és fejlesztési célkitűzéseiről, 3. az interpellációkat. Elfogadja-e az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Ellenszavazat nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? A szavazástól nem tartózkodott senki. Határozatilag kimondom, hogy áz Országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Vályi Péter pénzügyminiszter elvtárs kíván szólni. VÁLYI PÉTER: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében tisztelettel előterjesztem az 1968. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Meg szeretném ragadni ezt az alkalmat arra, hogy ne csak magát a zárszámadást kommentáljam, hanem gazdasági fejlődésünk menetéről, gazdasági problémáinkról is szóljak és megemlítsek néhány elképzelést, amelyekkel a kormány foglalkozik. Mindenek előtt néhány szót a költségvetés végrehaj tásáról. A képviselő elvtársak rendelkezésére álló törvényjavaslat és annak indokolása eléggé részletesen tartalmazza a költségvetés előirányzatainak végrehajtását, ezért most arra szorítkozhatom, hogy csak a legjellemzőbb arányokról, a legfontosabb eredményekről beszéljek. Az állami költségvetés 1968. évi bevételei 138,9 milliárd forintot tettek ki, ebből a vállalatok, kisipari fogyasztási és értékesítő szövetkezetek 117 milliárd forintot fizettek be, ami az összes bevételek 84 százaléka. A vállalatok és szövetkezetek nyeresége az 1968. évben 64 milliárd forint volt, ami 14 milliárd forinttal több a számítottnál. A többlet nagy része az 1968. évi induló árak tervezettnél magasabb nyereségtartalma miatt keletkezett, számottevő hányada azonban abból is, hogy a vállalatok javították a termelés összetételét, olcsóbb anyagbeszerzési forrásokat kutattak fel, keresték a kedvezőbb értékesítési lehetőségeket. Az állami költségvetés nyereségadóból származó bevétele 39 milliárd forint, ami az összes nyereség 61 százaléka. Az állami költségvetésre kedvező hatással volt, hogy a nyereségadó 22 százalékkal magasabb az előirányzottnál, ugyanakkor a tervezettnél nagyobb nyereség 34 százalékkal növelte a vállalati alapok számított öszszegét. Az eszközlekötési járulék 1968. évi összege kereken 22 milliárd forint, ami jelentősen alacsonyabb az állami költségvetés összeállításánál 78* 1969. július 2-án, szerdán 1782 számbavett összegnél. Ennek az az oka, hogy az állóeszközök értéke az újraértékelés folytán alacsonyabb, a járulék fizetési kötelezettség alól mentesített eszközöké pedig magasabb volt a számítottnál. Bérjárulékok, termelési adó, forgalmi adó, vám és import-forgalmi adó címén együttesen a költségvetés 48,4 milliárd forintra tett szert, ami 2,5 milliárd forinttal haladja meg az előirányzottat. összességében az állami költségvetés bevételei 1,6 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet. Ez tehát abból adódott, hogy a termeléssel, a forgalommal és a gazdálkodás hatékonyságával szorosan összefüggő bevételekben ennél nagyobb többletbefizetés történt, az eszközlekötési járulék és a központosított amortizáció viszont kevesebb volt a tervezettnél és mérsékelte a bevételi többletet. Az állami költségvetés 1968. évi kiadásainak összege 140,5 milliárd forint volt. Felhalmozási célokra a költségvetés összesen 29,5 milliárd forintot, a tervezettnél 3,2 milliárd forinttal többet fordított. A többletkiadás oka, hogy az 1967. december 31-én már folyamatban volt, vállalati kategóriába sorolt beruházásoknál a költségvetési kiadások a számítottat meghaladták. Éppen ezért ezt olyan kiadásnak tekintjük, amely évről évre szűkebben termelődik újra. A vállalatok és szövetkezetek költségvetési támogatása egymilliárd forinttal volt nagyobb az előirányzottnál. A többlet oka az, hogy a termelés és a forgalom összetételében a tervezetthez képest eltolódás következett be és ez növelte a támogatási igényt. Ebből a támogatásból minden ágazat részesült. A költségvetési szervek 1968. év folyamán tevékenységük ellátására 48,8 milliárd forintot, az eredeti előirányzatnál 2,5 milliárd forinttal nagyobb összeget fordítottak. Ebben több tényező játszott közre, a későbbi évek előirányzatai terhére meggyorsult az útfenntartási és korszerűsítési program megvalósítása, a nem termelő beruházásoknál — különösen az állami lakásépítéseknél —, az építőipari árak emelkedését á költségvetés fedezte. Növelte a kiadásokat az is,, hogy a gyermekgondozási segélyt a vártnál nagyobb számban vették igénybe. A minisztériumok és tanácsok — élve az új tervezési rendszeradta önállósággal — kiadásaik belső struktúráját némileg megváltoztatták az Országgyűlésnek bemutatott előirányzatokhoz képest. A változássok általában kedvező irányúak. Eredményként könyvelhetjük el mindenekelőtt azt a növekedést, amely a társadalmi közös fogyasztás céljaira fordított kiadások, az egészségügyi, a szociális, a kulturális feladatok teljesítésénél és a kommunális kiadásoknál jelentkezett. Ez a fejlődés az előző évihez képest a következő módon jellemezhető: a nemzeti jövedelem az év folyamán 5 százalékkal emelkedett, a szociális és egészségügyi kiadások — és ezen belül a társadalombiztosítási kiadások is — 11 százalékkal voltak magasabbak az 1967. évinél. Kulturális feladatok ellátására az előző évinél 6 százalékkal és az előirányzottnál mintegy 4 százalékkal többet fordítottunk. zli ' Az elmúlt esztendő a tanácsok gazdálkodásában is jelentős változásokat hozott; nőtt a ta-