Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.
Ülésnapok - 1967-39
3003 Az Országgyűlés 39. ülése, zetés az, ami elsődleges, hanem helyenként ezt most már kiegészítésként fogják fel. Erkölcsi szempontból is szükséges, hogy mindenütt elsősorban a fizetésért dolgozzanak tisztességgel, becsülettel az emberek, és amennyiben a munka hatásfoka az átlagosnál jobb, kapják meg tényleg nagyobb differenciáltsággal azt, amit megérdemelnek az élet különböző területein. Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül azt mondom, hogy a tervtörvényjavaslatot nemcsak elfogadom és nyugodt szívvel megszavazom, hanem választókerületem becsületes dolgozóival együtt dolgozunk is a negyedik ötéves tervtörvényben megfogalmazott célok megvalósításáért. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Következik dr. Bodogán János képviselőtársunk. Dr. BODOGÁN JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Párdi elvtárs expozéja és az ötéves tervtörvényjavaslat tanulmányozása során megállapítható, hogy abban hűen tükröződik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány helyes gazdaságpolitikája. A tervtörvényjavaslat legfőbb értéke szerintem abban rejlik, hogy olyan fejlődési ütemet állapít meg, amelyben még biztosítható a népgazdaság egyensúlyhelyzetének fenntartása. Ugyanakkor az egyensúlyviszonyok szigorú fenntartása mellett fejlődésünk dinamizmusát is sikerült biztosítani. Véleményem szerint sikerült a fejlődési ütem, valamint az egyensúlyi követelmények optimumát megtalálni. A törvényjavaslaton végigvonul az a helyes felismerés, hogy az extenzív fejlődés lehetősége már hazánkban kimerülőben van. Népgazdaságunk fejlettségének jelenlegi színvonala a jövőben az intenzív fejlődés útját írja elő számunkra. Ennek pedig az ipar és a többi népgazdasági ágak hatékonyságának növelésében kell- megnyilvánulnia. A hatékonyság és a gazdasági javulás egyik íontos tényezője, hogy a negyedik ötéves terv időszakában az ipar termelésének növekedését meghaladó mértékben járul hozzá a nemzeti jövedelem emeléséhez. Figyelemre méltó törekvése a törvényjavaslatnak a népgazdaság, ezen belül az egyes népgazdasági ágak struktúrájának további korszerűsítése. Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a tervtörvényjavaslat megkülönböztetett szerepet biztosít a nem termelő ágazatok, ezen belül elsősorban a lakáságazat fejlesztésének. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az előttünk álló fejlesztési feladatok és a tanácsok megnövekedett önállósága az eddiginél nagyobb felelősséget és felkészültséget követel tőlünk. Az elkövetkezendő tervidőszakban tanácsaink munkájának homlokterébe kerül e feladatok szervezett előkészítése és maradéktalan megvalósítása. Infrastrukturális fejlesztési feladataink közül külön kiemelkedik az az impozáns lakásfejJesztési program, amelyhez hasonló még soha nem volt hazánkban. E nagyarányú lakásépítési program sikeres megvalósítása nagymértékben elősegíti dolgozó népünk életszínvonalának további növelését. Mivel a lakásépítés életszínvonalpolitikánk egyik jelentős tényezője, azért 2970. október 2-án, pénteken 3004 megkülönböztetett helyet kell kapnia a féladatnak a tanácsi tevékenységen belül is. Tudatában vagyunk annak, hogy erőforrásaink nem teszik lehetővé a lakáságazat kiemelése mellett a többi infrastrukturális ágazat hasonló ütemű fejlesztését. A többi nem termelő ágazat fejlesztése mérsékeltebb lesz, sőt lesznek olyan ágazatok is, amelyeknél csak szintentartást lehet elérni. Ennek ellenére helyesnek ítélem meg a lakásépítés ilyen mértékű kiemelését is, mert ez még több infrastrukturális ágazatnál is nagyobb hatással van a lakosság életszínvonalára. Rá kell mutatni, hogy a tanácsokkal együtt kiemelkedő szerep vár az építőiparra is e nagy fejlesztési program megvalósításában. A tanácsok, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium rendkívül szervezett koordinációjára, együttműködésére van szükség a lakás és egyéb fejlesztési célkitűzések maradéktalan végrehajtásához. Építőiparunkat fel kell készítenünk a hatalmas feladat sikeres megvalósítására, ahogyan erre több képviselőtársam felszólalásában már utalt. Ahhoz, hogy építőiparunkat alkalmassá tegyük az előttünk álló tervek realizálására, az eddiginél gyorsabban kell fejlesztenünk műszaki-technikai színvonalát. Csak egy minden tekintetben korszerű, a többi népgazdasági ág mellé felnőtt építőipar képes megbirkózni e hatalmas feladatokkal. Az építőipar fejlesztésében is át kell térnünk az extenzív módszerekről az intenzív módszerekre. Tervszerűen, fokozatosan tovább kell tökéletesítenünk az építőipar struktúráját. Anyagi és egyéb eszközökkel vonzóbbá kell tennünk az építőipart, mindenekelőtt a fiatalok számára. Az ágazatfejlesztési politika feladatává kell tenni a harmonikusabb belső arányok megteremtését a jelenleg fennálló anyagellátási nehézségek, munkaszervezési hiányosságok felszámolása, az egyenletes fejlődés érdekében. Csak átgondolt, körültekintő munkaszervezéssel lehet az eddiginél jobban felszínre hozni és a fejlődés szolgálatába állítani az. építőipar belső tartalékait. A negyedik ötéves tervidőszak alatt — úgymond — rangot kell adni az építőiparnak. Minden illetékes szerv és közvéleményünk előtt is az eddiginél egyértelműbben kell megmutatni építőiparunk közvetlen és közvetett szerepét a nemzeti jövedelem alakulásában, a párt és a kormány életszínvonal-politikájának megvalósításában. Tervszerű előkészítési munkával és a beruházási szabályok korszerűsítésével el kell érnünk, hogy csökkenjen az egyes létesítmények átfutási ideje. Ma még gyakran előfordul, hogy rendkívül hosszú építési átfutási idők miatt az eredetileg korszerűnek tervezett létesítmény már az üzembe helyezés előtt részben elavul. A jövőben arra kell orientálni az építőipart, hogy optimálisra csökkentse a létesítmények átfutási idejét. Szigorú, rendszeres ellenőrzéssel, a különböző ösztönző eszközök alkalmazásával el kell érnünk, hogy emelkedjék az építőipar által kivitelezett létesítmények minősége. Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy a különböző szektorokhoz tartozó építőipari szervezetek tevékenységét az eddiginél jobban koordináljuk. A tervtörvényjavaslat tanulmányozása során
