Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-39

2999 Az Országgyűlés 39. ülése, 1970. október 2-án, pénteken 3000 egészségügyi és fogorvosi ellátás javítását sürgetik. Kiemelném a vidéki iskolák hátrányos helyzetét. Miben látom a legnagyobb elmaradottságot? Az iskolák tárgyi felszereltsége alacsonyszintű, 50 százalékos és a szaktanárok által leadott órák száma is csak 55 százalékos arányt mutat. A falusi munkás-paraszt fiatalok hátrányos helyzetét, az egyetemi és főiskolai oktatásban való magasabb részvételét a vidéki iskolák színvonalának fejlesztésével, a személyi és tárgyi feltételek javításával kell sürgősen elősegíteni. A városiasodó nagyobb településeken, nagyközségekben, faluközpontokban megkülönböztetett, gyorsabb fejlesztés kívánatos a közműves vízellátásban, csatornázásban, áruházak és művelődési otthonok fejlesztésében. A koncentráltabb vidéki településhálózat elősegítésére indokolt lenne a társasház- és kislakásépítést megkülönböztetett, kedvezményesebb hitelfeltételekkel ösztönözni. A saját erőből történő falusi építkezés túlnyomórészt az ott élő dolgozók összefogásával folyik, építőipari kapacitást alig igényel. Kérem az Országos Tervhivatalt, hogy a készülő távlati tervek kidolgozásánál az urbanizálódás további folytatása mellett vegye figyelembe a falusi települések megkülönböztetett, gyorsabb ütemű fejlesztését. A törvényjavaslattal egyetértek, azt elfogadom, s a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés ! Az ülést délután negyed 4-ig felfüggesztem. (Szünet: 13.38—15.17. ELNÖK: KÁLLAI GYULA) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik dr. Szabó József képviselőtársunk. DR. SZABÓ JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés ! Most, amikor már két és fél napon át folyik a vita — méghozzá érdemben — a negyedik ötéves tervtörvényjavaslatról, nem tartom sem indokoltnak, és fegyelemből adódóan illőnek sem, hogy hosszú időn keresztül igénybe vegyük a tisztelt Országgyűlés idejét és figyelmét. Ezért megpróbálom mondanivalómat rövidre fogni. A törvényjavaslatot jónak tartom, meggyőződéssel megszavazom. Amiért jó a törvényjavaslat, amilyen tényezőkkel számol, azt Párdi elvtárs expozéjában, sok képviselőtársam a vitában már szóvá tette. Azt megismételni — azt hiszem — itt már nem indokolt. Viszont arról a sokirányú, hozzáértő, nagyon alapos és felelősségteljes munkáról, amelyet a központi pártszervek, a kormány és szervei sok szakember bevonásával végeztek, csak a tisztelet és az elismerés hangján tudok szólni. Azt hiszem, hogy ez a munka nekünk is nagyon sok tanulságul, útmutatásul szolgál. Az ipari és a területfejlesztési célkitűzések is nagyon fontos részei a törvényjavaslatnak. Én Dél-Dunántúlon a gépipar, a könnyűipar és ezen belül a feldolgozóipar fejlesztését fontosnak és lehetségesnek tartom. De a Dél-Dunántúl fogalma szélesebb körű, több megyére kiterjedő elképzelést tartalmaz. Ezért azt kérem, hogy .ezen a fogalmon belül Baranyát, azon belül Dél-Baranya megye területét külön is vegyük figyelembe. A területfejlesztési fejezetben megfogalmazottak mellett fejleszteni lehet az építőanyagipar, köztük a díszítő és burkoló, a közműépítésnél oly nagyon szükséges csatornaanyagok gyártását, valamint a vegyipar termékeinek mezőgazdasági és háztartási célokra történő kiszerelő tevékenységét. Ennek Dél-Baranya területén hagyományai, jó adottságai, lehetőségei vannak és egybeesik a népgazdasági igényekkel is. Ügy vélem, hogy az iparfejlesztésben is ma már meglevő lehetőségeinket jobban ki kellene használnunk. Szerintem sem kellene nagy költségekkel együtt járó, sok anyagot és kivitelező kapacitást igénylő épületeket építeni, hanem ehelyett a célnak jól megfelelő, szerényebb épületekben is a korszerű technikát, műszaki berendezéseket kellene alkalmazni. Erre kellene anyagi erőforrásainkból is többet felhasználni. Szabad legyen egy példát említenem. A most épülő, és hiszem, hogy a tervezett határidő előtt termelő új beremendi cement- és mészmű mellett van egy mintegy 15 ezer négyzetméter alapterületű épületcsoport, amely épületek hideg és meleg vízzel, megfelelő fűtéssel, világítással vannak ellátva. Ezek különböző célokra nagyon alkalmas munkacsarnokok lehetnének. Külön előny, hogy közvetlenül a vasút és korszerű műút mellett helyezkednek el. Ezek ma korszerű felvonulási épületek, erre a célra használjuk őket, viszont ezeket két év múlva lebontani annyit jelentene, hogy romboljuk, tönkretesszük meglevő és jól hasznosítható értékeink egy részét. Kérem az iparfejlesztésben közvetlenül érintett minisztériumokat, vizsgáltassák meg ilyen lehetőségeinket is. Tisztelt Országgyűlés! A múlt évben, amikor a vízgazdálkodás fejlesztési koncepcióit tárgyaltuk, a vitában intézkedéseket javasoltam a hazánkban is oly sok veszteséget okozó jégkár elhárítására. Akkor ez megértésre talált, az illetékesek érdemben válaszoltak, mi pedig érdemi intézkedéseket reméltünk. Most a törvényjavaslatban ezzel kapcsolatban nem szerepel tervcél. Nem akarom a tavalyi indokolást megismételni, csak említem, hogy hazánkban az Állami Biztosító 1968-ban és 1969-ben 941,2 millió forintot, Baranya megyében 157,1 milliót, ebben az évben a mi megyénkben már 70 millió forintot fizetett ki a mezőgazdasági üzemeknek jégkártérítés címén. Mondanom sem kell, hogy a közvetlen és a közvetett károk ennél lényegesen nagyobbak. Ennek a jégkárnak igen jelentős része hosszú évek óta — pontosabban 14 év óta van erre vonatkozó ismeretem, Dél-Baranyában a siklósi és a mohácsi járás területét, köztük a híres villányi borvidéket is érinti. Ismereteim szerint a Szovjetunió bizonyos részein eredményesen alkalmazzák a mechanikai elhárítás módszerét. Magyar szakemberek számítása szerint is nagyon rövid időn belül megtérül/