Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2849 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2850 Azok a vállalatok, amelyek a fogyasztói igé­nyeket jobban kielégítő, műszakilag fejlettebb és gazdaságosabb megoldásokat keresnek és al­kalmaznak, miközben nagyobb nyereségre tehet­nek szert, jó összhangot alakíthatnak ki a válla­lati és a népgazdasági érdekek között. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy korábban voltak olyan aggályok, vajon nem lazítja-e fel ez a felfogás a tervgazdálkodást. A jó tapasztalatok alapján — amelyeket az elmúlt három év nyújt számunkra — határozot­tan állíthatjuk, hogy ettől nem kell tartanunk. Szocialista tervgazdaságunk magasabb színvonal­ra emelkedett, a tervszerűség növekedett. Nem árt azonban ismételten hangsúlyozni, hogy az ál­lam által vállalt nemzetközi kötelezettségek tel­jesítése, a szocialista és más országokkal megkö­tött hosszú lejáratú külkereskedelmi egyezmé­nyekben vállalt szállítások teljesítése a továb­biakban sem lehet vita tárgya. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! ötéves tervünk befejező évének utolsó negyedé­be lépünk és már most, a tervidőszak vége előtt biztonsággal megállapíthatjuk, hogy a harmadik ötéves terv fő előirányzatait jelentősen túltelje­sítjük. Megnyugtató, hogy megfelelő alapokra, elért eredményeinkre építhetjük negyedik öt­éves tervünket. Előrehaladásunkat megkönnyíti, hogy az eddigi irányt követve folytathatjuk épí­tőmunkánkat, hozzáértőbben, jobban, magasabb színvonalon. Ez nemcsak szilárd bázist jelent, hanem kel­lő lendületet is ad az új tervidőszakba való át­menethez. Az 1970. évi terv teljesítését segítette a fel­szabadulásunk negyedszázados évfordulója, a Lenin-centenárium megünneplésére, valamint pártunk rövidesen sorra kerülő X. kongresszusa tiszteletére a dolgozók öntudatának nagyszerű megnyilvánulásaként kibontakozott munkaver­seny. Nagymértékben hátráltatta azonban gazda­sági munkánkat az idei súlyos természeti csapás. Pusztító árvíz sújtotta országunkat, és emellett a belvizek több százezer holdon tették semmi­vé, vagy akadályozták mezőgazdasági dolgozóink munkáját. Hetekkel ezelőtt még emberek tízez­rei vállvetve védelmezték városainkat, fálvain­kat, gyárainkat, termőföldjeinket. Erőfeszítésük, áldozatos helytállásuk nem volt hiábavaló, nem csekély gazdasági áldozattal, de legyőzték az ele­meket, megakadályozták, hogy sokkalta nagyobb károkat okozzanak. Az elemi csapás elleni védekezés hatalmas anyagi terhet rótt népgazdaságunkra. Mintegy 900 millió forint értékű volt a terméskiesés, 2,5 milliárdnyi anyagi érték pusztult el, több mint 800 millióba került a védekezés. Az árvízkárok­hoz még hozzá kell számítanunk a szokásosnál lényegesen nagyobbra becsülhető idei belvízkárt is. Az árvíz- és a belvízkárok, valamint a véde­kezési költségek összesen mintegy 5,9 milliárd forinttal terhelték a népgazdaságot. Gazdasági helyzetünk szilárdságára mutat, hogy ennek el­lenére nem vált szükségessé általános kényszer­rendszabályok életbe léptetése, a népgazdasági terv módosítása. A kormánynak természetesen különleges in­tézkedéseket kellett tennie, hogy a rendkívüli események okozta problémákat megoldja, és az államháztartást egyensúlyban tartsa. Innen, az Országgyűlés fórumáról szeretném felhívni a mezőgazdasági üzemek, termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok vezetőit és dolgo­zóit további nagy erőfeszítésre. Az őszi mező­gazdasági munkák elvégzése még előttünk áll. Ezek lelkiismeretes, időbeni elvégzése kedve­zően javíthatja ez évi gazdasági eredményeinket. A jó őszi munkáktól nagyban függ a következő mezőgazdasági év alakulása is. A nehézségekre történő utalás mellett is ki­emelem, hogy az új tervfeladatok végrehajtásá­hoz, pártunk X. kongresszusára készülve politi­kailag kedvező körülmények között fogunk hoz­zá. A kongresszus meghatározza a soron levő po­litikai célokat és perspektíváinkat. Meggyőződé­sem, hogy építőmunkánk — a kongresszus elé terjesztendő politikai irányvonal alapján — a jö­vőben még nagyobb lendületet kap, szorosabbá válik népünk ideológiai és cselekvési egysége, fokozódik gazdasági tevékenységünk hatékony­sága. A kongresszusi irányelvek gazdaságpolitikai részében igen sok új, a népgazdaság fejlesztése szempontjából meghatározó jellegű elvi útmu­tatás van. Ezek gyakorlati megvalósítása rész­ben az elfogadásra javasolt ötéves tervben mint konkrét feladat szerepel, más része hasznos út­mutatás és egyben ösztönzés távlati terveink elkészítéséhez. Gazdaságpolitikánk alapelveit és fő irányvonalát tekintve ugyanakkor a legszoro­sabb kapcsolatban van nemcsak a legutóbbi kongresszussal, hanem jóval korábbra mutat vissza. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa határozta meg azt a politikai irányvonalat, amelyet azóta is következetesen, a társadalom fejlődő szükségleteihez igazítva, egyre magasabb színvonalon folytatunk. A gaz­daságpolitika a párt politikájának szerves része, attól elválaszthatatlan. Ennek megfelelően gaz­daságpolitikánk fő iránya is mintegy másfél év­tizede alakult ki, amelyet azóta a fejlődés köve­telménye szerint alakítunk és továbbfejlesztünk, de lényegét tekintve — akárcsak pártunk álta­lános politikájában — á folyamatosság alapján fejlődik a magyar népgazdaság. Tisztelt Országgyűlés! Minthogy politikai és gazdasági tevékenységünk legfontosabb célja a dolgozók életkörülményeinek javítása, szól­nunk kell az életkörülmények, az életszínvonal alakulásáról. A harmadik ötéves terv túlteljesítésével a szétosztható javak mennyisége lehetőséget adott arra, hogy az életszínvonal is a tervezettet meg­haladó mértékben növekedjék.- Jelentősen nö­vekszik az életszínvonal szempontjából a lakos­ság áruvásárlása, pénzbevétele, az egy főre ju­tó reálbér és reáljövedelem is. Ezzel kapcsolat­ban két megjegyzést szeretnék tenni. A követ­kező ötéves tervben is abból indulunk ki, hogy amilyen mértékben a nemzeti jövedelem elő­irányzatát túlteljesítjük, olyan mértékben a ter­vezett életszínvonal-növekedés is magasabb lesz. A következő ötéves tervben sokkal nagyobb gon­129*

Next

/
Oldalképek
Tartalom