Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-38

2849 Az Országgyűlés 38. ülése, 1970. október 1-én, csütörtökön 2850 Azok a vállalatok, amelyek a fogyasztói igényeket jobban kielégítő, műszakilag fejlettebb és gazdaságosabb megoldásokat keresnek és alkalmaznak, miközben nagyobb nyereségre tehetnek szert, jó összhangot alakíthatnak ki a vállalati és a népgazdasági érdekek között. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy korábban voltak olyan aggályok, vajon nem lazítja-e fel ez a felfogás a tervgazdálkodást. A jó tapasztalatok alapján — amelyeket az elmúlt három év nyújt számunkra — határozottan állíthatjuk, hogy ettől nem kell tartanunk. Szocialista tervgazdaságunk magasabb színvonalra emelkedett, a tervszerűség növekedett. Nem árt azonban ismételten hangsúlyozni, hogy az állam által vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése, a szocialista és más országokkal megkötött hosszú lejáratú külkereskedelmi egyezményekben vállalt szállítások teljesítése a továbbiakban sem lehet vita tárgya. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! ötéves tervünk befejező évének utolsó negyedébe lépünk és már most, a tervidőszak vége előtt biztonsággal megállapíthatjuk, hogy a harmadik ötéves terv fő előirányzatait jelentősen túlteljesítjük. Megnyugtató, hogy megfelelő alapokra, elért eredményeinkre építhetjük negyedik ötéves tervünket. Előrehaladásunkat megkönnyíti, hogy az eddigi irányt követve folytathatjuk építőmunkánkat, hozzáértőbben, jobban, magasabb színvonalon. Ez nemcsak szilárd bázist jelent, hanem kellő lendületet is ad az új tervidőszakba való átmenethez. Az 1970. évi terv teljesítését segítette a felszabadulásunk negyedszázados évfordulója, a Lenin-centenárium megünneplésére, valamint pártunk rövidesen sorra kerülő X. kongresszusa tiszteletére a dolgozók öntudatának nagyszerű megnyilvánulásaként kibontakozott munkaverseny. Nagymértékben hátráltatta azonban gazdasági munkánkat az idei súlyos természeti csapás. Pusztító árvíz sújtotta országunkat, és emellett a belvizek több százezer holdon tették semmivé, vagy akadályozták mezőgazdasági dolgozóink munkáját. Hetekkel ezelőtt még emberek tízezrei vállvetve védelmezték városainkat, fálvainkat, gyárainkat, termőföldjeinket. Erőfeszítésük, áldozatos helytállásuk nem volt hiábavaló, nem csekély gazdasági áldozattal, de legyőzték az elemeket, megakadályozták, hogy sokkalta nagyobb károkat okozzanak. Az elemi csapás elleni védekezés hatalmas anyagi terhet rótt népgazdaságunkra. Mintegy 900 millió forint értékű volt a terméskiesés, 2,5 milliárdnyi anyagi érték pusztult el, több mint 800 millióba került a védekezés. Az árvízkárokhoz még hozzá kell számítanunk a szokásosnál lényegesen nagyobbra becsülhető idei belvízkárt is. Az árvíz- és a belvízkárok, valamint a védekezési költségek összesen mintegy 5,9 milliárd forinttal terhelték a népgazdaságot. Gazdasági helyzetünk szilárdságára mutat, hogy ennek ellenére nem vált szükségessé általános kényszerrendszabályok életbe léptetése, a népgazdasági terv módosítása. A kormánynak természetesen különleges intézkedéseket kellett tennie, hogy a rendkívüli események okozta problémákat megoldja, és az államháztartást egyensúlyban tartsa. Innen, az Országgyűlés fórumáról szeretném felhívni a mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőit és dolgozóit további nagy erőfeszítésre. Az őszi mezőgazdasági munkák elvégzése még előttünk áll. Ezek lelkiismeretes, időbeni elvégzése kedvezően javíthatja ez évi gazdasági eredményeinket. A jó őszi munkáktól nagyban függ a következő mezőgazdasági év alakulása is. A nehézségekre történő utalás mellett is kiemelem, hogy az új tervfeladatok végrehajtásához, pártunk X. kongresszusára készülve politikailag kedvező körülmények között fogunk hozzá. A kongresszus meghatározza a soron levő politikai célokat és perspektíváinkat. Meggyőződésem, hogy építőmunkánk — a kongresszus elé terjesztendő politikai irányvonal alapján — a jövőben még nagyobb lendületet kap, szorosabbá válik népünk ideológiai és cselekvési egysége, fokozódik gazdasági tevékenységünk hatékonysága. A kongresszusi irányelvek gazdaságpolitikai részében igen sok új, a népgazdaság fejlesztése szempontjából meghatározó jellegű elvi útmutatás van. Ezek gyakorlati megvalósítása részben az elfogadásra javasolt ötéves tervben mint konkrét feladat szerepel, más része hasznos útmutatás és egyben ösztönzés távlati terveink elkészítéséhez. Gazdaságpolitikánk alapelveit és fő irányvonalát tekintve ugyanakkor a legszorosabb kapcsolatban van nemcsak a legutóbbi kongresszussal, hanem jóval korábbra mutat vissza. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa határozta meg azt a politikai irányvonalat, amelyet azóta is következetesen, a társadalom fejlődő szükségleteihez igazítva, egyre magasabb színvonalon folytatunk. A gazdaságpolitika a párt politikájának szerves része, attól elválaszthatatlan. Ennek megfelelően gazdaságpolitikánk fő iránya is mintegy másfél évtizede alakult ki, amelyet azóta a fejlődés követelménye szerint alakítunk és továbbfejlesztünk, de lényegét tekintve — akárcsak pártunk általános politikájában — á folyamatosság alapján fejlődik a magyar népgazdaság. Tisztelt Országgyűlés! Minthogy politikai és gazdasági tevékenységünk legfontosabb célja a dolgozók életkörülményeinek javítása, szólnunk kell az életkörülmények, az életszínvonal alakulásáról. A harmadik ötéves terv túlteljesítésével a szétosztható javak mennyisége lehetőséget adott arra, hogy az életszínvonal is a tervezettet meghaladó mértékben növekedjék.- Jelentősen növekszik az életszínvonal szempontjából a lakosság áruvásárlása, pénzbevétele, az egy főre jutó reálbér és reáljövedelem is. Ezzel kapcsolatban két megjegyzést szeretnék tenni. A következő ötéves tervben is abból indulunk ki, hogy amilyen mértékben a nemzeti jövedelem előirányzatát túlteljesítjük, olyan mértékben a tervezett életszínvonal-növekedés is magasabb lesz. A következő ötéves tervben sokkal nagyobb gon129*