Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-37

2837 Az Országgyűlés 37. ülése, 19 tönzőket tartalmaz e téren is a területi aránytalanságok megszüntetésére. E témakörben az ország jelentős területei érdekeltek. Ugyanis az ipari, a mezőgazdasági, a kommunális, a szociális, az egészségügyi és a kulturális fejlesztést célzó elhatározások olyan nagyságrendű építési kapacitásigényt jelentenek, amellyel az adott terület nem, vagy csak szűkösért rendelkezik, és ennek következtében nemegyszer a szűkös fejlesztési lehetőségek is felhasználatlanok maradnak. Példának elmondom: a mi megyénkben a közeli esztendőkben a kapacitást több mint 11 százalékkal növeltük évente, azonban ez extenzív fejlesztést jelentett, átlagosan 8 százalékos létszámnövekedéssel, és mellette nem volt kielégítő a műszaki fejlesztés. így napjainkban olyan helyzetben vagyunk, hogy amíg az ÉVM-vállalatnál országos átlagban a nettó állóeszközérték 100 fő munkáslétszámra vetítve 3,2 millió forint, addig a megyei ÉVM-vállalatnál 2,7 millió, a tanácsi építőiparban pedig annak alig egyharmada: 1,2 millió. Ugyanígy rossz a gépesítés helyzete is. Amíg országosan 389 lóerő esik 100 munkás főre, addig ez nálunk csak háromnegyede, 296. Mindezek mellett alacsonyabb a szakember-ellátottság és alacsonyabbak az átlagkeresetek is. Az említett fejlesztés tehát az utóbbi tényezők mellett nem biztosította a megfelelő hatékonyságot, és ennek következtében az igények kielégítését sem. így például megyénkben mintegy 150 millió forint értékű építés maradt el évente. Gondunkat csak fokozza, hogy az elmaradt építéssel közel egyenlő értékben végez megyénk építőipara szálloda- és üdülőépítést, tehát országos jellegű, országos igényt kielégítő építkezést a Balaton-parton. Figyelembe véve a negyedik ötéves terv építésberuházási igényeit, valamint a munkaerőforrásokat, úgy látom, hogy az eddigi extenzív fejlesztésnek nincsenek ma már meg a lehetőségei, vagy legalábbis nem olyan ütemben, mint korábban. Ezért szükségesnek tartom javasolni, hogy az ilyen helyzetben levő vállalatok dotációval és különböző preferenciákkal történő műszaki fejlesztéssel legyenek segítve és legyen segítve az átlagkereset megjavítása is. Elismerem, tisztelt Országgyűlés, annak szükségességét, hogy a holnap, az ötéves terv által megszabott feladatok megoldásához néhány kiemelt területen az átlagosnál nagyobb mérvű fejlesztés kell. De szeretném hangsúlyozni, hogy az elmaradt területeken pedig a tegnap és a ma problémáit is segíteni kell rendezni. Ügy látom, hogy az építőipar fejlesztését jelentősen szolgálhatja az Építésügyi Minisztérium rendelkezésére álló pénzügyi keret, amelynek felhasználásában és elosztásában a vállalatok közötti versenyeztetés az irányadó. Mivel a vállalatok között igen erős az eltérés a műszaki ellátottság alapján, javaslom, hogy a versenyeztetésben legyenek különválasztva az ÉVM és a tanácsi vállalatok, elbírálásuknál pedig legyen figyelembe véve az egyes területek kapacitásmérlege és a vállalatok termelési színvonala. Megyénk építőiparában jelentős helyet foglalnak el a termelőszövetkezeti önálló építőipari 0. szeptember 30-án, szerdán 2838 vállalkozások. Aránylag magas létszámmal, de a műszaki fejlesztés hiányában alacsony hatásfokkal dolgoznak. Szükségesnek tartom és javaslom e hiányosság megszüntetése érdekében a tervtörvénytervezetben a hitelpolitikai elveknél megfogalmazott hatékonysági követelmény megvalósítására hivatkozva, hogy a TÖVÁLL-ok fokozottabb segítését, forgóalapjuk meghitelezésével segítsük elő. Egyébként el kell mondanom, hogy az építőipari kapacitás növelését megyénkben a tanácsok fontos feladatuknak tekintik és e célból évente jelentős összegekkel támogatják a vállalatokat. A kérdés kapcsán ismét Párdi elvtárs expozéjára hivatkozom, egyetértve azzal, amit mondott, hogy koncentrálni kell erőinket a kivitelezői kapacitás gyorsabb fejlesztése érdekében. Véleményem szerint is csak úgy, a központi szervek differenciált segítése és a helyi erőforrások átgondolt felhasználásával — és természetesen az építőanyag-ipar párhuzamos fejlesztésével — érhető csak el az építőipar olyan mértékű erősítése, hogy képes legyen a tervben előirányzott feladatok megvalósítására. Tisztelt Országgyűlés! A tervjavaslat külön fejezetben foglalkozik a lakosság életkörülményeit befolyásoló és fejlesztő területekkel, közte a kulturális ágazattal. Jelentősnek és fontosnak tartom az ott megjelölt fejlesztési elveket, különösen azt, hogy a 16—17 milliárdos beruházásnak mintegy 50 százaléka oktatási célokat fog szolgálni. Sajnálom viszont, hogy a tervjavaslat szerkesztése során kimaradtak az elvi meghatározás mellett azok a számszerű előirányzatok, amelyek a két legégetőbb problémát, az általános iskolai tanteremépítést és a kollégiumi férőhelyfejlesztést mutatják. Itt megjegyzem, hogy ilyen értelemben a terv nem tud úgy agitálni, mint amire utaltam és hivatkoztam dr. Bognár József képviselőtársam előadói beszédét illetően, mert a közvéleményt formáló, olyan rendkívül szép, agitatív témák kimaradtak, amelyek á felnövekvő generáció számára, de különösen a még nehezebb helyzetben levő és a fejlesztéssel érintett szülők szempontjából is szükségesek volnának. Különösen fontosnak tartom az egész oktatási programban a kollégiumi fejlesztést, mert csak ez segítheti alapvetően a fizikai dolgozók gyermekeinek, különösen a bejáróknak tanulási körülményeik javulását és vele a tanulmányi előrehaladást is. Bár jelentős a több mint 30 000 kollégiumi férőhely megépítésének tervezése, mégis úgy látom, hogy e téren további feszültségek vannak. Javaslom éppen ezért, hogy az állami éves terv és költségvetési előirányzatok megállapításánál, az ötéves terv megvalósításától függően évente legyenek növelve az e célra fordított öszszegek. Ezenkívül javaslom: induljon akció — a Művelődésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Szövetkezeti Tanács által kidolgozandó tervek alapján — arra, hogy — én kérem a felsorolt szerveket, fogadják el ezt, a felvetésben javasoltakat, és dolgozzák ki a tervet, hogy a vállalatok és a szövetkezetek éves kulturális alapjukból, vagy egyéb más alapjuk terhére vállaljanak kollégiumi férő<