Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-37

2835 Az Országgyűlés 37. ülése, l-l gyök annak, hogy a Pest megyeiek a főváros által nyújtott művelődési lehetőségekkel is élnek. Azonban egyrészt Budapest kulturális intézményhálózatának befogadóképessége korlátozott, másrészt „nagy" megyénkben vannak kis települések is a fővárostól távol. Elsősorban ezek érdekében emelek szót akkor, amikor javaslom kulturális vonatkozásban a területenként még meglevő aránytalanságok megvizsgálását és csökkentését a következő tervidőszak alatt. Megítélésem szerint a negyedik ötéves tervtörvény alkalmas lesz a szocializmus építésében újabb eredmények elérésére. Éppen ezért elfogadom és elfogadását javaslom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló — Varga Károly képviselőtársunk. VARGA KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk és társadalmi életünk egészét érintő és olyan átfogó tervjavaslat van előttünk, amely öt esztendőre ad keretet továbbfejlődésünkhöz, újszerűen, az új gazdaságirányítási rendszerből természetesen következő közgazdasági szabályozók meghatározásával. A terv fő célkitűzése a társadalmi termelés hatékonyságának növelése, és ennek alapján egyrészt a termelés fejlesztése, másrészt a lakosság életkörülményeinek további javítása. Az elmúlt hetekben azt tapasztaltam, hogy a terv irányelveinek ismeretében elsősorban mindenki a saját élete, munkahelye és lakóhelye szempontjából tette vizsgálat tárgyává és bírálat tárgyává a tervet, keresve benne a bérekre, az árakra, valamint az oktatási, a szociális és az egészségügyi ellátás fejlesztésére vonatkozó utalásokat. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, ez helyes és jó dolog! Mert az ilyen szemléleten keresztül kapcsolódik a tervhez a társadalom minden tagja, aktív dolgozó vagy nyugdíjas, szakmunkástanuló vagy középiskolás, egészséges vagy beteg ember. A tervjavaslat figyelembe veszi ezt a kapcsolódást és választ ad az emberek kérdéseire. Választ ad, mert előirányzatai érintik népgazdaságunk és társadalmi életünk minden területét. Ugyanakkor felvetődik a kérdés — akár az egyes ember, akár a társadalom egyes rétegei szempontjából: tartalmaz-e vajon minden igényt a várakozásnak megfelelően ez a tervjavaslat? Véleményem szerint nem! Reálisan nem is várhatjuk egy ötéves tervtől,*hogy megoldja gazdaságunk és életünk minden problémáját. Viszont jó dolognak tartom, hogy a feszültségek és a gondok figyelembevételével határozza meg a fejlesztés és a megoldás fő irányait. így a terv sokrétűségével és realitásával megnyugtató kapcsolatot teremt az egyes ember és a kitűzött célok között, és alkalmas arra, hogy azok megoldására és elérésére mozgósítson. Hivatkozni szeretnék itt dr. Bognár József képviselőtársamnak, a terv- és költségvetési bizottság elnökének előadói beszédére, aki azt mondotta: nemcsak gazdasági terv ez, hanem társadalmi is! Ezt megelőzően pedig azt mondotta: tud véleményt formálni, alakítani a terv! Egyetértek ezzel a megállapítással ! Mint Somogy megyei képviselő, az országos átfogó és általános célkitűzések között és mögött magam is keres0. szeptember 30-án, szerdán 2836 tem megyém és választókerületem problémáinak megoldását. Jólesően látom, hogy a terv megfogalmazásokat és határozott utalásokat tartalmaz az ipari és a mezőgazdasági termelésben, valamint a szociális, kulturális és egészségügyi ellátásban elmaradott területek fejlesztésére, és köztük ott találom megyénk nevét, vagy a „DélDunántúl"-meghatározást. Tehát ilyen vonatkozásban csakúgy, mint az egyes embernél, találkoznak az országos elgondolások a nagyobb területi egységek gondjainak megoldásával is. Tisztelt Országgyűlés! Az elmaradott területek fejlesztése fontos kérdéskomplexum, mert gazdasági életünkben problémáik ellenére is jelentős helyet foglalnak el, és területükön is nagyszámú ember él, akinek jövedelmi színvonalát és életkörülményeit indokolt javítani. Erre a terv határozottan utal és intézkedéseket helyez kilátásba. A megoldást elősegíti a gyenge termelési adottságokkal rendelkező mezőgazdasági termelőszövetkezetek fokozottabb és kiemelt támogatása, és a vidéki ipartelepítés és iparfejlesztés folytatása. Azt hiszem, nem haragszik érte a tisztelt Országgyűlés, ha azt mondom: mindenki előtt világos ma már, hogy egy terület lakosságának életszínvonalát és életkörülményeit legerőteljesebben az iparfejlesztés határozza meg. Javul vele a foglalkoztatottság, csökken az elköltözés és az ingázás, megindul nyomában az egyéb fejlesztés is. Megyénk — Somogy — termelési struktúrája mezőgazdasági jellegű. Ezért lakosságunk életét kedvezően befolyásolta a harmadik ötéves terv vidéki iparfejlesztési és telepítési programja, mert több mint 10 000 fő részére biztosított új munkaalkalmat. Éppen ezért helyeslem, hogy a terv előirányozza a vidéki ipartelepítés és fejlesztés folytatását, és ennek segítésére előirányozza a területfejlesztési alap rendszerét, amellyel kapcsolatban egyetértek Párdi elvtárs megállapításával, aki azt mondotta: ennek nagy jelentősége van, és beváltotta, illetve beváltja a hozzáfűzött reményeket. Viszont figyelembe véve az érintett területek nagyságát, kívánatosnak tartom, hogy az ötéves terv megvalósításának ütemétől és anyagi lehetőségeinktől függően a későbbiekben ezt az alapot növeljük. Ugyanis a területfejlesztési alapban nemcsak az új ipartelepítés elősegítő eszközét látom, hanem a már végrehajtott ipartelepítés műszaki színvonala javításának és a termelés bővítésének eszközét, egyszóval: a hatékonyság növelésének eszközét is. Éppen ez a kedvező hatás azt indokolja, hogy az alap felhasználását illetően az illetékes kormányszervek ne kössék meg a megyei tanácsok kezét még abban az esetben sem, ha történetesen — elnézést kérek Párdi elvtárstól, de megint csak önt idézem — a preferált területi zónákra vonatkozóan történik is az előirányzat, hanem legyen tágabb felhasználási lehetőség egy megyén belül, hogy a gazdasági élet által felvetett problémák megoldását segíthessük elő. Tisztelt Országgyűlés! Nagy jelentőséget tulajdonít a tervjavaslat a népgazdaság sok irányú igényeinek megfelelően az építőipar fejlesztésére. Külön figyelemre méltó intézkedéseket, ösz-