Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-37

2771 Az Országgyűlés 37. ülése, 1970. szeptember 30-án, szerdán 2772 getikai fejlesztésről már szólottam. Jelentős ütemben folytatjuk — távlati terveink irányvonalának megfelelően — a közlekedés fejlesztését is. A közlekedéspolitika távlati koncepcióját az Országgyűlés 1968-ban jóváhagyta. A közlekedés fejlesztése e koncepciónak megfelelő formákban és ütemben folyik. Ezzel összefüggésben, jelentőségénél fogva szeretném aláhúzni az úthálózat fejlesztését. Nem az úthálózat sűrűségéről van szó, hanem minőségéről, átbocsátóképességéről. Eddig is sokat költöttünk az utak fejlesztésére, de a jelenlegi útviszonyok az országban még nem kielégítők, mert úthálózatunk a gyorsan növekvő igényekhez képest el volt maradva és útépítéseink minőségileg is kifogásolhatók. A negyedik ötéves tervben útépítésre, korszerűsítésre és fenntartásra 36 milliárd forinttal számolunk. A közlekedési ágazattal összefüggésben a terv számol azokkal a feladatokkal is, amelyek a gépjárműveik gyorsan növekvő mennyiségéből adódóan a javító- és szervizhálózat, az alkatrészellátás és az üzemanyag töltőállomások hálózatának bővítése terén jelentkeznek. Ezekre a célokra a terv vállalati pénzeszközök kiegészítésére 3,3 milliárd forintot irányoz elő. A terv kidolgozása során megfelelő figyelmet fordítottunk a hírközlés helyzetének vizsgálatára. Arra törekedtünk, hogy gazdasági erőforrásainkkal összhangban ezen a téren is számottevő fejlődést érjünk el. Befejezzük a jászágói 500 kilowattos rövidhullámú rádióadó építését. Űj URH-adók létesülnek a rádióműsorok vételi lehetőségeinek javítására, valamint önálló URHműsor sugárzására. Megkezdjük a második, színes vételt is biztosító televízióműsor sugárzását. Jelentősen, mintegy 250 000 állomással bővítjük a telefonhálózatot. Az infrastruktúra fejlesztése terén világszerte az egyik legnagyobb gondot a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása okozza. Azok az országok, amelyek időben nem készültek fel megoldására, komoly nehézségekkel küzdenek. Kormányunk a negyedik ötéves tervben is fokozott figyelmet fordít erre a területre es a tervidőszakban 25 milliárd forint beruházást biztosít árvízvédelmi berendezésekre, regionális vízművekre, víztisztító berendezésekre, csatorna- és közműépítésekre. A termelő jellegű területek mellett nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy a nem termelő területeken is erősödjön gazdaságunk infrasruktúrális háttere. A terv ezért komoly figyelmet szentelt az oktatásnak, a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés támogatásának, az egészségügynek. A tervidőszakban az általános iskolai tantermi hálózat minőségének javítása érdekében 2500 osztálytermet építünk és 400 osztályterem építésével korszerűsítjük a középiskolai hálózatot. A felsőfokú oktatás fejlesztésére mintegy 2,8 milliárd forint beruházást biztosítunk. Számottevő a fejlődés az egészségügy területén is. Ezt jelzi a 8600 darab gyógyintézeti ágvfejlesztés, a szákorvosi órák napi 6900-zal való növelése és 550 új orvosi körzet létesítése. A tu-~ dományos kutatás és a műszaki fejlesztés céljait öt év alatt mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több mint másfélszerese a harmadik ötéves terv időszakában felhasznált összegnek. Ezáltal a nemzeti jövedelemből a tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre fordított részarány az előző ötéves tervidőszákhoz képest 2,4 százalékról 2,8 százalékra emelkedik. Joggal reméljük, hogy ezek az anyagi források az egész ország szellemi kultúrájának további erőteljes fejlődését, a gazdasági munka hatékonyságának növelését fogják szolgálni. Tisztelt Országgyűlés! A korszerű termelési szerkezet kialakítására irányuló törekvésünk szorosan összefügg nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlődésével. Népgazdaságunk viszonylag •kis mérete és hazai nyersanyagbázisunk korlátozottsága mellett erőfeszítéseinket szükségszerűen koncentrálnunk kell, ami az esetek többségében csak jelentős exportra orientálva tesz lehetővé hatékony gazdasági fejlesztést. Ezért szorosabban kell bekapcsolódnunk a nemzetközi gazdasági életbe, tovább erősítve együttműködésünket a szocialista országokkal, de bővíteni törekszünk áruforgalmunkat a nem szocialista országokkal is. A tervidőszakban a szocialista országokkal folyó gazdasági együttműködésünkben egyre erőteljesebben jelennek meg újszerű elemek. Például: új együttműködési formák a nyersanyagellátás egyes területein; az eddiginél hatékonyabb és sokrétűbb termelési kapcsolatok a gyártásszakosításban és a termelési kooperációban; a szocialista országokkal összehangolt kapacitásbővítés; a műszaki-tudományos együttműködés erőteljes fejlődése a legkorszerűbb ágazatokban; a termelő vállalatok közvetlen együttműködésének bővülése. A gazdasági együttműködésnek ezek a formái a szocialista országok közös érdekeltségén és a kölcsönös előnyök érvényesülése alapján jönnek létre. A KGST országaival folytatott. tervkonzultációk során nagy jelentőségű kormányszintű megállapodások születtek, amelyek elősegítik, hogy nyersanyagellátásunk több problémáját hosszabb távlatokra is megoldjuk. Ilyen például a Szovjetunióval egyes fontos nyersanyagok kitermelésében való együttműködésünk, a Bolgár Népköztársasággal a szódagyári beruházásban való részvétel, a Lengyel Népköztársasággal a hosszú távú kénszállításokra vonatkozó megállapodás. Népgazdaságfejlesztési tervünk sokrétű, hatékony nemzetközi koordinálása lehetővé tette, hogy a már említett struktúraátalakító beruházásokat, főleg a gépiparban, a vegyiparban, a kohászatban és az élelmiszeriparban nemzetközileg is megalapozzuk. Ezeket az eredményeket is figyelembe vettük a terv előirányzatainak kialakításakor. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy itt nem lezárt folyamatról van szó, hanem állandó és most különösen fejlődő folyamatról. A KGST XXIII. és XXIV. ülésszaka nagy jelentőségű határozatokat hozott a KGST-országok közötti gazdasági integráció továbbfejlesztéséről. Pártunk és kormányunk többször kinyilatkoztatta, hogy a gazdasági integráció fokozatos kialakítását objektív szükségszerűségnek tekinti és érdekelt