Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-37

2773 Az Országgyűlés 37. ülése, 1970. szeptember 30-án, szerdán 2774 megvalósításában. Ebben a munkában továbbra is alkotóan részt kívánunk venni, mivel úgy véljük, hogy a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés szorosabbra fűzése, formáinak és módszereinek továbbfejlesztése gazdasági fejlődésünk számára újabb erőforrásokat tárnak fel, elősegíthetik negyedik ötéves tervünk kedvező megvalósítását és megalapozzák az 1975. utáni évek dinamikusabb fejlődését. Mindezen tényezőket figyelembe véve azt tervezzük, hogy az 1971—75-ös időszakban külkereskedelmi áruforgalmunk a szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal bővül. Ezen belül a forgalom fejlődése a KGST-országokkal valamelyest gyorsabb lesz. Fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejlett tőkés országokkal is. A kapcsolatok bővítésének előfeltétele itt is a kölcsönös előnyök biztosítása. Az áruforgalom bővítése mellett fokozottabban törekszünk a vállalatok közötti termelési kooperációk létrehozására, és a műszaki tudományos együttműködés fejlesztésére. Tisztelt Országgyűlés! Az ötéves terv előirányozza mindazokat a beruházási erőforrásokat, amelyek gazdaságpolitikai céljaink megvalósításához szükségesek. A tervidőszakban mintegy 480—500 milliárd forint értékben határoztuk meg népgazdaságunk beruházási teljesítőképességét. Ez körülbelül 150 milliárd forinttal, mintegy 30 százalékkal több, mint amennyit a harmadik ötéves tervidőszákban beruháztunk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy népgazdaságunknak, milyen nagy érdeke fűződik ahhoz, és gazdaságfejlesztési céljaink megvalósulása szempontjából is döntő jelentőségű, hogy a beruházási tevékenység valamennyi fázisában megjavítsuk munkánkat. Különösen három irányban kell erőfeszítéseinket fokozni. A beruházási tevékenységben a tervek alakulását a kivitelezőképesség növekedésével összhangban kell szabályoznunk, ugyanakkor a kivitelezői kapacitás tervezett bővítését maradéktalanul végre kell hajtanunk. A beruházások előkészítését és a kivitelezés szervezettségét magasabb színvonalra kell emelnünk. A beruházási erőforrások megoszlásában a tervezett arányváltoztatásokat következetesen kell érvényesítenünk. Annák érdekében, hogy a kívánt eredményeket minél előbb elérjük, a kormány az operatív irányítómunkában is intézkedéseket kíván tenni. Az intézkedések alapvonása, hogy a jövőben szigorúbban bíráljuk el mindazok munkáját, akik a költségvetést terven felül terhelik. Mindennemű terven felüli költségvetési kiadást csak alapos elemzés után fogadhatunk el, a felelősségrevonás és a gazdasági következmények visszahárításának módszerét is alkalmazva. Következetesebben szerezzünk érvényt a kormányszintű beruházások színvonalas és felelősségteljes előkészítésére vonatkozó előírásainknak. Koncentráljuk erőinket, hogy a kivitelezési kapacitások gyorsabban fejlődjenek. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat és az indokolás a gazdaságfejlesztés konkrét feladatai mellett összefoglalóan tartalmazza az életszínvonalra vonatkozó előirányzatokat és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Az életszínvonal, az életkörülmények változását természetesen nem lehet csak a tervszámok körében megítélni, hiszen számos olyan cél megvalósítására is törekszünk, amelyek a terv számsoraiból közvetlenül nem olvashatók ki. A negyedik ötéves tervben életszínvonal-politikánk fő törekvése, hogy a társadalom javára végzett munkával összhangban, a nagyobb teljesítményekkel arányosan növekedjék a dolgozók jövedelme, tovább javuljon a szociális, egészségügyi ellátás és tovább javuljanak a feltételek a széles tömegek számára a művelődéshez szükséges ismeretek elsajátítására és a pihenésre. A nemzeti jövedelem fogyasztást szolgáló részét 30 százalékkal tervezzük növelni. A közvetlen áruellátás fejlődését kifejező kiskereskedelmi forgalom pedig 40 százalékkal nő. A nemzeti jövedelem felhasználásakor azonban nemcsak a fogyasztási alap adta lehetőségek keretein belül kívánjuk a lakosság életkörülményeit javítani, hanem a beruházásokban is megnöveljük az életkörülményeket javító fejlesztéseket, így a nemzeti jövedelemnek nagyobb hányadát használjuk fel az életszínvonal emelése érdekében, mint korábban. Különösen jelentős a tervnek az a célkitűzése, hogy a lakásellátás javítására és a kapcsolódó kommunális fejlesztésekre szolgáló állami beruházásokat kétszeresére növeli a harmadik ötéves tervidőszakhoz képest. A következő öt évben összesen mintegy 400 000, ebből állami erőforrásból 180—200 ezer lakás épül fel. A lakások több mint 60 százaléka városokban létesül. A lakosság életszínvonalának és életkörülményeinek fejlődését a következő ötéves tervidőszakban a mennyiségi változások mellett az ellátás minőségi javulása kíséri. Az előirányzatok megvalósításával közelítünk ahhoz az állapothoz, amikor a lakosság jövedelmeit szükségleteinek és kívánságainak megfelelő módon mind kulturáltabb. ' és kényelmesebb körülmények között tudja realizálni. Gazdaságpolitikánk alapelve, hogy a jövedelempolitikának, az elosztási rendszernek aktívan kell hatnia a termelésre és a termelékenységre. Ezért arra törekszünk, hogy a reálbérek növekedése viszonylag gyors legyen és a reáljövedelmek növekedésén belül nagyobb súlyt kapjon, mint eddig. A reáljövedelemnek egy főre jutó növekedését a terv 25—27 százalékban, a reálbérek növekedését egy keresőre 16—18 százalékban irányozza elő. A keresetek tekintetében kívánatosnak tartjuk, hogy abban a mainál erőteljesebben és differenciáltabban jusson kifejezésre a szakképzettség, a munka jellege és bonyolultsága, és a beosztással járó felelősség. Ennek a fontos követelménynek az érvényesítése mellett életszínvonal-politikánknak továbbra is fontos elve marad az eltartottak számától függő családi jövedelemszóródás mérséklése. Ezért gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az öregek, a gyermekek, a betegek eltartásához az állami hozzájárulás növelésével számolunk. Egyes kategóriákban nyugdíjkorrekciót haj/