Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-36

2749 Az Országgyűlés 36. ülése, vényerejű rendelete a nyugdíjasokra és a családtagokra is kiterjesztette az eddigi 90 nappal szemben, az időben nem korlátozott ingyenes kórházi ápolás igényjogosultságát. Az egészségügyi és szociális intézmények működési feltételeinek javulása is közrejátszott abban — tisztelt Országgyűlés —, hogy kedvezően alakult — több vonatkozásban is — a lakosság egészségi állapota. Továbbra is csökkent a csecsemőhalálozás. Kevesebb volt a nyilvántartásba vett új gümőkóros beteg. Csökkent a tüdőbetegek halandósága. Kevesebb üzemi balesetet, ételmérgezést és p foglalkozási megbetegedést jelentettek be az elmúlt évben, mint 1968-ban. Az 1963 és 1967 közötti évek átlagához viszonyítva, kevesebb volt általában a fertőző betegségekben megbetegedettek száma, és csupán a kanyaró és az influenza fordult elő járványosán. Az általános halálozási arány viszont valamivel magasabb volt, mint 1968-ban. Ebben közrejátszott az influenzajárvány is. Nőtt a balesetek következtében elhaltak aránya, valamint a szív-érrendszeri betegségben és a rosszindulatú daganatos betegségekben elhaltak száma. Mindezek egyebek között azt is jelentik — és erre hívta fel figyelmünket Vámosi elvtársnő is —, hogy a krónikus betegségek megelőzése és az ezekben a betegségekben szenvedők ellátása és gondozása kerül egyre inkább szakmai feladataink előterébe. Végezetül engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy az árvízvédelemmel kapcsolatosan én is szólhassak néhány szót. Az árvíz, valamint a lakosság védelme érdekében történt áttelepítések jelentős és nagyon felelős feladatok elé állították — mindenekelőtt az érintett területek — közegészségügyi, járvány védelmi, gyógyító-megelőző és szociálpolitikai szakszolgálatát is. Jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek: mindenütt megfelelő időben és megfelelő mennyiségben biztosítani tudtuk a közegészségügyi-járvány védelmi és az érintett lakosság szakellátási feladataihoz szükséges anyagi-technikai feltételeket. Az érintett megyékből és területekről, valamint a minisztériumból, a központi intézetekből és más megyékből igénybe vett orvosegészségügyi szakI személyzet önfeláldozóan dolgozott, oldotta meg a reá háruló feladatokat. Felelős, áldozatos mun

r kájuknak is nagy része van abban, hogy eredményes volt a megelőző közegészségügyi-járI ványvédelmi tevékenység, járványveszély nem alakult ki, a helyzetből következő járványos megbetegedés nem volt. Tisztelt Országgyűlés! Tudjuk, nagyon felelős feladatunk az egészségügy területén is úgy terveznünk és gazdálkodnunk, a rendelkezésünkre bocsátott anyagi eszközöket úgy felhasználnunk, hogy mindez a legnagyobb hatásfokkal szolgálja az ellátás működtetését és fejlesztését. Erre hívják fel figyelmünket az 1969. évi gazdálkodás tapasztalatai is. Éppen ezért az egészségügyi ellátás sokrétű — szakmai, közgazdasági, munkaszervezési — összefüggéseit szem előtt tartva olyan irányelvek, intézkedések kialakításán és bevezetésén dolgozunk, amelyek alkalmasak lehetnek arra, 2970. június 26-án, pénteken 2750 hogy még szervezettebb és hatékonyabb legyen a járó- és fekvőbeteg-ellátás intézményeinek együttműködése; összehangoltabb az intézményekben — intézmények egyes munkakörei — és az egyes intézmények között a munkamegosztás; korszerűbb és a tudományos-technikai viszonyokhoz alkalmazkodóbb az egészségügyi intézményekben a munka szervezettsége; még gondosabb és hatékonyabb a gazdálkodás. Mindez és mindennek fokozatos és következetes megvalósítása jelentős feltétele lehet annak, hogy valóban a lehető legjobb hatásfokkal hasznosítsuk az egészségügy számára biztosított anyagi lehetőségeket és eszközöket, alapvető célunk és feladatunk, a betegségek megelőzése, a betegek gyógyítása, a lakosság egészségi állapotának további megjavítása érdekében. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Nagy Miklós képviselőtársunk. NAGY MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg nekem, hogy az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmából, mint Pest megyei képviselő, tolmácsoljam a helyi lakosság köszönetét mindazoknak az országos szerveknek, amelyek hozzájárultak lakosságunk infrastrukturális ellátottságának megjavításához, harmadik ötéves tervünk ide vonatkozó feladatainak teljesítését, illetve túlteljesítését lehetővé téve. Közismertek azok a súlyos problémák, amelyek hazánknak legnagyobb lélekszámú, csaknem 900 ezer embernek lakó- és részben munkahelyet biztosító megyéjében adódnak a kommunális, szociális és kulturális igények kielégítése terén. Fokozza ezt a nagyfokú népességkoncentráció, ami az utóbbi tíz esztendőben a fővárost körülvevő településgyűrűben, az aglomerációs övezetben kialakult. A megyei tanácsi szervek saját anyagi forrásaik céltudatos ide-koncentrálása mellett is jelentős központi támogatásra szorulnak. Ezt alapozta meg a Politikai Bizottság 1965. március 16-i határozata, irányelveket adva az említett igények jobb kielégítésének biztosításához, elismerve azok indokoltságát. Ilyen értelemben tárgyalt az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága, a megye helyzetét vizsgálva 1968-ban és javaslatokat tett a megyei ötéves terv előirányzatainak méltányos megemelésére, amit az Országos Tervhivatal, az új létesítmények működéséhez szükséges költségvetési, támogatást pedig a Pénzügyminisztérium biztosított. E központi intézkedések jelentős mértékben hozzásegítették a tanácsot ahhoz, hogy a lakossági igények kielégítését illetően ma a következőket jelentheti. A tanácsi beruházásban megvalósuló lakásépítésben a tervezett lakásszámot a tervidőszak alatt mintegy 25 százalékkal túlteljesítik. Oktatási vonalon a tervezett általános iskolai tanteremszámot, szám szerint 148-at, mintegy száz tanteremmel teljesítik túl és az óvodai férőhelyek száma is meghaladja a tervelőirányzatot. Vízvezetéki hálózatunkat mintegy 243 kilométerrel, csatornahálózatunkat 62 kilométerrel bővítjük, bár a lemaradás így is igen súlyos. Említeni