Országgyűlési napló, 1967. II. kötet • 1969. április 17. - 1971. február 10.

Ülésnapok - 1967-36

2743 Az Országgyűlés 36. ülése, 1 széles körű gyártásszakosításra és kooperációra, ami végső soron előfeltétele a gazdaságosság, a termelékenység növelésének, a népgazdaság struktúrája átalakításának, egész termelő tevékenységünk hatékonysága megjavításának. Ebben a szellemben javasolom a kormánynak, tegye lehetővé a negyedik ötéves tervidőszakban a Nyergesújfalun most épülő poliakrilnitril szálüzem egy gépsorral, vagyis 5000 tonna/év kapacitással való bővítését, és egy 5000— 6000 tonna/év poliészter selymet gyártó üzem létesítését, amely előfeltétele annak a lengyel— magyar együttműködésnek, miszerint a lengyel szállítók kielégítenék a jelenleg nálunk tőkés importból beszerzett vágottszál-igényt, világszinten gyártott poliakrilnitril szál ellenében. Szerintem ez a megoldás a gyártásszakosítás előnyeit biztosítaná mind a két fél, s nem utolsósorban a tovább feldolgozók részére. Azon keresztül, hogy hosszútávban tudnánk biztosítani a textilipar számára a közismerten jó műszaki mutatókkal és tulajdonságokkal rendelkező lengyel poliészter rostot, komoly lépést tehetnénk a műszaki fejlesztés és ezzel összefüggésben a gazdasági hatékonyság útján is. Ennek jelentőségére nem térek ki, hiszen ezzel felszólalásában Nagypataki Imre képviselőtársam részletesen foglalkozott. A javaslat megvalósítása mellett szól, hogy ezzel a termék tőkés importját közel felére csökkentenénk, s feltételezhetően javítanánk a most épülő poliakrilnitril szálüzem gazdaságosságát az elfogadható kapacitású egység biztosításán keresztül. Ezzel párhuzamosan további devizát takaríthatnánk meg, ha a jelenlegi készáru importot a magyar ipar termékei válthatnák fel. Tisztelt Országgyűlés! A javaslattétel mellett el kell mondanom, hogy a témával való foglalkozás közben felmerültek olyan problémák is, amelyeket a fejlesztés megvalósításával párhuzamosan — éppen azok ellentmondásossága, illetve a szintetikus szálfejlesztés ütemét lassító volta miatt — célszerű megoldani. A jelenleg érvényben levő fizetőeszköz-elszámolás mellett a vegyi szálakat előállító Magyar Viscosagyár nincs érdekelve abban, laogy a népgazdasági szinten feltétlenül gazdaságos baráti szálcserét előtérbe helyezze. E területen feltétlenül szükségesnek látszik olyan közgazdasági terelőknek bevezetése, amelyek egyértelműen biztosítják a vállalati és a népgazdasági érdek összhangját. Emellett feltétlenül szükségesnek látszik a jelenleg érvényben levő vám- és forgalmi adó-kulcsoknak a felülvizsgálata. Annak ellenére, hogy az előzőkben már elmondott jó tulajdonságai miatt a világ minden táján gyors ütemben nő az egy főre eső szintetikus termékfelhasználás, az iparban dolgozók világosan látják, hogy az eddiginél magasabb mennyiségben való vegyiszál-feldolgozás a termelékenység növelésének egyik jelentős tényezője, arról nem is szólva, hogy a természetes alapanyagok előállítója, a mezőgazdaság nem tud lépést tartani a világ lakossága növekedésével jelentkező többletigénynyel, a jelenlegi vám- és forgalmi adókulcsok nem ösztönzik a textilipart minél több vegyiszál feldolgozására. A számok azt igazolják, hogy a teher, amit 970. június 26-án, pénteken 2744 a szintetikus szálakra számolunk, a természetes szálas anyagokhoz viszonyítva irreálisan magas, ami egyik oldalról konzerválhatja az iparon belül a régi anyagösszetételt, másik oldalról nem teszi lehetővé, hogy a magyar ipar is versenyképessé váljék azoknak a fejlett országoknak a piacain, ahol a szintetikus alapanyagú textíliák ára egyenletesen csökkenő tendenciát mutat. Amíg más területeken a hagyományos anyagból gyártott textiláruk ára magasabb, nálunk — szoros összefüggésben az elmondottakkal — a szintetikus áruk fogyasztói ára magas, ami a piac oldaláról fékezőleg hat. Összegezve: tisztelettel javaslom a kormány, illetve az érintett szaktárcák egybehangolt intézkedését, amely elhárítja a belső pénzügyi akadályokat, és így a világpiaci áron elszámolt termékcsere biztosíthatja az együttműködés révén elérhető népgazdasági előnyöket a termékcsere belföldi realizálásán keresztül. Biztosítsa az intézkedés egyrészt az exportban és importban érintett hazai vállalatok érdekeltségét, elősegítve a korszerű textilipari termékek termelését, illetve fogyasztását, másrészt a beérkező alapanyag és import-készáru terheinek meghatározása az eddiginél jobban segítse az ipart mind a belső, mind a külső piacon való versenyképességében. A megtett intézkedés — különös tekintettel annak népgazdasági jelentőségére — az eddiginél jobban biztosítsa a különböző ágazatok és vállalatok kölcsönös érdekeltségét. Tisztelt Országgyűlés! Ismerve azt a széles körű kutatóintézeti, üzemi és laboratóriumi kísérletsort, amelyet a könnyűipari tárca folytatott annak érdekében, hogy elősegítse a nehézipar döntését a fejlesztés irányának meghatározásában, nemcsak a jó együttműködésre mutat rá, hanem igazolja a rendkívül nagy felelősségérzetet is, amellyel a népgazdasági szinten is komoly anyagi befektetést jelentő beruházási javaslatokat előkészítik. Ha ehhez hozzátesszük a koordináló szervek, a beruházó vállalat vezetőinek és kollektívájának tevékenységét, meggyőződésem, hogy ennek a fejlesztésnek hatékonysága gyümölcsözően alakul népgazdasági, vállalati és vásárlói szinten egyaránt. Ennek következtében megtestesíti a hármas érdek összhangját, egyre eredményesebben kibontakozó gazdasági reformok egyik legfontosabb követelményét. E gondolatok jegyében az 1969. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést és törvényjavaslatot elfogadom és elfogadásra javaslom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Húsz perc szünetet tartunk. (Szünet 11.23—11.45. — Elnök: BERESZTÖCZY MIKLÓS) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat.. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter kíván szólni. DR. SZABÓ ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy